Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 34. szám

136 mitásának eszközlése végett biztosul kiküldetvén, hivatalos műkö­dését megkezdi; ennélfogva a váltságjogO'útottakat felhivja, hogy a f. é kán közzétett rainisteri rendelet értelmiben szer­kesztett beadványaikat és táblás előterjesztéseket a (kiteendő) nap­tól fogva nála (kiteendő, hogy hol ?) legfeljebb 30 nap alatt adják be. Ezen hirdetvény közzétételét a biztos által megkeresendő vi­dékbeli szolgabíró eszközlendi. 3. §. Az eljáró biztoshoz érkező beadványokról rendes ikta­tókönyv vezetendő, s a váltsági eljárás megindítása a bejelentési sorrend lehető figyelemben tartása mellett eszközlendő. 4. §. A biztos kitűzi a feleknek a határnapot, mikor az illető váltságjogosultak s az illető kötelezettek személyesen, vagy meg­bízottjuk által előtte tárgyalás végett megjelenni tartoznak. Az ebbeli felhívásban a czél, melyből az idézés történik, a törvény 19. § ához képest világosan kiteendő, es mindkét fél fi­gyelmeztetendő, hogy az átlagos évi tartozás mennyiségének és árának kiszámítására szolgáló bizonyítékaikat magukkal hozzák; egyszersmind figyelmezte'tendők a felek arra is, hogy mind a ba­rátságos egyezség, mely a megjelent felek által netalán létrehozat­nék, mind pedig, ha ez nem sikerülne, a választott bíróságnak azok általi megalakítása — a meg nem jelentekre nézve is kötelező erő­vel fog bírni. 5. §. A törvény 19. §-a értelmében kibocsátandó ebbeli fel­hívás a törvényes idézéssel egy-erejü, s a váltságjogositottaknak akár posta, akár egyéb utou közvetlenül küldetik meg ; a váltság­kötelezettek pedig az idézés felől, a felhívás hivatalos kézbesítésé­vel értesített községbirája által, a községben divatozó kihirdetési szokás szerint értesitendők. Ezenkívül, ha a kötelezettek egyik része szomszéd helysé­gekben tartaná lakását: a kihirdetés ezen helységekben is a fen­tebbi mód szerint eszközlendő. Egyes kötelezetteknek, kik azon községeken kivül laknak, hol az emiitett hirdetés megtörténik, az idézés rendesen kézbesí­tendő; sőt ha kivételes körülmények tanácsosnak mutatják : a fel­hívás a hivatalos hirlap hirdetési rovatában is közzéteendő. 6. §. A tárgyalás együtt és egyszerre rendesen csak ugyan­azon egy község és netán hozzátartozó puszta határában fekvő szőlőkre terjedhetvén, az idézés is ehhez alkalmazandó. Ha egyébiránt a biztos netán egyes esetekben a helyi viszo­nyokat olyanoknak ismerné, melyeknél fogva minden oldalról kí­vánatosnak mutatkoznék, több váltsági beadványt, melyek külön határokban fekvő szomszédos szőlőkre vonatkoznak, ugyanegy tár­gyalásba foglalni, vagy ellenkezőleg ugyanegy határra nézve a váltsági beadványok egyikét vagy másikát külön eljárás tárgyává tenni: ily kivételes esetekben az eljáró biztos (szem előtt tartva mindig, hogy az ugyanegy beadványban szabályszerüleg foglalt szőlők iránti tárgyalás külön nem szakitható) a szabálytól való eltérésre fel van hatalmazva. 7. §. A tárgyalás nap és hely kitűzésénél az eljáró biztos ügyelemmel legyen, hogy a kitűzendő napra a legtávolabb lakók is megjelenhessenek; tárgyalási helyül pedig, — a mint a körül­mények kivánják — a helyszíne, vagy a legtöbb váltságkötelezett lakhelye tűzessék ki. 8. §. A tárgyalási napon az eljáró biztos kijövetelének czél­ját, s a törvénynek a váltságügyre vonatkozó rendelkezéseit értel­mezőleg előterjesztvén, s az eljárásról vezetendő jegyzőkönyvbe a megjelenteket névszerint bejegyezvén, a váltságjogosult részéről I benyújtott s egyszersmind a keresetlevelet pótló beadványt, az ahhoz mellékelt táblás előterjesztéssel együtt a váltságkötelezet­tekkel közli; a felek részéről előhozott bizonyítékokat egymást kö­vető számok alatt a jegyzőkönyvhez mellékli; ezzel a tárgyalást megnyitja s azt folyton vezeti. í). §. A nélkül, hogy a tárgyalandó kérdésekre nézve vala­mely általánosan kötelező sorrend állapíttatnék meg, mindamellett czélszerü még, hogy mindenek előtt azon pontok hozattassanak tisztába, melyeknek megoldása a kötelezettek öszvességét, illetőleg azok egyes csoportjait közösen és egy iránt érdeklik; s ezen pontok meghaladása után történjék az átmenet azon kérdésekre, melyek külön minden egyes kötelezettre vonatkoznak. Azon átlagos ár, melyet a jogositott a megállapítandó évi tartozás váltságdijául kö­vetel, vagyis azon főkérdés, minő áron történjék a tartozások meg­váltása, mennyibe számittassék 1 akó bor, napszám stb., a kötele­zettek öszvességét érinti. Szintúgy valamennyi kötelezettet öszve­sen érinti azon kérdés is: váljon mennyiben legyen megállapítandó a tartozás átlagos évi magassága ott, hol valamely hegy-község tagjai tartozásaikat évről évre megszabott összegben együttesen rótták le, mely összeget azután egymás közt, a jogositott közbe­jötte nélkül, aránylagosan felosztották. (Folytatása köv.) — Az erdélyi kir. kormányszék, a Magyaror­szág s Erdély egyesítését részletesen szabályozó 18b'8: 43. t. cz. alapján, feloszlattatván, működése f. év apr. 30. megszűnik. — A nagy-szebeni kincstári ügyészség fel­oszlattatván, Kolosvárott k. kincstári jogügyek igazgató­sága állíttatik fel. — Kinevezések: Az aradi e. b. váltótörvényszékhez ülnök­nek Kozma Zsombor ügyv. s megye tszéki üloök; —n.-szom­bati sajtóbirósághoz Purman József vizsgáló birónak ; — a köz­ponti telekhivatalhoz Mészáros Károly hivataltisztnek, R e c s­k e y Endre telekk. vezetőnek. — A pécsi akadémia mellett a bírói államvizsg. bizottmányhoz kineveztettek: elnöknek Ocskay Antal tszéki ülnök; vizs. bizott. tagoknak : Bá n fay Simon m. főügyész, L a c z a József, L u b m ay e r István tszéki ülnökök ; V e r n e r Rudolf, Szele Andor, Antal Gyula jogtaná­rok, P 1 a i n e r Antal, Feszti Rajnár, D a n i c z Antal ügyvédek. Erdélyben úrbéri tszéki ülnököknek kineveztettek: Szabó F. N.-Enyedre, Koncz L.-Dévára, Veszprémi A. Fogarasra, Onisiu E. Szepsi-Sz.-György re. — Lévay Sándor cz. püsp. egri nagy prépost, hétszemély­nök utóbbi hivatalától saját kérelmére felmentetett. — Pályázat. Az eperjesi evang. collegium jogakadé­miájánál f. évi september 1. napján betöltendő ejy rendes jogtanári szék, melylyel a magyar büntető s magánjog és törvénykezés, továbbá az osztrák p. törvénykönyv előadása van egybekötve, javadalmul pedig 1000 ft. fizetés s leg­alább 200 ftra menő tanpénz-osztalék jár. A pályázati folyamodváuy a végzett tanulmányt, ügyvédi vizsgát s eddigi alkalmaztatást igazoló okmá­nyokkal felszerelve, f. évi június hó 1 uapjáig adandó be az eperjesi ev. collegium felügyelőségéhez. Az 1869. april 21-én tartott iskolai gyűlésből. Hazs­linszky Frigyes igazgató, Jelenik Almássy István felügyelő, Dr. Vécsey Tamás jogakadémiai dekán. Felelős szerkesztő es kiado-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. Petién, 1869. Nyomatott Kocsi Sándornál Hal-finn és al-dunasor sarkán 9. ti. a.

Next

/
Thumbnails
Contents