Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)
1867 / 18. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 1. [r.] - A béke bíróságok mint egyes biróságok 9. [r.]
70 Azért is mind a jogtudósok, mind az állam férfiak körében axiómaként van az elfogadva: hogy a rosz bir á k a I e g j o b b s legtökéletesb törvények sikerét is megsemmisíthetik; mig a tökéletesb jobb birák a leghiányosabb törvények mellett is elviselhető, kielégíthető igazságszolgáltatást képesek előidézni. Ezen elismert elv folytán, a törvénykezési átmenet rendezésénél nekünk is a bírósági személyzetre kell kiváló figyelmet fordítanunk. Miután ugyanis jogvendszerünk, s ebben törvénykezésünk is csak a (örvényhozás utján vehető átalakító reform alá, mi hoszasb időt igényel; s miután igazságszolgáltatásunk égető sebeinek legalább némi enyhítésére addig is okvetlenül kell intézkednünk; a bírói személyek képességének s jellemének pedig, mint fent fejtegettük, lényeges befolyása van egy aránylag jobb, kielégítőbb jogkiszolgáltatás előidézésére: következik, hogy a nagy részben ki nem elégítő, bizalmat nem élvező jelen birói személyzet egy jobbal cseréltessék fel. És erre mindenek felett az egyedüli helyes eszköznek csak az mutatkozik, hogy a megyei s városi m u n i c i p a 1 i t á s egész jogkörével visszaállíttatván, az összes birói személyzet választás utján ál 1 i 11 a ss é k e 1 ő. (Folyt, köv.) ^LA béke bíróságok mint egyes bíróságok. IX. A felmutatott adatokon alapuló kibékitési siker jelentőségét még nyomatékosabbá teszi az, mikép kétségtelen, hogy azon siker még nagyobb lenne, ha a franczia jogrendszerben oly kirivó hiányok nem léteznének, melyek a kibékitési megjelenések teljesítésének épen nem kedvezők, ha tehát azok orvoslásával a kibékítés megkísérlésére több alkalom nyújtatnék, és az ebbeli kötelezettségnek nagyobb érvény szereztetnék. Ily nagy hatású hiány különösen az, mikép a fr. törvény a feleket nem kötelezi a kibékítés végett személyes megjelen és ve, elfogadván a meghatalmazottak általi megjelenést is. Ez a kedvezőbb kibékitési sikernek nagy akadályát képezi; mert a békebiró kibékitési tanácsainak, indokolásainak, bizalmának s tekintélyének kellő befolyása leginkább csak magokra a közvetlen érdeklett felekre lehet. A dolog természete hozza magával, mikép azoknak, miktől függ p^diga kibékitési kísérlet sikeresitóse, hasonló hatásuk a meghatalmazottakra, mint nem érdeklettekre, távolról sem lehet. A meghatalmazottak általi megjelenés a kibékítés lehetőségét gyökerében megingatja.1) Törvényhozásunk tehát, befogadva a békebiróságot, a kibékitési hivatásnak kellő sikert csak ugy eszközölhetend, haa feleket személyes megjelenésre kötelezi.2) A fr. rendszer hiányossága azonban még tovább is terjed, lehetővé tevén, hogy a felek meghatalmazottakat sem küldjenek a békebiróság elébe, midőn megengedi, hogy 10 fr. bírság letevése mellett mind a felek, mind a meghatalmazottak teljesen elmaradhassál) ak. Ezen bírság oly csekély, mikép az az érdeklettek nagy részénél semmi valódi, nyomatékos kényszert nem ') Bizonyos esetekbon azonban meg kell engedni p. o. betegeknél, távollevőknél, hosszasban elutazottaknál, más u. rá. hivatal stb. okokból távolabb lakóknál. képezhet a megjelenem előidézésére. Innen keletkezik Francziaországban a meg nem jelentek azon 3) roppant nagy száma, melyet a fentebbi stntistikai hivatalos kimutatásokban láthatunk. Azért magok a fr. jogtudó-ok annak tetemes felemeltetését sürgetik.4) Azt hisszük azért mi is, hogy miután a személyes megjelenés lényeges feltételül tekintendő a kellő siker előállittására, ennek érvényesítésére pedig mulhatlanul szükséges a megnem jelenéshez bizonyos anyagi hátrányt kapcsol ni: c o d i fi ca t i ó n k » a k i 1 y bírságul legalább is 50 f t o t k e 11 c nd f e í á 11 i 11 a n i a, Csak ily összegtó'l lehet elégséges erkölcsi nyomást várni, a meg jelenés előmozdítására, mit a kibékitési siker legnagyobb mértékben feltételez és szükségei. A meg nem jelenés előmozditásának igen súlyos hátrányához járul még azon hibás franczia szabály, minél fogva a kibékitési kötelezettség alól az ügyeknek felette nagy száma alapos ok nélk ül5) ki vétetett. — E kivételek oly számosak, mikép az ügyek nagy része mentes a kibékitési hivatástól. A kivételek elkerülhetlenek, ez igaz. Mert a kibékitési hivatás, hogy indokolt legyen, azon feltételhez van kötve, hogy először a kiegyezés lehetősége meglegyen, s másodszor, hogy a kibékülés több hasznot Ígérjen, mint a rendes birói eljárás A kivételeknek tehát ezen, de csakis ezen feltételek hiányán kell alapulniok. Meg kell a kivételt engedni, ha a viszály tárgya, kiegyezés tárgyául nem szolgálhat; e) ha a felek valamelyike képtelen egyesség kötésre,") ha a követelő fél érdekei veszélyeztetve lehetnek minden késedelem által, mit a kibékitési eljárás is okoz, ha tehát igényei azonnali intézkedést követelnek stb. stb. Ily alapokon a kivételeket mint szükségeseket elismerve, különben azt kell sürgetnünk, hogy azok a lehető legkisebb számra szoríttassanak, különben a kibékítés lehetősége és sikere igen szük térre szovittatik. Ebből kell codificatiónknak is kiindulni. Az elősorolt hiányokhoz s) jönnek meg, melyeket 2) Ennek kiváló fontosságát tanúsítja az is, mikép azon thozások közül, melyek a kötelező kibékitést nem ismerik, többen a személyes megjelenést elrendelik, ha kibékitésre alkalom mutatkozik, így a h o 11 a n d i codex 19 cz. rendeli: Le tribunal pourra dans tous les cas et en tout état de eause ordonner aux partics de comparaitre en personne devant lui — á FeíTet de se concilier." s) Mint fent is láttuk a törvényszéki illetőségű ügyeknél u feleknek egy ötöde — béke bir. ügyekben azonban több mint fele nem jelenik meg. ») így E. Regnard: De l'organis. jud pag. 262. Ezen jogtudósnak azon javaslata is figyelmet érdemel, hogy a birság összege az ügyek fontosságához arányosítva szabályoztassék — miért jónak vélelmezi, hogy arra nézve a törvényszék határozatának befolyás engedtessék. 4) P. o. ha a kereset több mint két személy ellen intéztetik, ha az ügyvéd költségei megtérítését követeli. Alig lehet indokolni azt is, hogy a fr. törvényként a haszonbér, nyugdij, bérlet s ezek hátralékai iránti keresetek is kivétessenek — miután ezek sürgőssége nem indokolhatja a kibékitési kisérlet kizárását C) Ig>" P- °- jótállásnál, szavatosságnál, adóssági fogságbóli felmentetésnél, aláírás valódiságának vizsgálatánál, visszavonásnál, illetékességi panaszoknál, syndicatusi panaszoknál, okiratok kiadatásánál, vagyon közösség feloldatásánál, gyámsági —gondnoki panaszoknál. 7) Nevezetesen az állam, községek, köz intézetek ha mint ilyenek érdekeltetnek, kiskorúak, hagyatéki gondnokok. 8) Melyeket a kellő reform javaslatokkal magok a IV. jogtu-