Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 38. szám

Pest, 1869. péntek májas 14. 38. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Észrevételek a Szentiványi-féle perb. sat. — Esküdtszéki tárgyalás sat. — Min. rendeletek. Észrevételek a Szentiványi-féle perben hozott legfőbb tszéki ítéletre. Mihajlovics Miklós úrtól. (Vége.) A hétsz. táblai Ítélet indokainak legfeltünőbbike az, „hogy a telekkünyvezés — vagyis a 2-od r. alperes tulajdonjoga bakeblezésének — kérdésében hozott 13. és 14. számú határozatokban az A. B. C. alatti okiratok érvénye, vagy érvénytelensége el nem döntethetvén, annak csak rendes per utjáni megvitatása és elitélése minden alkalommal nyilt kérdés gyanánt hagyatott fenn." Az idézett végzések egész tartalmáról tudomásom nincs, s igy nem tudom, váljon azokban világosan van-e kimondva, hogy az okiratok per útjáni megvitatása nyilt kérdés gyanánt hagyatott fenn, vagy azt a hétsz. tábla csak mint önként értetődőt felteszi. Az első esetben észrevételem az, hogy az ily fentartással szerkesztett végzés a tel. könyvi törvény szabályaival ellenkezik, miután azok szerint a kért bekeblezés vagy egyszerűen megengedendő, vagy egyszerűen visszautasítandó, és miután a törvény a megengedett bekeblezés megtámadására annak, kinek jogai az által sértve vannak, csak a kitörlési keresetet engedi, ezt pedig a sértettnek fentartani felesleges, más pernek fentartása nincs helyén. Az utóbbi esetben pedig észrevételem, — mely részben az első esetre is vonatkozik az, hogy mindenkinek jogában áll ugyan, bármily pert is megindítani, és vélt jogainak érvényesítését megkísérlem 5 de téves nézetnek tartom azt, hogy a bekeblezésnek eredeti érvénytelenségemiatti kitörlési pert kivéve — melynek tárgyalásakor a megtámadott bekeblezésnek alapjául szolgált okirat valódisága, és érvényessége felett, és a tel. könyvi állapot körül folyhat a vita — bármily más per utján, más valamely okirat érvénye felett lehessen a megtámadott bekeblezés rovására vitatkozni. Lehet például megtámadni a bekeblezést, és kitörlését kérni, azért, mivel valaki a bekeblezett tulajdonosnak nevét bitorolván, a vevővel hamis adásvevési szerződést kötött, és ennek alapján a vevő tulajdonjogának bekeblezése megengedtetett ; vagy például azért, mivel a tel. könyvben nem a vevő, hanem egy harmadik személy van mint tulajdonos bekeblezve, és a vevő tulajdonjogának bekeblezése ennek daczára megengedtetett. Az első esetben a tel. könyvi bíróság a bekeblezésnek alapjául szolgált okirat valódisága és érvénye, az utóbbiban a tel. könyvi állapot minősége felett határoz, és annak folytán vagy a kitörlést elrendeli, vagy a keresetet elutasítja. De tagadom azt, DBF" Lapunk kővetkező száma hogy a vevő tulajdonjogának az illetékes tel. könyvi bíróság által jogérvényesen megengedett bekeblezése után külön, és pedig harmadik személy állal, és nem a tel.könyvi, hanem más illetéktelen bíróság eló'tt indított perben a bekeblezést megtámadni, és oly okiratok felett eredménynyel vitatkozni lehessen, melyek a bekeblezésnek nem szolgáltak alapul, s melyekben valamely, a minden megszorítás nélkül bekeblezett tulajdonosnak mint eladónak jogát korlátozó intézkedés foglaltatik; mert a bekeblezést megtámadó perekben csak az, vagy annak ellenkezője, a mire a t. k. bíróság a bekeblezés megengedését alapította, szolgálhat vita tárgyául; világosabban mondva az, hogy például a bekeblezésnek alapjául szolgált okirat valódi-e vagy hamis, vagy hogy a telekkönyvi állapot olyan, mely miatt a bekeblezés megengedhető nem volt. Már pedig az A. B. C. alatti okiratok a 2-od r. alperes tulajdonjogának bekeblezése alkalmával a t. k. bíróságnak bemutatva nem voltak, és az azokban foglalt megszorító intézkedés telekküny vileg feljegyezve nem volt, de azt feljegyezni nem lehetett, s nem is lehet — mig az ős. pátens és a t. könyvi törvény fennáll, miről azonban, mivel a tárgyhoz szorosan nem tartozik, nem szólok. Megfoghatlan tehát, miként lehetett a 13. és 14. számú végzésekben az érintett okiratok érvényének megvitatását, mint nyilt kérdést külön perutra fentartani, vagy azt a végzésekből következtetni. A mi egyébiránt a Szentiványi-féle perbeni kereset minőségét illeti, kétségtelen ugyan, hogy a szerződés érvénytelenítési perek — a mennyiben az érvénytelenítés ex dolo, fraude vei metu kéretik — a k. tábla előtt inditandók, de kétségtelen az is, hogy ily pereket csak a szer ződő felek egymás ellen indíthatnak; azonban felperes Szentiványi László sem nem szerződő fél, sem nem kéri az érvénytelenítést az idézett okoknál fogva, hanem kéri azt azért, mivel a 2-od rendű alperes mint vevő tulajdonjogának bekeblezése által a családi intézkedésekben alapuló eventualis örökségi jogait, és általában a családnak azon jogát, mely szerint a kérdéses javak csak a családtagok által birtoklandók, sértve érzi, s azért magát a 2-od r. alperesnek bekeblezését is érvénytelenittetni kéri, s igy világos, hogy a felperesi kereset nem tekinthető másnak, mint jogsérelem miatti érvénytelenítési keresetnek — actio adínvalidationem fassionis ex praejudicio. — Már pedig ily keresetet a felperes az ős. pátens 16. §-a értelmében még a régi eladásokra nézve sem, annál kevésbbé olyanokra nézve indíthatott, melyek a pátens életbelépte, és az ősiség eltörlése után történtek; ennélfogva a felperes már ezen okból is lett volna elmozdítandó. Van ugyan egy május 21-ik jelenik meg.