Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 24. szám

96 «lött be fogom bizonyitni, hogy a mint később maga is mondta, soha senkitől egy garast sem kapott a bg. meggyilkoltatására — Hogyan lehetett tehát Rad.-ot, ki mint republicánus egy dynastiának sem barátja, a hggel összeköttetésbe hozni ? Antonovics vallomása még terhelőbb ; ő egész regényt beszél el. Azt mondja, hogy 1864-ben a hg.-nél Pesten volt, hol a jelenlevő Rad. Pál előadta felforgatási tervét, mire Nenad. a hg. ipja felkiáltott „borzasztó és undok tett véres trónon ülni!" Rad. Pál pedig a hg. szobájában levő és Kar. halálát ábrázoló képre mutatva azt monda, hogy „az, a ki ezt megölte, nem véres trónon ült-e? De Antonovics maga mondja később, liogy a hg. a tervetel nem fogadta és nem is állott rá ; de nem sokára azt mondja, hogy 1868-ban Bokszegen volt, s a hg. elbeszélte, hogy Rad. gyilkos tervét csakugyan elfogadta, sót pénzt is küldött Rad.-nak és hogy Rad. kaphat annyi pénzt, a mennyi neki tetszeni fog. Lehetséges-e az t. tvszék, hogy a hg. Antonovicsnak megvallotta volna azt, hogy a fejedelem ellen gyilkossági merénylet van? hiszen, ha azt tette volna, őt is valami szereppel kellett volna megbíznia, mert hiszen fejedelem gyilkolásról nem beszélünk ugy, mint valami közömbös dologról ? Már pedig azt maga Ant. sem állítja, hogy valami szereppel bízatott meg, s ebből látszik, hogy a mit mondott, nem való; nem való azért sem, mert azt mondja, hogy a hg. említette, hogy Rad.-nak a terv kivételére pénzt fog adni, a mit Rad. saját vallomásával czáfol meg, t i. hogy ő soha senkitől pénzt nem kapott, s a mit tett, bosszúból tette ; miből az következik, hogy Ant. nem csak valószínűtlent, hanem valótlant mondott vallomásában. Egyébiránt Ant. is bűntárs, és mint ilyen, föntebb idéztem törvényeink szerint bizonyító erővel nem bír. Legtöbb bizonyitó erővel bírna t. tszék Vilot. vallomása. Azonban Vil. kihallgattatásának körülményei olyanok, hogy itt tovább kell időzni s azért a t. törvényszéktől előre is bocsánatot kérek. Vil. volt az. ki a belgrádi vizsgáló bizottság előtt felfedezéseket tett, és azon szálakat szőtte, melyek Karagyorgyevics hg. elfogatásához vezettek. De ha a belgrádi tszék s a t. törvényszék is figyelembe veszi a Vil. vallomásában előforduló merő alaptalanságokat, merő hazugságokat, azt hiszem, hogy ezen tanúnak sem a belgrádi törvényszék előtt, sem a t. tszék előtt nem lehet hitele. Nevezetesen azt mondja, hogy Pesten levén a hg. megvallotta, hogy Rad. Pál a hg. meggyilkolásán dolgozik, és hogy valahányszor tőle Rad. pénzt kér, mindannyiszor adjon minden számadás nélkül Továbbá azt mondja Vil. és ezt igen figyelmébe ajánlom a t. tszéknek, hogy midőn neki ezen ajánlat tétetett, annyira elborzadt, hogy kérte a hget és a jelenlevő Trifkovicsot, kíméljék meg öt e borzasztó feladattól, mert szerencsétlenné tehetik, mire a hg. és Trifkovics reá támadván azt mondották, akkor elcsaplak és gyermekeiddel együtt éhezve fogsz elveszni. Vizsgáljuk csak kissé ezen vallomást Ha valaki szolgáját egy ily bűnténynél társává teszi, kérdem, váljon nem a szolga lesz-e úrrá és az ur szolgává, a ki ily titkot szolgájára biz? Van-e valószínűség abban, hogy azon szolga ily titok birtokában ura parancsának engedelmeskedni fog? Én ezt lehetetlenségnek tartom, daczára annak, hogy a belgrádi tszék elhitte; — mert igazán el kellett hinnie, hogy így történt, miután kivégeztette, — s most kérdem, hogy ha ezen félénk, hat gyermekkel bíró ember félelemből nem szólott a hg. elleni merényletről, milyen lélekkel bírhatott ezen belgrádi törvényszék ezen szerencsétlen embert mégis kivégeztetni 2 valóban meg nem foghatom. De nem hihette ezt maga a belgrádi tszék sem, és hogy kivégeztette, arról számolni fog lel— kiismeretök ; de a büntető tövénykezés több ily példát fel nem fog mutatni. Tehát az tény, hogy a Vil. vallomásából a hg. ellen biztos jogszerű okot meríteni nem lehet, azért is, mert Vil. hazudott, és vallomásának valótlanságát számokban lehet kimutatni. Ugyanis Vil.-nek a hg. 5000 darab aranyat küldött Trifk. által, és Vil. azt állítja, hogy Rad.-nak ö többször adott ezen pénzből; azonban a pénz egészen megtaláltatott nála, és csak 150 db. arany hiányzik. Hogy 150 db. arannyal fejedelem gyilkolást lehessen végrehajtani, és forradalomra embereket összeszedni, a ki Szerbiában a körülményeket csak legkevésbé is ismeri, lehetetlennek fogja mondani. — Ezen vallomás egyszersmind azt is mutatja, hogy Vil. vallomásának épen ezen oknál fogva jogszerű gyanuokot tulajdonítani nem lehet. (Vége köv.) Min. rendelet a vasutak s csatornák összpontosított tclekkönyvezéséröl hozott 1868. I. t. cz. végrehajtása iránt. (Folytatás.) (7. §. vége.) A központi telekkönyvezés alól a birtokos kívánatára kivétethetnek az oly ingatlanok, melyek a^telekkönyvezend0 vállalathoz tartoznak ugyan, de annak üzletéhez nem elkerülhetleé nül szükségesek, és így a vállalati mű kiegészítő alkatrészei közDem számithatók. (29. §.) Ha pedig a vállalat valamelyik alkatrészén oly épitmények emeltettek, a melyek a beváltás esetére, vagy az engedély megszűntével is a vállalkozók tulajdonai maradnak: péld. az 1868. 37. t. cz. 10. §. szerint a kormány engedélyével épített coaks-kemenczék, dockok, gép- és más gyárak, öntödék sat. — az ily épitmények, ezen minőségüknek a birtoklapon való világos kitüntetése mellett, a központi telekkönyvbe szintén felveendők ugyan, de külön átruházás vagy terhelés tárgyát mindaddig nem képezik, míg a beváltás, illetőleg az engedély megszűnte bekövetkezett. Az öszpontositott telekkönyvek az összeírás és térkép alapján állíttatnak össze. 8. §. A vállalati vonalnak minden egyes határra eső részéről külön és oly összeírás készítendő, mely a vonalnak alkatrészeit teljesen leirja. Az alkatrészek a törvény 5. §. b) szerint képzendők, így péld. a pályaudvar összes épületeivel, az őrházak, a vonalnak ezek közt fekvő részei, a jelentékenyebb hidak, átjáratok, továbbá a csatornáknál az egyes zsilipek közt fekvő részek sat. külön alkatrészeket képeznek. Az alkatrészek mérvadatai a pálya tengelyére alapított öszrendező (Coordinata) által fejezendők ki, és azok jegyzéke az összeíráshoz melléklendő. (Folyt, köv.) Azun helybeli tisztelt előfizetőinket, kik lapunk valamelyik ujabb számát nem kaptak, tisztelettel kérjük, hogy jelen lakásukat nekünk haladéktalanul tudtul adni szíveskedjenek. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁ1V. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. Pesten, 1869. Nyomatott Kcosi S á n d o r n á I llal-piari és al-dunasor sarkán 9. «i. u.