Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 38. szám

150 különbség a felperesi kereset ós a régi jogsérelem miatti érvénytelenítési kereset közt, vagy is az, hogy ez utóbbi­nak következménye az volt, miszerint a győztes felperes az idegen vevő jogaiba lépett, és az eladott javakat bir­tokba vette, de a vevőnek a lefizetett vételárt megtérí­tette. Felperes Szentiványi László pedig az eladott java­kat nem vindicálja maga számára, hanem csak az eladást akarja megsemmisitetni, mi által az 1-ső r. alperesnek mint eladónak jogait is annyiban sérti, hogy ez nolens volens kénytelen a javakat megtartani és a vételárt a vevőnek visszatéríteni, holott a régi törvények nem tiltják az el­adást, hanem csak a családtagoknak megvételi előjogot adnak az idegen vevő ellenében. Azonban ezen különb­séget a felperes saját érdekében, hihetőleg azért, hogy a kereset minőségét eltakarhassa, állítván fel, keresete da­czára a különbségnek, másuak mint jogsérelem miatti ke­resetnek nem keresztelhető. És ime a hét. tábla ezen, uem is indíthatott perben a kir. táblai ítélet megváltoztatásával felette nagy hord­erejű ítéletet hozott, miután abban oly elvet állított fel, mely által az ősiség eltörlése kérdésessé tétetik, a tel. könyvek által biztosított jogok veszélyeztetnek, és a tel. könyvi intézmény iránti bizalom alapjában megrendit­tetni fog. Ugyanis a felperes az adásvevési szerződést, és annak alapján történt, és történendő bejegyzéseket érvénytele­neknek nyilváníttatni kérte egy oly keresetben, melyet, mint mondám, nem indíthatott, vagy melyet legalább nem indított az illetékes bíróság előtt; és a hétsz. tábla a szer­ződést, minden arra alapított jogi következményekkel ér­vénytelenítette. Lássuk ezen következményeket. Nem ismerem ugyan a telekkönyvi állapotot: de tegyük fel, hogy — a mi, ha nem is törtónt a kérdéses esetben, de történhetett és történhet más esetekben, me­lyekben a hétsz. tábla felállított elvéhez képest hasonló ítéletet hozna, vagy hozhatna, — a 2-od r. alperes bekeb­lezett tulajdonjogát még a per megindítása előtt, vagy annak folyama alatt, de netáni feljegyzése előtt — a köz­lött esetben a perfeljegyzésről nincs említés — harmadik személynek adta el, s ennek tulajdonjoga nem csak, ha­nem ennek hitelezője részére a zálogjog és hitelezőjének hitelezője részére alzálogjog is kebleztetett be sat. To­vábbá az adásvevési szerződésben a 2-od rendű alperes, mint vevő részére azon esetre, ha a javakat bármi okból birtokba nem vehetné, kártalanítási jog, vagy bizonyos pénzösszeg van fentartva,vagy lekötelezve; a 2-od rendű alperes továbbá egy részét a vételárnak a zálogjoggal biró családtagok némelyikeinek, a többit talán az 1-sö alperesnek le is fizette, s lefizette taláu az állami átruhá­zási százalékot is, mivel tulajdonjoga már be van keblez­ve, mely iránt kérdés támad, váljon azt fogja-e az állam, vagy az 1-ső r. alperes, vagy senki neki megtéríteni sat. Mindezen jogok és kötelezettségek az illetők meghall­gatása nélkül, és így az igazságszolgáltatás főelvének figyelmen kívül hagyása mellett egy tollvonással semmivé tétettek. És mi lesz a felperesnek további teendője? sem­mi más, mint a tel. könyvi hatósághoz egyszerű folyamod­ványnyal fordulni, és valamenyi bekeblezóseknek kitör­lését kérni; miként fogja ez a folyamodványt elintézni, ez nem tartozik hozzám; sőt a felperes még kényelmesb helyzetet foglalhat el; a kitörlési folyamodványt sem uyujtja be, mert ezt talán nem tartja szükségesnek, miután a legf. tszéki ítélet minden a szerződésre alapított jogi következményeket érvényteleneknek nyilvánította, a így az eladott birtokilletmény a felperes hallgatása mellett is a család számára meg lesz mentve, holott a család egyéb tagjai az eladással egyet értenek, és a zálogöszvegnek reájuk esó részét felvették, s így nem csak akaratjuk ellenére szereztek nem keresett jogot, hanem még a fel­vett zálogöszveget a 2-od rendű alperesnek hihetőleg visz­szafogják fizetni, mi által, miután a felvett pénzt eddig valószínűleg nem hevertették, nem csekély zavarba jö­hetnek. Ajánlom imént kifejtett nézetemet az illetők figyel­mébe, és ha nézetem kifejtése folytán mellékes körülmé­nyekre nézve imitt-amott tévedtem, szívesen fogadandok figyelmeztetést, és capacitatiót, és értekezésemet azon meg­nyugtató feltevésben fejezem be, hogy a kérdésben forgó ítélet nem egyhangúlag, hanem heves vita folytán hozatott. Esküdtszék! tárgyalás a Kállay-Borsszenijankó­féle ügyben. ("Folytatása.) A vádlevél s egyéb iratok felolvasása után magán­vádló védője T o k aj i Na g y L aj o s ügy véd következő vádbeszódet tartott : Tisztelt esküdtszék! Az illetékességi vita, mely ez esküdtszéki tárgyalást megelőzte, oly színben tűnhetnék fal, mintha mindenik fél személyes érdekét kereste volna abban, hogy ez ügyben ez vagy amaz esküdtszék ítéljen. Ezen körülmény kötelez röviden jelezni a nézpontot, í mely védenczem magatartását — ez illetékességi kérdés­1 ben — szabályozta. Védenczem sem egy, sem más irányban, — sem ezen sem más esküdtszékről részrehajlást soha nem feltételez, de el sem fogadna. Védenczem az esküdtszéki intézmény iránt hódoló tisztelettel viseltetik, — s meg van győződve arról, hogy nincs az országban oly esküdtszék, melynek tagjai ma gas hivatásuk világos öntudatával, — s a lelkiismere­tük sugalta igazságot kimondani férfias bátorsággal nem bírnának. Védenczem tehát midőn ezen esküdtszék bíróságát vette igénybe, egyszerűen a törvény által megadott jogá­val élt ; — s midőn az illetékesség megtámadtatott, védte azt, mert minden egyes polgárnak kötelessége a törvény tekintélye s fentartásáórt ereje és meggyőződése szerint küzdeni. Nem kétlem, vádlott is, illetékességi kifogása emelé­sében, meggyőződését követte; s ennek kijelentésével ki­zárni kívánok minden balmagyarázatot, mely véden­czem nézpontjának ismertetésével, vádlott rovására értel­meztethetnék. A t. sajtóbiróság, s a hétsz. tábla egyenlő határozata, ez illetékességi kérdésben, védenczem felfogásának helyes­ségét igazolta: s most a vád érdemében Ítélni, a t. esküdt­szék feladata. Méltóztatott meghallgatni t. esküdtszók, — a helye­sen tárgyilagosan tartott vádlevelet, s a vizsgálati ira­tok mindazon nevezetes mozzanatait, melyek a vádlevél­ben tárgyalt tényállást megvilágítják. Méltóztatott azokból hallani, hogy a fenforgó esetben a becsület védelmére van

Next

/
Thumbnails
Contents