Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 23. szám

tositja még a nyilvánosságot és felelősséget is a felebbvitelnél kikerülhetetlen referada önkénye mellett? — Ez a bökkenő, ez a megoldandó kérdés s feladat. K.K. Elmarasztalható-e alperes oly magán oklevél alapján, melynek aláírása sem az 1840: 15 tcz. II. R. 99. §-a értelemében, sem egyéb ugyan azon tczik 95.103. és 105. 4j4$-aiban előirt módon be nem igazoltatott ? (Folytatás.) Az alperesi felebbezés és semmiségi panasz alapján közép Szolnokmegye polg. tszéke a semmiségi panasz elvété- , sével az első bírósági Ítéletet az ugyan azáltal használt indokoknál fogva helyben hagyta! Ezen ítélet ellen alperesek a kihirdetéskor ismét fellebbezéssel és semmiségi panaszszót éltek, okaikat a törvényes idő alatt következőkben terjesztvén elő : Miután a megyei polg. tszék a neheztelt Ítéletet az első bíróság által kifejtett indokoknál fogva hagyta helyben, a másod birósági itélet ellen is azon semmiségi okaink és felebbezési indokainkat bátorkodunk újból feleleveníteni egész terjedelmükben, melyeket az első bírósági itélet ellen érvényesítettünk ; és különösen hangsulyozandónak tartjuk: 1- ür. Hogy felhatalmazás nélkül, ha az ellen illő helyen kifogás tétetett, törvényeink szerint perelni lehetetlen. 2- or. Hogy ezen ügyben alperesek hátrányára csak ugy hozathatik törvény szerint itélet, ha felperes, perrendtartásunk szabályai szerint,kielégitőleg bebizonyította, hogy alperesek a felperes részéről a kereset alapjául befektetett A. alatti szerződést elfogadva, azt valósággal alá is írták, j De miután ez, a mint az első birósági itélet elleni feleb- ! bezésben kifejtett indokokból a déli napfénynél világossabban kitetszik, legkevésbbé sem bizonyittatott be: alperesek kénytelenek a két alsóbb birósági ítéletet nem csak igazságtalannak, hanem fenálló törvényeink kel is nyilván összeütközőnek nyilvánítani. Ezen, és az első birósági itélet ellen is kifejtett semmiségi okok és felebbviteli indokoknál fogva alperesek a neheztelt Ítéletet a k. ítélő tábla által feloldatni kérték sat. Ezen felebbviteli indokok és semmiségi panasz alapján a kir. ítélő tábla a semmiségi panasz elvetésével a megyei tszék Ítéletét, ismét az abban felhozott indokoknál fogva helyben hagyta. Ezen már harmadbirósági itélet ellen alperesek kellő időben újból semmiségi panasz és felebbezési perorvoslaltal éltek a m. kir. Hétszemélyes táblához, s azt következőleg indokolták: Miután a kir. ítélő tábla a neheztelt ítéletet az első birósági itélet indokainál fogva hagyta helyben, ezen itélet ellen is azon semmiségi okaink és felebbviteli indokainkat bátorkodunk újból egész terjedelmükben hangsúlyozni, melyeket az első és inásodbirósági ítéletek ellen érvényesítettünk, a kereset érdemére vonatkozólag következő döntő körülmények figyelembe való ajánlása mellett: 1-ör. A kereset, a keresetlevél mellé A. alá másolatban csatolt szerződésre alapíttatott: tehát felperesnek mindenekelőtt azon A. alatti szerződés valóságát kellett volna begyőzni, miután azt alperesek koholt és hamisnak nyilvánították még pedig az 1840: 15. tcz. II. r. 99. §-a értelmében; de azt felperes épen nem tette, mert: a) Az A. alatti szerződést felperesnőnek férje Ottó József irta, ki hamis bankjegyek miatt el volt ítélve, ha nem tévednek alperesek üt évi börtönre — tanuk jelenléte nélkül. b) Alperesek sem írni sem olvasni nem tudnak: tehát ezen szerződés felperes mellett és alperesek ellen ezen minémüségében törvény szerint mit sem bizonyít. Igaz ugyan. 2-or. Hogy felperes az A. alattinak hitelességét, mi megjegyzőleg legyen említve a per mellé csak másolatban csatoltatott — be igyekezett győzni a) Két tanú által, kik az A. alattinak megírásakor állítólag jelen voltak; de azt mint tanuk még sem irták alá. Tehát ezen körülmény már magában elegendő nemcsak alperesek, hanem egy részrehajlatlan bíróságban is azon gyanút ébreszteni, hogy a felhasznált tanuk csak áltanuk, kik a dologról mit sem tudnak; és ezen hitükben megerősíttetnek alperesek azáltal is, hogy ezen két egyénnel, mint tanukkal, a vidéken tóbb perben is lehet találkozni. b) Egy harmadik tanú által, ki előtt első rendű alperes azt nyilvánította volna bíróságon kivül, hogy ó az A. alatti szerződést kezei keresztvonásával megerősítette. Legyen szabad ezek után egy kevéssé taglalás alá venni, hogy mennyiben sikerült felperesnek ezen tanuk által a törvény értelmében bebizonyíthatni, hogy az A. alatti másolatban bemutatott szerződés csakugyan hiteles, azt alperesek valósággal elfogadták és saját kezük keresztvonásával megerősítettek? F. G. (Vége köv.) Hg Kar.tgeorgievich-féle ügy. (Folytatás). Funlák Sándor hg. Karageorgievics védő ügyvéde — a vád megalapítására vonatkozó jeles, minden részről nagy figyelmet gerjesztett vódbeszédét következőleg folytatá : Most mielőtt követném a tiszti ügyészt azon igazolványok során, melyet ezen rettentő bűnnek vádlott iránt megállapításában követe, előre kell még bocsátanom, hogy ha Kar. Sándornak szándéka lett volna meggyilkoltatni Mihály fejedelmet, váljon oly eszközöket használt volnae arra, mint a milyenekkel vádolják s oly időben tette volna-e azt, mikor az csakugyan végrehajtatott? Azt mondják a hg. ellenségei, hogy Mihály fejedelem meggyilkolását pénzzel eszközölte a hg. Tekintse meg a tszék azon pénzösszeget, mely állítólag ezen czélra forditatott, s lehetetlen, hogy a tvszéknek oly csekély hiedelme legyen Szerbiáról, hogy ez oly nyomorult helyzetben legyen, miszerint oly csekély összeggel hajtathassák végre ott a fejdelemgyilkolás. Én nem gondolom, hogy a tszék a nézetben lehetne, hogy azon csekély pénzösszeg osakugyan elegendő gyanuokarra, hogy ez által Mihály fejedelem meggyilkolása eszközöltethetett volna. Továbbá Kar. hg., ha Mihály fejedelem megöletésében megegyezett volna is, bizonyosan nem most választja az időt, midőn Mihály oly magasan állt dicsőségének fokán, midőn a várakat a töröktől visszaszerezte s a török sereget a hazából kiseperte. Váljon e pillanatot választotta volna-e, hogy Mihály ellennem gyilkosság, de akár mely más merényleti kísérletet tegyen? Ez lehetetlen.