Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 36. szám

143 17. §. Az iktatókönyv a következő rovatok szerint vezettetik: a) első rovatba jő, az érkezés időrendjének pontos megtartása mellett, a beadvány száma, alá kisebb jegyek­kel a netáni előszátn, s végül az előadó neve; b) második rovatba a beadvány példányainak száma, s a netáni mellékletek ; c) harmadik rovatba a félnek, a ki az iratot benyúj­totta, úgyszintén az ellenfélnek, hol ilyen előfordul, —ha pedig az irat valamely hatóságtól érkezett, annak is meg­nevezése; végre a beadvány tárgyának rövid kivonata (10. §.); d) negyedik rovatba az elintézés napja. 18. §. A beadás napja középre jő, s a közvetlen kö­vetkező keletig minden beadványra kihat. Ha valamely napon semmi beadvány nem érkezett: ez az iktatókönyvben világosan megjegyzendő. 19. §. Minden beadványra, s ha ez több példányból áll, mindenik példányra fölül az iktatói szám, továbbá a beadás napja és éve számjegyekkel, a hónap pedig betűk­kel pontosan feljegyeztessék. Ha ugyanazon ingatlanra vonatkozó betáblázási kérvények, vagy más hasontartal­mu iratok az iktatónak egyidejűleg adatnak át: ezen kö­rülmény mind a beadványon, mind az iktaíókönyv első rovatában megjegyzendő. A számok minden évben január 1-tól deczember utolsó napjáig szakadatlan rendben foly­nak, s a mellett minden tört szám, és a számok kihagyása vagy ismétlése, végre a könyvben minden törlés vagy vakarás gondosan kerülendő. 20. §. Az iktató a mellékleteket nézze át; az iktatói számmal és a beadás évszámával jelölje meg, s azok meny­nyiségét, ha épen nem, vagy nem helyesen volna kitéve, a beadványon az iktatói szám alá jegyezze fel. Ha a be­adványban felhívott mellékletek valamelyike hiányzik: ezt mind az iktatókönyv illető rovatában, mind a beadvá­nyon az iktatói szám alatt ki kell tüntetni. 21. §. Az iktatónak nem szabad a hivatali helyet el­hagyni, mig a hivatalos órákban érkezett beadványokat az iktatókönyv harmadik rovatába be nem vezette, s az első rovatban legalább az iktatói számot fel nem jegyezte. Egyébiránt a feleknek jogukban áll kívánni, hogy a beiktatás jelenlétükben történjék, vagy hogy a beadásról, az e czélra hozott felzeten elismervény adassék. 22. §. Az elnökhöz intézett és zárt vagy lepecsételt beadvány felbontatlanul adatik át az elnöknek. Felnyitás és kihirdetés végett benyújtott végrendelet hasonlóul az elnöknek adatik át, s csak kihirdetés után lesz az iktatóhivatalba adandó, beiktatás végett. Megőrzés végett leteendő végrendeletet csak folya­modvány mellett fogadhat el és jegyezhet be az iktató. 23. §. Az előbbi §-ban foglalt eseteken kivül semmi oly beadványt se fogadjon el közvetlenül az elnök, a melynek elintézése a bíróságot illeti. Az elnökileg elintézendő tárgyakról külön iktató­könyv vezetendő. (Folyt, köv.) Min.rendelet szőlöbeli tartozások megváltási eljárása iránt. (Folytatása.) 14. §. Midőn az eljáró biztos előtti tárgyalás véget ér, a jegyzőkönyv a feleknek felolvastatván) bezáratik, és ugy az eljáró biztos, mint a felek által aláiratik ; ha pe­dig a felek közül valamelyik irni nem tud, vagy az alá­írást megtagadná: ezen körülményt a biztos, az oknak megérintése mellett, szintén jegyezze fel. 15. §. A birák, a fentebbiek szerint történt megvá­lasztásukról, illetőleg, midőn a törvény értelmében kine­vezésnek volt helye, ez utóbbiról, az eljáró biztos által ha­ladék nélkül oly felhívással értesitendők, hogy legfölebb 15'nap alatt elnököt válaszszanak, s azt, vagy ha meg­egyezni nem tudnának, ezen körülményt a biztosnak je­lentsék be. Ez utóbbi esetben az eljáró biztos az elnököt kiuevezvén, az így megalakított bíróság elnökének a tár­gyalási jegyzőkönyvet az ügyiratokkal együtt, birói eljá­rás végett átadja. 16. §. Midőn a felek a választott biróság előtt az egész váltság iránt végkép kiegyeztek; vagy midőn a választott bíróságnak az egyénenkinti felosztás tárgyában hozott Ítélete ellen felebbezés nem történvén az itélet jogerőre emelkedett s a biróság az ügyiratokat az eljáró biztoshoz beküldi, ez utóbbi a jogosítottaknak kiszolgáltatván a váltság ügy végleges befejezése felőli elismervényt (Uta­sitás 21. §-a), az 1868. évre netalán kamatfizetéssel tarto­zók lajstromát pedig az adópénztárhoz juttatván s eziránt a jogosítottat írásban értesítvén (Utasítás 23. §-a), mihelyt az utasítás 20. §-ában emiitett 15 nap eltelt, az összes ügyiratokat a kötvények kiutalványozása és további in­tézkedés végett a péuzügyministeriumhoz haladéktalanul felküldi. 17. §. A választott biróság Ítéletei, felebbezés eseté­ben, az eljáró biztos utján lévén a felebbviteli hatósághoz felküldendők, ezen felküldést a jogbiztos, rövid kísérő jelentés mellett, a kézhezvételtől számítandó 24 óra alatt eszközölni tartozik. 18. §. A felebbviteli hatóság határozatai szintén az eljáró biztos utján fogván beküldetni, oly esetekben, mi­dőn a határozat csak a váltságdijat, azaz a tartozások át­lagos árát vagy összegét állapítja meg, s e váltságdíjnak felszámítása, illetőleg egyénenkinti felosztása még a vá­lasztott biróság által lesz eszközlendő: az eljáró biztos a hozzá leérkezett határozatot a többi ügyiratokkal a kéz­hezvételtől számítandó legfeljebb két nap alatt, kihirde­tés és további eljárás végett, a választott biróság elnöké­nek átadja. 19. §. A felebbviteli hatóságnak a váltságdíj egyénen­kinti felszámítását megállapító Ítélete leérkezvén, ezt az eljáró biztos egy e végre kitűzendő határnapon a felek­nek kihirdeti s a felebbviteli hatóságnak a választott bi­róság költségei iránt netalán hozott megállapító végzését a választott biróság elnökének és a feleknek kiadja. 20. §. Ez alkalommal a váltságkötelezettek az eljáró biztos részéről világosan figyel meztetendők, hogy a vált­ságtartozás után évenkint 8°/0-ra terjedő törlesztés fejé­ben, mihelyt a tartozási könyvecske ki fog szolgáltatni, az addig már lejárt részleteket egyszerre, a később lejá­randókat pedig félévről félévre előlegesen, — végre azon kötelezettek, kik az 1868. évre tartozásaikat be nem szol­gáltatták, a megállapított váltságtőkének 5°/0 kamatját 30 nap alatt az adópénztárba befizetni tartoznak. Figyelmeztetendők továbbá a váltságkötelezettek, hogy a ki a törlesztés kedvezményével élni nem akar s a váltságtókét készpénzben lefizetni kész ; nemkülönben azok, kik a felszámított váltságtőkét magukra nézve terhesnek találnák s ennélfogva váltság helyett magát a szőlőbirto-

Next

/
Thumbnails
Contents