Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 31. szám

124 nyitva látja azt, hogy a félnek a kért végrehajtáshoz törvényes joga van, mihelyt az igények bejelentésére kitűzött határidő (72. §.) lejárt a nélkül, hogy valaki igényt támasztott vagy jelentett volna be, vagy mihelyt a bejelentett igények jogérvényesen elin­téztettek : az árverést azonnal elrendelni, s annak teljesitésére a fentebbiek értelmében egy birói személyt kiküldeni tartozik. 45. §. Ha abiztositási végrehajtás még nem tör­tént meg. Midőn pedig a félnek a nélkül, hogy előbb már bizto­sítási végrehajtás történt volna,egyenesen kielégitési végrehajtás­hoz van joga: folyamodását az eljáró váltótörvényszékhez adja be; ez pedig a végrehajtást végzés által megrendelvén, azt a fenteb­biek szerint vagy maga teljesiti, vagy teljesítését átküldő levél által az illető birói hatóságnál eszközli. Ily esetekben, minthogy az adósnak foglalás alá veendő ingó javai összeírva s birói zár alá téve még ninesenek, mindenek előtt az összeírás és birói zár lesznek eszközlendők azon módon, mint a biztosítási végrehajtásnál körüliratott. Megvizsgáltatván pedig ugyanazon birói hatóságnál az össze­írás : az igények bejelentésére kitűzött határidőnek (72. §.) ered­ménytelen lejárta, vagy a bejelentett igények jogérvényes elinté­zése után, az árverés minden ujabb folyamodás nélkül azonnal megrendelendő s annak teljesitésére egy birói személy kiküldendő. 46. §. Árverési határnapkitüzése. Az árverés tel­jesitésére kiküldött birói személy az árverési határnapot kitűzi, mely azonban, ha a lefoglalt ingók becsértéke 300 ftnál többre nem megy: 8 napnál kevesebb, 15 napnál több nem lehet; ha pe­dig a becsérték a 300 ftot meghaladja: 15 napnál kevesebbre s 30 napnál többre nem terjedhet. E határidő a marasztalt fél kívánatára, vagy ha a tárgyak el nem tarthatók, rövidebbre ia szabathatik. Az árverés a helyi szokás szerint közhírré teendő, s egyik vagy másik fél kívánatára az általa, vagy ha mindketten kívánnák az általuk kijelölt lapok utján is kihirdetendő. 47. §. Az árverés határidejéről a birói kiküldött a feleket, vagy azoknak helyben lakó ügyvivőit, midőn pedig ugyanazon va­gyon több hitelező részére lett lefoglalva: valamennyi végrehajta­tót szabályszemleg értesiti. 48. §. Az árverésfoganatositása. Az árverés elren­delése után a végrehajtó a letéteményezett tárgyakat magához ve­szi, s az árverésre kitűzött napon a helyszínére kimenvén, a kielé­gitési összeget és járulékait a felek előtt megállapítja, az árverési költségek felszámítását az árverés berekesztésére hagyván fenn. 49. §. A végrehajtást szenvedettnek szabadságában áll kije­lölni azon sort, melyben az árverés tárgyai eladassanak; sőt az összeirottak helyett más ingókat bocsáthat árverés alá, csak hogy a megállapított kielégitési összeg teljesen kikerüljön. Ha a fél ezen jogával élni nem akar, az eladás az összeirási sorrend szerint tör­ténik. Igénykeresettel követelt tárgyak, ha az igénylő pervesztessé lett is, csak akkor kerülhetnek árverés alá, ha a követelés kielégí­tésére az adósnak egyéb lefoglalt ingó vagyona nem elegendő. 50. §. Minden tárgy a becsáron, s ha ez meg nem ajáultat­nék, azon alól is kikiáltandó, és a legtöbbet ígérőnek háromszori kikiáltás után ugyanazon árverésen mindenesetre odaadandó. 51. §. Árverésnél minden tárgy készpénzzel fizettetik. Ha elsőbbségi bejelentvények nem nyújtattak be, a végrehajtatónak joga van az árverésen fizetés nélkül is venni, vagy megengedni, hogy mások hitelben vásároljanak, mindkét esetben a vételár a követelésbe beszámíttatván. 52. §. Az árverés addig folytatandó, míg a bejött pénzből a megállapított kielégitési összeg járulékaival együtt ki nem kerül. 53. §. Az árverésről jegyzőkönyv vétetik fel, mely a tárgyak folyó számát, megnevezését, a vevő nevét s az eladási árt rovatok szerint magában foglalja, végül pedig a végrehajtó, s hajelen van­nak, a felek által is aláírandó. 51. §. Teendők az árverés f oganatositása után. Az árverés bevégzése után, a netáni elsőbbségi bejelentvények a 74. §. szabályai szerint azonnal tárgyalás alá vétetnek; ezek elin­tézéséig pedig az árverésen bejött összeg letétileg kezeltetik. 55. §. Az árverés befejezése után a kiküldött a végrehajta­tót, s ha több követelők közt az elsőbbségi bejelentvények jogér­vényesen eldöntettek: ezeket a megállapított sorrend szerint a nyugtatvány mellett kielégíti, az eredeti váltókat s adósleveleket magához veszi; azokat, melyek nem nyertek teljes kielégítést, a részletfizetés rájegyzése mellett a követelőnek visszaadja : a netán fennmaradt készpénzt a beváltott váltókkal és adóslevelekkel együtt a végrehajtást szenvedettnek nyugta mellett kézbesiti; a lefoglalt, de el nem adott tárgyakat birói zár alól feloldja; eljárá­sáról az iratok bemutatása mellett a kiküldő bírósághoz jelentést tesz, mely erről az érdekelteket hivatalos felzeteken azzal a hozzá­adással értesiti, hogy azt a bíróságnál megtekinthetik és másolat­ban kivehetik. 56. §. Folytatólagos végrehajtás. Ha a bejött vé­telárból a követelés ki nem kerül: a végrehajtató a marasztalt fél javainak folytatólagos foglalását kivánhatja, mi is azonnal teljesí­tendő. A foglalásnál és árverésnél ez esetben is a fentebbi szabá­lyok tartandók meg. Ha a teljes kielégítést nem nyert végrehajtató az 55. §-ban említett jelentés után fedez fel kielégitési alapot, a folytatólagos végrehajtás foganatosítására uj végrehajtó kiküldetésének lesz helye. 57. §. Végrehajtás közpénztárban levő pénzek­r e. Ha a foglalás olyan pénzekre intéztetik, melyeket a marasztalt fél valamely közpénztárnál vehet fel: a kiküldött mind a pénztárt, mind azon hatóságot, mely alatt a pénztár áll, értesiti, hogy a pénz a követelés erejéig felperes részére lefoglaltatott s hogy az csak birói utalványra szolgáltathatik ki. A pénztár a végrehajtási ren­delvényt egyelőre jegyzékbe veszi; a felettes hatóság és a végre­hajtó bíróság utalványozásának megérkezte után pedig végrehaj­tató részére a fizetést minden lejárati időkor teljesiti, és a megtör­tént fizetést az eredeti váltóra, vagy ha ilyen nem létezik, az itólet eredeti példányára felírja s neve aláírásával bizonyítja. Hasonlókép kell eljárni, mikor birói őrizet alatt létezik a pénz, melyre a végrehajtás intéztetett. (Folytatása köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetésiár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. Pesten, 1869. Nyomatott Kocsi Sándornál Hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. ti. a.

Next

/
Thumbnails
Contents