Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 31. szám

Pest, 1869. kedden april 20. 31. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbrcczeni ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Börtönügy és fenyitő törvényszékeink. — Hétszem. táblai Ítéletek sajtóvétségi ügyekben. — Min. rendelet. Börtönügy és fenyítő törvényszékeink. Gyürky Antal megye tszéki ülnök úrtól. II. Börtönbe az ut a fenyitő törvényszék termein ve­zet keresztül. A bűntény, bűnösség itt alapittatik meg és az ítélet itt birdeitetik ki, melynek folytán a bűnös hosz­szabbvagy rövidebb időre a börtön lakójává válik. Mielőtt tehát szemlénket a börtönök belsejében megkezdenék, csak logikai rendet követünk, ha előbb a fenyitő törvény­székek szerkezetére nézve elmondjuk szerény uézetünket. Törvényszékeink jelen szerkezete a német rendszer által épített laza alapra van fektetve, tehát már ennélfog­va is csak összetákolt és ideiglenes jellegű. Ez nem csak csekélységem, de tapasztalt birák és jogtudósok nézete. El kell ugyan ismernünk, hogy alkotmányos kormányunk eddig alig tehetett mást, mint a gyökeres reform szerve­zésigmeghagyni a szerkezetet a mint találta, mert itt nem tabula rásával volt dolga, hanem oly birói testületekkel, melyek működését egy pillanatra sem lehetett felfüggesz­teni vagy megakasztani. A törvényszékek rendezését késleltette eddig a bün­tető törvények hiánya is, melyek még csak ezután alko­tandók; dekéslelteté főleg a megyék szervezése, melylyel a törvényszékek rendezésének kérdése szoros kapcsolat­ban van. Ataljában elfogadott elv: hogy a törvényszékek rendezésének egyik fő kelléke: a birák függetlensége és el­mozdithatlansága, minek természetes következése, hogy a birói hivatalok nézetem szerint kinevezés által betöltendők, nem pedig választás utján. A választott biró a bizalom emanatiója ugyan, és igy a választásnak is meglenne jó oldala, de csak akkor, ha a választásnál kellő tekintet van a képességre, ha a választás független minden párt érdektől és pressiotól, és ha a választás a biró egész életére terjedne ki. A választások ismétlése, mely az egyének változásának hullámzását idézi elő, oly káros befolyással van a birói állásra, hogy alig lehet már hang, mely annak fentartása mellett nyilatkoznék. Az ideiglenesen választott biró, ki azon kétes jövőnek néz elé, hogy három év után, a mes­terségesen alakulható közbizodalom egy másik kegyencze foglalja el helyét, lehetetlen, hogy független legyen, hogy ment legyen bizonyos simpathiák uralmától, és hogy nyu­godtan fordíthassa minden idejét és erejét szakmája tanul­mányozására. E mellett alig lehet képzelni, hogy vá­lasztásnál tekintet legyen az összes birói személyzet com­binativ összeállítására, mire okvetetlen súlyt kell fektetni. Mert noha az objectiv képesség a választásnál is főirány­adó, mégis csak a véletlentől függ, hogy az egész törvény­| szék ugy alakuljon, miként az egyes tagok különböző fokú szellemi képessége, tudománya, gyakorlati ismeretei és hajlama, a testület összege által legyen tökéletesen ki­egyenlítve, vagyis egy vagy más tag szellemi hiánya, egy más tökéletesebb tulajdonai által ellensúlyozva. Miután minden ember egyenlőkép tökéletes nem le­het, a birói testületet pedig tökéletesnek óhajtjuk, azt meggyőződésem szerint csak az említett módon lehet elérni. Ezen nézetet hallottuk a mult országgyűlésen egyik te­kintély által hangsúlyoztatni, midőn a királyi táblának több kerületekre való felosztásáról volt szó, mely ellen egyik érvül azt hozta fel: hogy a felosztás által az egyes táblák könnyen ugy alakulhatnának, hogy egynél a képes­ség, a tapasztalás és munkaerő túlsúlyra emelkednék, mig a másiknál mindez gyengébben lenne képviselve ; holott a tömörülés által a szellemi erő s képességi árnya­lat egymást kiegészíti és a hiányok paralerizalódnak. Ha tehát a kinevezés utján alakítandó kir. tábla egyes osztályainál attól az anomáliától tarthatni, hogy egyik osztály erősebb lehet a másiknál, mennyire inkább feltehető: hogy a választott törvényszékek szellemi ereje csupa eshetőségnek van alája vetve, mit a tapasztalás is eléggé igazol. Például: több megyei törvényszék van, mely a többi felett minden tekintetben kitűnik, mert tagjai szerencsés véletlen által ugy vannak választva, mi­ként általok a szellemi képesség minden foka képviselve van ; miről könnyű meggyőződnünk, ha tudjuk, hogy a tagok közt vannak: volt alispánok; vannak negyvennyolcz előtti tisztviselők, tehát tapasztalatokban gazdag egyének; vannak ügyvédek és jogtudósok, lélekbúvárok. A birói képesség főkelléke ugyan a jogismeret, tehát már az ügyvédi diploma jogosítja az illetőt a birói hiva­talba megválasztására, a mint az ujabb időben nem egy fiatal ember választatott ülnöknek, kiknek a diploma még jóformán meg sem melegedett zsebükben. Kérdés már most: hol szerezték ezen különben jeles tehetségű, tiszta jellemű és munkaképes fiatal emberek a joggyakorlatot? mi mellett még az életviszonyainak, a nép jellemének is­merete, higadt vérmérséklet, és sok tekintetbeni tájéko­zottság is szükséges. Váljon nem-e lenne szánandó oly törvényszék, mely csupán ily fiatal ülnökökből állna? nem mondom, hogy azért fenakadna a gépezet, mert az szerkezeténél fogva olyan mint az óra, ha felhúzzák mo­zog, de azzal a különbséggel, hogy az egyik gép zakatolva és nyikorogva teljesiti feladatát, mig a másik, ha kerekei jól összevágnak, öszhangzóbban működik és munkaered ménye sikeresebb. A birói qualificatiók közt — mint fentebb mondám —

Next

/
Thumbnails
Contents