Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 18. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 1. [r.] - A béke bíróságok mint egyes biróságok 9. [r.]

1 szinte nem hagyhatunk a kiegyezési siker tekintetéből ciulités nélkül, hogy a t ö rv é n y s z é k nem köteleztetik hivatalból visszautasítani az oly ügyet, melyre nézve a felek által az előleges kiegyeztetés kísérlete iránti szabályok meg nem tartattak,— az ily visszautasítás csak az ellenfél kértére rendeltetvén el; ámbár kétségtelen, mikép a kibékitési kísérletet nem pusztán magán, hanem közügynek is kell tekinteni mini olyant t. i. mely magasi) állami érdekekkel is áll kapcsolatban, midőn az a társalmi békét feldúló viszályok szen vedélyeit eltávolítani , a perek számát fogyasztani törekszik, mi bizonyosan az állam fontos érdekeiben fekszik. — És az, m i k ép a b e k e b i r ó e 1 6 t t kötött ügyességek csak magán kötelezettség erejével bírnak, mely sem v é g r e h a j t a s i semjelzálogi erővel nincs felruházva, mint a közjegyzői okmányok s a rendes birói Ítéletek.") E hiányok is károsan hatnak akiegyeztetési siker lerjemére, mert a hatályához való érdekeket kevesbítik, a vonz erőt fogyasztják, tehát a meg nem jelenési eseteket szinte szaporítják. Azért mint ilyenek codificatiónk által szinte javítandók. És ily javítások mellett — ismételjük kétségtelennek mutatkozik, hogy aki békítési siker még nagyobb, még fényesebb leendne — ujabb nyomatékul, hogy a kötelező kibékítés intézménye, kiváló hasznossága miatt befogadtassék. Es ily javítások mellett, és miután a fentebbiekben ezen intézménynek mind a jogosság elveivel való öszhangzását, mind hasznosságát kimutattuk, nem vonakodunk határozottan azon nézet mellett nyilatkozni, hogy törvényhozásunk által a kötelező kibékitési rendszer fogadtassák el. Hasznosságát világos adatokkal igazoltuk; csak az a kérdés tehát, hogy az arrai kötelezés, kényszerűség — szükségesnek tekintendő-e? Mi eziránt semmi alapos kétséget sem ismerünk. Mert ha a kibékitési kísérlet hasznos, sőt szükséges; ha kívánatos tehát, hogy felsőbb társalmi érdekekben az minél nagyobb mérvben eszközöltessék, akkor arra egyedül a kötelezés szabálya vezethet el. Mert a viszály, rcn desen heves szenvedélyek kíséretében, a felek közt mára perlekedés előtt kiütvén, azok ily helyzetben magoktól nem igen hajlandók kiegyezést, megkísérlem. Egyikök sem kész az első lépést megtenni, a kiegyezési ajánlatot előterjeszteni, mert ebben mindenik jogállásának gyöngéit véli elárulhatni. Sőt a biróság barátságos felhívásának sem hajlandók engedni — oly nagy egymás irányábani gyanakodásuk s ellenszenvük. Az egyedüli eszköz mind ezt legyőzhetni csak az, hogy a birói fel hivatás iránti engedetlenségükhöz érzékeny hátrányok kapcsoltassanak, azaz hogy kényszeríttessenek a megjelenésre. Csak ez győzheti le a magán szenvedélyeket, aggályokat s ellenszenveket s vezetheti be a feleket a kibékitési terembe. A nélkül lehetnek egyes kivételek, de nagyobb mérvben a kibék itési kísérlet lehelet len né létetik. Áz emberi természet gyöngéi és szenvedélyei, melyek örökké egyek és változatlanok, fogják azt kiját-zani. Ha pedig ezen kibékitési szabály, kell hogy a békebirói dósok is Igéméinek; mint Berriot — Sai^t l'rix Memoires de l'acad. des sciences mor. I — IV. - R. Bordeaux: Philos. de la Proced. Civile pag. 416. — ('arrc: Liis de la proced. Civ. p208. E. Reg n a rd. De l'organis. jud. pag. . — 257 Már régebben felhozta azokat F e u e r b a c h is: Gcrichtsvcrfassung. Fr. t. II. n) E. R e g n a r d : De l'organis. judiciaire pag. 257—260. rendszer egyik alap elvéül szolgáljon: akkor kell az i s, h o g y a bek ebirák választás alá tartozzanak. Mert könnyű belátni, mikép a kibékítés sikere, melyre törekszünk, lényegesen s mindenek felett azon bizalomtól feltételezhetik, melyet a békebirák a nép körében élvezhetnek, melyei irántuk polgártársaik viseltetnek. Ezen bizalom pedig teljes mértékében csak a választottak, mint a k ö z bi z a 1 o m k ö zvétlen s valódi ki folyásai iránt nyilvánulhat. Azt nem pótolhatja a tudományos kellékek leglelkiismeretesb megválasztása után kelts megfontolt kinevezés sem, nem még a nemzeti kormány felelelősége sem. Es ezt hoztuk fel fent a választás elvének egyik fő indokául — melyet lehetetlen e téren megezáfolni. De most térjünk át a b é k e b i r ó s ág o k hatás körére, mi ezen intézmény codificatiójánál egyik leglényegesb feladatot képezi. Telekkönyvi jogeset. A zálogjog bekebelezése megtagadható e ha az okmányban a telekjkönyvi szám helyesen, és csak a részlet szám tétetik ki hibásan. Közli : Székács Pál ügyvéd ur.') H. Zsuzsánna részére férje. P. János nyilatkozatot ftdotl ki. melynek alapján ennek holdmező vásárhelyi 6114 és 7654 telekjkönyvi számú birtokaira 2000 frt. hozomány át betábláztathassa. A 81 14-ik telekj könyvi számú birtok helyrajzi száma azonban a nyilatkozatban hibásan levén kijelölve, a holdmező vásárhelyi telekkönyvi törvényszék ennél fogva a 61 14-ik számra a bekebelezést, de sőt az előjegyzést is megtagadta. Ezen végzés ellen a bekebelezést kérő H. Zsuzsánna felfolyamodott következő okokból: 1) Mert a njMiatkozatban atelekjkönyvi sz. helyesen tétetvén ki, a jelzálog bekebelezés pedig mindenkor csak egész telekjkönyvi birtokra, nem pedig annak egyes részletére levén elrendelendő, csak azért, mert a részletszám hibásan tétetett ki, a bekebelezés megtagadható nem volt 2) A részletszám hibás kitétele csak a birtok átiratásnál lehet ok a megtagadásra akkor, ha ugyan azon telekjkonyv sz. alatti többh. r. számból egy vagy több kéretik átkebeleztetni; mert ily esetben az átkebelezés tárgyát egyedül a részletszám képezvén, ennek mint lényegnek hibás megnevezése a bekebelezést lehetleniti. 3) Jelzálog bekebelezésére — egyéb kellékek meglétében — elegendő a részlet szám mellőzésével egyedül a telekjkönyvi számnak az okmányban kifejezése, és így, ha a részletszám teljes hiánya a bekebelezést nem akadályozhatja, annak hibás kitétele annál kevésbbé. 4) ' Legalább az előjegyzés megóvása tekintetéből télhozatott.: hogy a telekkönyvi szabályok —az 1855 decz. 15-ki igazságügyi minist, rendelet — 88. §-a hiányosabb magán okiratok alapján is megengedi az előjegyzést, mikép zárná tehát azt ki oly esetben, hol egyebek meglétében a főkellék a telekjkönyvi szám határozottan kifejeztetik. Mindezek daczára a kir. i t. Tábla azt határozta hogy: „Az eljáró megyei tszék végzése az abban előadott indokolásnál f .gva helyben hagyatik.'1 A birtokra rögtön végrehajtás vezettetett, mely minden további lépést feleslegessé tett, A végzés 1865-ben ') Oroshízáról.