Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 29. szám

Pesi. IStií). kedden april 13. 29. szám, Tizenegyedik eFÍolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczcni ügyvédcgylet közlönye. Tartalom : Ujabb észrevételek a polgári perrendtartás sat. — Ujabb észrevételek a polgári perrendtartás néhány §§-ra. Várady Mihály Toron tálmegye alispánja — s törvényszéki elnökétől. (Vége.) Az eddig előadottak szerint a 429. §-ban jelzett hézag pótlandó, a 433. §. f. pontja módosítandó, és fordulnak elő tételek, melyek egészen kihagyandók lennének; igy p. o. a 375.§.harmadik következőbekezdési tétele: „Ezen eseten kivül a végrehajtást csak az igazolási kérelem beadása (314. §.) gátolhatja" nem csak feleslegesnek, de té vésnek is mutatkozik,— feleslegesnek, — mert azon egyes esetek, melyek a végrehajtási árverésre halasztó hatálylyal birnak, az illető helyeken meghatározva lévén, ismételt felemlitésük nem szükséges, — tévesnek pedig azért, mert a 375. §. fentebb idézett tétele azon feltevésre vezethetné mindabirót, mind az ügyfeleket, hogy a 375. §-ban szabályozott végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmen, és az igazolási perorvoslaton kivül a végrehajtást, illetőleg végrehajtási árverést, semmiféle perorvoslattal sem lehet, gátolni; már pedig a 299. § ban világosan meg van határozva, hogy a 297. §. 19. 20. és 21. pontja alapján emelt semmiségi panaszok elintézéséig a végrehajtást folytatni nem lehet; téves tehát a 375. §. azon tétele, hogy eme §-ban foglalt eseten kivül a végrehajtást csak az igazolási kérelem beadása gátolhatja; mert a 299. §. fenemlitett esetein kivül még ha a 298. §. b. pontjának utasi'ása szerint, a 297. §. 14. pontja alatti esetben a törvényes képviselő, — a 15. pont alatti esetben pedig azon fél, kinek nevében felhatalmazás nélkül járt el egy harmadik, az árverés foganatosítása, s ingatlanok árverezése esetében, az árverés helybenhagyása előtt élt semmiségi panaszszal; eme semmiségi panasz jogérvényes elintézéséig, habár határozottan kifejezve nem is olvashatjuk, de a 299. §. értelméből is következtetve, a jogcselekmény természeténél fogva, az árverés megtartása és illetőleg a megtartott árverés jogerőre emelkedése meggátoltatik. Végül azon ellentétes szabály elvekből, melyeket az uj polgári perrendtartás több helyütt magában foglal, csak néhányat kívánok röviden érinteni. — Míg például az 51. §. szabályának első részében a bíróságoknak kötelességükké tétetik, az illetőségükhöz nem tartozó beadványokat hivatalból visszautasítani, addig ugyanazon §. második része a bíróságokat hivatalos kötelességeik elmulasztására jogositja fel, midőn a 8. és 53. §§-ok esetei kivételével, az illetőség elleni kifogás elmulasztásának eseAz ősiségi pátens sat. — Min. rendelet. — A b.-pesti ügyvéd-egylet. tére, az illetéktelen birót is illetékessé avatja fel; továbbá a 297 §. 10-ik pontja szerint, ha a határozat végre nem hajtható, a fél semmiségi panaszszal élhet, melynek ellenében a másik fél bátran hivatkozhatik a 256. §. szabályára, mely szerint egyes kérdések eldöntését a végrehajtási bíróra lehet bizni, az esetben pedig, ha a végrehajtó, mint pótbiró járhat el, a fentemiitett semmiségi panasz alig lesz igazolható. Végre a 248. §. szerint kivételt nem szenvedőleg mondatik ki, hogy az Ítélet vagy a végzés a felek kérelmén túl nem terjedhet, és ha túlterjedne a 297. §. 10. pontja szerint semmiségi esetet képez; és mégis a 211. §. szerint, a biróság a szemlét elrendelheti, bár nem kérték is a felek; és igy a bíróságnak végzésében a felek kérelméni túlterjeszkedése annál inkább szabály ellenesnek tűnik fel, mert a 245. §. felállitott alapelv szerint peres ügyekben a bíró az előadott bizonyítékok alapján tartozik határozatot hozni. Jelen észrevételeimet azon óhajtással zárom be, hogy e szaklapbanMihailovits Miklós úrtól megkezdett :azuj polg. perrendtartásra vonatkozó jeles észrevételek folytatását, ugy az ügyvéd egyletektől is szakavatott észrevételeket, alapos tajékozhatás és a hiányok könnyebb felismerhetése czéljából, bár mielőbb olvashatnók. *) Az ősiségi pátens 5. 6. §§. jogi alkalmazása. (Szentiványi-féle táblai per). (Vége.) Viszonválaszukbanalperesek,ismételve általuk aielleniratban elmondottakat és ott felsorolt tényeket, — kifejtik továbbá: miután az ős. pat. minden magyarázatot kizáró 5 ik §-a értelmében a rónyai uradalomra nézve az A. végrendeletben s az erre vonatkozó B., C , D., 0. családi szerződésekben tett fiági intézkedés megszűnt s érvénytelenné vált, — jelenleg pedig Szentiváuyi Ferencz hagyatéka tárgyalásáról s általa a végrendeletnek úgy a mint van — tehetéséről nem levén szó, az egészen külön szabályt tartalmazó 6. §. nem alkalmaztathatik; — hogy pedig az A. végrendeletben tett fiági intézkedés, — királyi szentesités és kihirdetés hiányában hitbizománynak nem tekintethetik, — felperes maga is beismeri; — miután továbbá a H., I. szerződésekben említett zálogbaadásra, annak szinlegességére s egyéb ide vonatkozó körülmé*) Örömmel értesíthetjük szakközönségünket, miszerint Mihailovics M. ur, valóban kitünö szakavatottsággal irt kritikai észrevételeinek közlését legközelebb folytatni fogjuk. S z e r k.