Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 37. szám

148 fülszerelésével voltam megbízva: hogy mint a közuiegbizatásban hűtlenül eljáró bélyegeztetem meg. Szándékosan használom azon működésemre a közmegbizatásban eljárás kifejezését; mert bár miként tekintse az egyes elmélő hazánknak 1848/9-ki történelmi múltját, tényezőit, eseményeit, arra nézve, hogy a vádlott rágalom nem egyszerűen magán életemre, hanem hazánknak azon korszakban tényleges kormányától nyert közügybeni hivatalos eljárásomra vonatkozik: eltérő nézetet lehetőnek sem vélek ma, midőn koronázott királyunk magasztos tényei is, ama korszak küzdelmeit önvédelmi eredetűnek megállapiták. Ha tehetem vala is tehát, mint pedig soha nem akarhatnám tenni, hogy becsületem védelmére a törvény azon ótalmát vegyem igénybe, mely a magán polgárok meggyalázásának bizonyítását nem engedi : jelen esetben minden esetben eldobtam volna a gyáva ótalmát, mert magasra becsülöm a tisztességet, melyet az egyénre a közmegbizatásban kifejezett,— a polgárt mindenek felett emelő bizalom ruház. Ezért bár a bizonyítás terhe a rágalmazóra hárul, a vizsgálati iratok közt I., V., XI., XII., alatti bejelentéseimben magam szolgáltattam a vezérfonalakat, melyek után saját számoló jelentésem, vagy a Pesten fennállott sóhivatal vonatkozó számadásának feltalálása alaposan reménylhető volt. A vádlott czikk felelőssé: a vizsgálati iratok II, III., adata szerint a „Borsszem Jankó" czimü élczlapnak ..Csicseri Bors" irói álnév alatt szerkesztője Pesten, Béla utczában 3-dik sz. a. lakos dr. Agai Adolf ur; ki a vizsgálati iratok közt IV. alatt fekvő kihallgatásakor a felelősséget magára is vette, bár szerinte a bepanaszlott czikk egész terjedelme, különösen azon passus fogalmazási alakja oly túlzott nevetségesnek tűnt fel előtte, hogy azt másnak, mint csupán tréfának — nem veheté ;" s bár állítása szerint távol legyen tőle, hogy engem azon tréfa közlésével sérteni kivánt volna," „neki az én 1848-ki hivatalos állásomról legkisebb tudomása sem volt, s így arra a közlött czikkben hivatkozást nem gyaníthatott." E felfogás dr. Agai Adolf urnák elszigetelt egyéni felfogása lehet, s miután ő maga e felfogást valja — nem lehet kétlenem őszinteségét. — de egyéni felfogása nem kisebbíti a vizsgálati iratok közt lévő III a. adat szerint 2100 példányban terjesztett rágalomban bűnösségét — s ennélfogva kérem őt egy rövid határidőre megidézni, s az 1848: XVIII. t. cz. 11 ik §-sa s legalább is 12-ik §-sa értelmében sajtóvétségben marasztatni. Tanukra ez idő szerint nem hivatkozom, mert az I. a. bejelentésemben kértem ugyan a fennlállott pesti sóhivatal előttem ismeretlen volt hivatalnokait is kinyomozni, s kihallgatni, — többekkel együtt — kik közöl Nyáry Pál ur legközelebb volt országgyűlési képviselő a vizsgálati iratok közt X. alatt fekvő jegyzőkönyv szerint, ki is hallgattatott, s emlékezete után javamra következtető előadást is tett; — miután mind az által ez ügy érdeme az okiratokban kideritve van, tanuk s a számadás hiányát különben l sem pótolhatnák, a tanukat és a tisztelt sajtóbiróságot tanuztnányokkal terhelni vonakodom. (Vége köv.) lUii/s. rendelet a birói ügyvitel tárgyában. (Folytatása.) 24. §. Ha a beadványhoz pénz vagy más letéti tárgy van mellékelve : a 133. és köv. §§-ban szabályozott eljárásnak van helye. 25. §. Bepecsételt csomagokat az iktató a pecsét megsértése nélkül bontson fel, és ha a beadvány borítékban fekszik : az iktatói számot a borítékra is jegyezze fel. A borítékok hat hónapig tartatnak meg az iktatóhivatalban. 26. §. Az iktató a hivatalos órák elteltével, illetőleg az azalatt beérkezett beadványok bevezetése után (21. §.), az iktatókönyvet berekeszti, s a beadványokkal együtt az elnöknek bemutatja. Az elnök az iktatókönyv iveit a a beadványokat átnézi; az újonnan inditott ügyeknek előadót rendel; az iktató-könyvet az utolsó számnál s az iveken külön külön aláirja, és az iratokkal együtt az iktatónak visszaadja; ha pedig valamely beadványt magánál megtart, ezt az illető számnál megjegyzi. 27. § Az iktató köteles az ügydarabokat a netáni előiratokkal az irattárban felszereltetni, és az illető előadónak lehetőleg a beérkezés napján, a sürgőseket pedig tüstént átszolgáltatni; nemkülönben minden előadó számára külön-jegyzéket vezetni, melybe az ügydarabok sorszerint beiktatandók. (Folyt, köv.) — Curiai kinevezések: A kir. Curia semmitőszéki osztályához : elnökül: Ma j lá th György ; birákul: Lukács Ign. Fabini Teofil, Szabó Imre, Pap Alajos hétszemélynökök: B ó n i s Sámuel, Tóth Lőrincz igazs. tanácsos, Soltész Albert, Manojlovics Emil ügyvédek, Herbert Ede szebeni feltörv. alelnöke, Chernél Lajos váltó feltörv. ülnök, Vértessy (Werner) Sándor ministerelnöki osztálytanácsos, Babos Kálmán kir. táblabíró. Legfőbbitélőszéki osztályához: elnökké: Melczer István személynök : tanácselnökökké: Lipovniczky Vilmos, Pap Vazul László, Szabó Miklós (igazs. minist, államtitkár) Zsoldos Ignácz hétszemélynökök és Mihajlovics Miklós főispán; rendes bírákká: Hengelmüller Mihály pozsonyi váltótörv. elnöke; Pauler Tivadar, egyetemi jogtanár. Kovács István, K o p á c s y József, S z u t s i t s Károly, Somosk e ö y Antal, P o p o v i c s Mark., 0 c s v a y Ferencz, B ü m c h e s F., FogarasyJ., GozsduM,Széli Kristóf hétszemélynökök, gr. B e t h 1 e n Gábor, Kozma Sándor, A 1 d u 1 eá n u Ján. igazságügyin, tanácsosok ;DeákJ., Ledniczky Mih., (pestiek) V a dn a y L. (miskolczi), B al á z s i Ant. ^budai), D a p s y Vilm. (gömön") ügy v. ; R á t h Kár. k. ügyek igazg. S u h a j d a Ján., volt igazs. oszt. tanácsos, azután pénzű, feltörv. elnök ; H e r s i c h Ign., Ö f f n e r Ján., vfeltörv. közbirák ; Osztrovszky J., Németh J. Raisz Szilárd, Jamniczky Lipót, kir. táblai birák; Szentgyörgyi Imre, erdélyi kir. ügyek igazgatója; — végre számfeletti birákká : P u s k a r i u János, közokta. minist, osztálytanácsos ; Daruváry Alajos, Vajkay Károly, kir. tábl. birák; Hilibi Gál János, hétszem tábla erdélyi osztályának pótbirája. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — S z e r k e s z t ö i szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik szám. a. Peslen, 1860. Nyomaton Kocsi S 4 liWVft a l Ital-fian és al-dunasor sarkán 9. ti. „.