Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 37. szám

146 pessége a magyar törvények szerint megítélendő; s a felpereseknek, ha bebizonyítják, hogy a végrendelti javak ősiek, a végrendelet érvénytelenítése mellett a javak oda fognak ítéltetni. Egy másik eset ez volna: az 1853. május 1-je előtt elhalt örökhagyó szerzett javait végrendeletiíeg törvényes örököseinek kizárásával egy idegennek hagyományozta, de a törvényes örökösök daczára a végrendeletnek a javakat elfoglalták; a végrendeleti örökös tehát a pátens 9. §-ában kitűzött határidő alatt pert indit. Ez esetben is a végrendelet érvényessége a végrendelkező rendelkezési képességét illetőleg a magyar törvények szerint megitélendő, és az oly végrendeletnek hatálya is van annyiban, hogy a végrendeleti örökösapálens határideje alatt pert indítván a javakat mint szerzetteket megnyeri. De ha ezen végrendeletben az örökösödési rend az örökös utódjaira, és ezeknek utódjaira nézve is szabályozva volna, ily esetben a végrendelet az 5. §. értelmében az utódokra nézve a hatályát elvesztené. A 6.§.csak az 1853. évi máj. l-ő előtt kelt, és ezen nap után elhalt végrendelkezőtól származó, s bírói kézbe letett végrendeleteknek tulajdonit hatályt, a mennyiben azok az utódokra is kiható örökösödési szabályozást tartalmaznának, — de csak is oly hatályt, milyent az oszt. polg. tkönyv a hitbizományi helyettesítéseknél enged, vagy is az ingatlanoknál az első ízig. Továbbá a hétsz. tábla nagy súlyt látszik fektetni azon körülményre, hogy a családtagok és köztük az 1-ső r. alperes az A. alatti végrendelet értelmében az ős. pátens kelte előtt egyességet, vagy szerződést kötöttek, és hogy ugyanazon családtagok, és köztük az 1-só rendű alperes az A. alatti végrendeletben, és a C. alatti egyességben tett intézkedéshez a pátens életbelépte után is ragaszkodtak. A mi u pátens előtti egyességet illeti, a mennyibeD az A. alatti végrendelet a pátens előtt fenállott törvények szerint hatályban volt, az egyességet nem lehet másnak tekinteni, mint az amúgy is hatályban lévő végrendeleti intézkedés megerősitésének ; de abból, miután a későbbi törvény másként intézkedik, és miután a végrendeleti és egyesspgi intézkedés a nélkül is a telekkönyvben feljegyezve nincs, a 2-od r. alperesre semmi jogkövetkeztetést vonni nem lehet. A mi pedig az 1-ső rendű alperesnek az egyességhezi ragaszkodását a pátens után illeti, ez szinte a 2 od r. alperes jogaira hatálylyal nem bir, s pedig akkor sem birna hatálylyal, ha a 2-od rendű alperesnek a családi intézkedésről, és a javak minőségéről tudomása lett volna, mint ezt a hétszem. tábla felteszi; mert azon kötelezettség, mely az eladót a telekkönyvön kivül illeti, a vevőre nem száll át. (Vége köv.) Esküdtszéki tárgyalás a Kállay-Borsszemjankóféle ügyben. Debreczenhen 1869. május 5. sa j t ób i r á k: Sárváry eln., Fényes, Szogyény birák, Veszprémy jegyző. Tárgy: Kállay Ödönnek, Borsszem Jankó elleni sajtóügye. Az esküdtszék, csak a vádlott által használt visszavetési jog gyakorlata után, a következő tagokból alakult: Béressey Sámuel, Berghofer István,Borsos Ferencz,Dalmy Károly, Hódi Bálint, Kapros Gábor, Márton László, Nemes Gábor, Ónody Ferencz, Sápy Sámuel,Szabó József, Szűcs Mihály; póttagok: Harsány i Gábor, Komlóssy Imre. A felek részóról jeleu voltak: magán vádló Kállay Ödön, képviselője Tok aj i Nagy Lajos: vádlott Ágai Adolf, képviselője Weinmann Fülöp. A tárgyalás megnyittatván, a szokásos előzmények után, felolvastattak a vádlevél s 8 db okmány, melyek magánvádlónak, Komárom vár élelmi fölszerelése iránt 1848. nov. dec. hóban nyert s végrehajtott kormánybiztosi megbizatását, mikénti eljárását, s az utalványai fizetésére kirendelt Pesten fentállott sóhivatal számadásainak 1858-ban történt számvizsgálatáróli jelentést, s annak i folytán, a számtétel kifogás nélküli elintézését tartalmazták, mint az kifejtve van vádló képviselőjének vád beszédében. A v á d 1 e v é 1 következőié g szól: „Tisztelt sajtóbiróság! Több mint negyed századot közszolgálatban töltöttem. Nyilvános pályám nem volt tüvistelen: mert a köz. szolgálat küzdelmei magán nyugalmunk s érdekeink folytonos feláldozását követelik; de lelkem teljes hevével függtem kötelmeimen, mert a közjó iránti törekvéseknek azokat alárendelni, egyszerűen hazafiúi kötelesség; — melyek elől kitérnie, magát azoktól elvonnia soha nem szabad annak, — kit a közbizalom a közszolgálattal járó terhek viselésére kötelez. Nyilvános pályámon mint Csanád- és Szabolcsmegyéknek al- és főszolgabirája az 1844-, 1848-, 1861-, 1865-iki országgyűlésekre megválasztott képviselője, s a nemzet önvédelmi harczában — a vé?só erőfeszítéseknél — mint fegyveres szolgája is: a (NB, 2NB.) alatti közokmányok, s a 3NB. alatti tábornoki bizonyítvány szerint — elis• mérés jutalmazta kötelességeim betöltését; — s erkölcsi i egyéniségem soha méltatlan gyanúsítás lehelletével nem feketittetett. Bocsánatot kérek, hogy egyéni, polgári életemről ime a nyilvánosság előtt számolnom kell.— Teljesen átérzem helyzetem kimélytelenségót, mely a becsület védelméből kényszerít: polgári életein tényeire vonatkozni; s kijelelóleg közszolgálatom egy episodját érinteni, mely egyik okul szolgált, hogy a vizsgálati iratok közt XIV. alatt fekvő hadi törvényszéki adat szerint tötél általi halálra ítéltettem, és csak sajátlagos — történelmileg ismert — viszonyok alakulásának (köszönhetem) tulajdonithatom azon Ítélet hatályának elenyésztét. Ez episodja közéletemnek azon megbízatás, melyet mint kormány biztos Komárom vár élelmi fölszerelése iránt 1848. october havában nyertem.— Hézagosak az irományok, — melyek e megbizatásom, eljárásom részleteit földeríthetnék, mert hiszen soha nem gondolhattam azok egybegyűjtése vagy fentőrzésük szükségére; és most, sem magán puhatolódzások, sem hivatalos nyomozások, a vizsgálati iratok közt VI. IX. XIII. alatt fekvő értesítései szerint a ministeriumoknak kimerítő eredményre nem vezettek. — A lefolyt 20 év után még fenntlevő hézagos adatok is azonban teljes képét szolgáltathatják ezen megbizatásombani eljárásom lefolyásának, nevezetesen: A vizsgálati iratok közt D. alatt fekszik a pénzügyministeriumtól kelt, s a volt pénzügyminister Dusek Ferencz által aláirott s a nyilvános tárgyalásnál eredetiben felmutatandó egy hozzám mint kormánybiztoshoz intézett válaszreudelet, melyben tudatva lett velem, miszerint intézkedett a pénzügyminister, hogy a pesti sóhivatal elegendő pénzzel elláttassák, miszerint kormánybiztos ur által" (t. i. általam) „az igénybe vett 500,000 pengő frt.