Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 19. szám - Törvénykezésünk átmeneti rendezése. Folytatás

Fest, INttt. kedd mart. 5. 19. szám. Kilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom ; Törvénykezésünk átmeneti rendezése. (Folyt.) — Ellennézet a lejárat uláni forgatmány kérdéséhez. — Örökösödési jogeset. ^Törvénykezésünk átmeneti rendezése. ^•S^Folytatás.) Előbbi czikkiink megírása óta niinistériuniunk egy nagy fontosságú határozatát tette közzé, azon a törvényhatóságok visszaállítása iránt a képviselőház elébe terjesztett kormányjavaslatában, melyben kimondja, hogy a miinicipiumok a megyékben s városokban visszaállitandók, tehát a bírósagok, egyesek mint a törvényszékek választás utján elöállitandók, a jelenlegiek helyébe.1) — Ezen elhatározás, kell hogy minden részről helyeslésre találjon. Mind közjogi, mind a törvénykezést illetőleg magánjogi szempontból üdvöss elismerésre méltó határozat. Közjogi szempontból határozottan az alkotmány terére állván s itt az alkotmányosságot tényleg is érvényesítvén, kormányunk a maga iránti bizalmat, az ellenszenvek lefegyverzésével, a gyanúsítások elnémitásával, minden részről felfogja ébreszteni, mi pedig — fő leg egy kezdetleges — kormány megszilárdítására nem csekély tényezőnek tékintendő. A m a gá n j o g é 1 et szempontjából szinte megnyugtató, mert a jelenleg oly nyomorult kezelésben részesülő igazságszolgáltatás jobb, kielégítőbb jövőjére nyit lehetőséget.2) ') Ezen kormány javaslat lényeges pontjai 1 Hogy a megyei bizottmányok az egész tisztikart újra választhassák, ugy a törvényszékek tagjait is, csak a telekk. rendes előadókat s kezelő széni ílyzetet vévén ki. 2. A kijelölést a birói hivatalokra a jogtudományban jártasok közül a főispán gyakorolja. 3. A törvényszékek rendes elnökei az alispánok 4. A tszékek állandók legyenek. Ugyan ez történik a sz. kir. városokban, rendezett tanácsúikban, Hajdú, Jászkun stb. stb. területen az 1848: 23—26 t. cz. alapján. — Erdélyben pedig a jelen statusquo f entartandó. Ezen s a sajtó ügyi javaslatot az or. gy. megállapodás után fogjuk egész terjemében közleni. J) Ezt, főleg a gyakorlati jogélet adataira támaszkodva igen alaposan fejtegette t. barátunk Horváth Döme képviselő a P. Naplóban. — Épen azért nem oszthatjuk B u s b a c h Péter szinte a P. Naplóban fejtegetett azon nézetét, hogy csak a megyei egyes bíróságok jöjjenek választás alá, a törvényszékek jelen személyzete pedig in statuquo fentartassék. Nem pedig azért, mert a jelen t székek tagjai ellen nem kevesb a panasz, mint az egyes biróságok ellen. Mig másrészt a tszékek bíráskodásához sokkal fontosabb érdekek levén kapcsolva, sokkal nagyobb érdekek is igénylik, hogy azokat képesebb s jellemesebb szakértőkkel töltsükbe, tehát hogy választás utján jobbakká alakittsuk. — A jelen tszékek meghagyása nem lenne kevesebb, mint összes igazságszolgáltatásunknak jelen nyomorult helyzetében való meghagyatása. De nagy mértékben helyeseljük s támogatjuk azon indítványt, hogy a t e 1 e k k. személyzet választás alá ne kerüljön — mint ezt legelőször a P. N a p I ó S. S. czikirója (febr. 22. sz.) javalta. Azt a legfontosb jogi érdekek szükségelik — már csak azért is, mert e helyek betölt 'se .i !• gnagyobb óvatosságot igéUtóbbi tekintetben, miután közelismerésként a bírósági személyzet, mind jellemre mind képességre nézve, nagyobbrészt minden kritikán alól áll, teljes reményünk lehet, hogy a választások, az alkotmányosság éltető ereje s buzdító paizsa alatt, ildomos kezelés, s főleg értelmes és eszélyes vezetés mellett okvetlenül kielégítőbb személyzetet emelendnek a forumokba. Feltételezzük azonban, hogy a megyék élére állitandott főispánok szigorú utasításában azon kivül, hogy a bíró állomásokra csak törvénytudó egyének jelöltessenek ki különösen bennfoglaltassák az is, hogy kellő fi gyedem forditassék a jelen biróságok azon tagjaira, kik eddig jellemük és képességük által bírósági képzettségüket eléggé igazolták. Ezeknek — bármily kivések is — mellőztetésüket igazságszolgáltatásunk ügyére igen hátrányosnak tekintenők — Ebből is latható, mikép az átmenet bajainak enyhítésére mi is a legna gyobb fontosságot helyezzük a főispánok hatáskörére s eljárására. E tekintetben csak törvényes jogukkal kell élniük, s a legüdvösb eredményt idézhetendik elő. 3) Jogszokásaink s törvényeink a kijelölési jogot a főispánokra ruházták. TEnnek folytonosságában rendeli az 1848: XVII. t. cz. hogy a megyei hivatalokat a főispán a központi választmánnyal — bizottmánnyal — egyetértőleg fogja betölteni. Ezzel a főispánok befolyása biztosítva van. akár ugy értelmezzük az egyetértőleges eljárást, hogy a főispán gyakorolja a kijelölést, mi kétségtelenül az alkalmasabb egyének megválogatása érdekében nem csak czélszerübb, de 4S előtti joggyakorlatunknak egyedül is megfelelő s igy a jogfolytonosságot itt is kielégítő eljárás lenne; akár a főispánt csak a megerősítési jog illesse, mi kevésbbé helyes ugyan, de a főispánok befolyását mé<s sem lehetetlenítené.*) Ezen irány elv mellett a részletes qualificatio kérdését, nem találjuk most tárgyalás alá tartozónak. Aziránt jogérvényesen csak is jövő codificatiónk foghat rendelkezni. Különben a törvénytudók akár 48 előtti, akár 1850 utánni oklevelesek legyenek, ha a főispán képzettségük s gyakorlati képességükről kellő tudomást szerezhetett, az inegválasztathatásukra nézve különbséget nyeli, s nem is igen válogathatunk azokban, kik e szakban eléggé képzettek, minek hiánya itt a jogérdekekre leghátrányosabb lehetne. — 3) Az 1861-ki szomorú ziláltságnak, s törvénykezési botrányoknak fő oka rejlett abban, hogy b. Vay e tekintetben kellő erélyt nem fejtett ki, a főispánok pedig az egész ügyet, mi oly végtelen szomorú dolgokra vezetett, még hanyagabbul, még nagyobb közönbösséggel kezelték. •) Különben ha saját kárunkra a bírósági helyek — szakképzettség tekintetéből — ismét oly hibásan töltetnének be mint 1861-ben — ez nem igazságszolgáltatásunk folytonosságát veszélyeztetné — mint allitju ezt a P N a p 1 ó m a r t. 2- sz. a. h czikk iroja; hanem annak alaposságát tenné tönkre. 19