Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 16. szám

G3 ruházhatott, alperesek e részbeni ellenvetése birói figye- | lemre nem méltathatik. „A kereseti birtok misége és mennyisége, ugy annak Mihályi helység és Falucska pusztabeli helyisége a keresetlevélben határozottan és körülményesen előadva,ésaC.D.H. a. okiratokkal bizonyítva is levén,miután alperesek a T. a. tjkónyv tanúsítása szerint is ezen birtokot valósággal bírják, különben pedig az, hogy alperesek a gr. Andrássy féle zálogos birtokon kivül Mihályi helység határán és Falucska pusztán más valamely birtokot bírnának, és az az Andrássy féle zálogos birtokkal egyesítve volna, sem a 3 és 4 sz. a. bizonyítványok tartalmával, sem a 7. sz. a. végzéssel elutasított 6. sz. a. felszólamlás által éppen nem bizonyittatnék, a gr. Andrássy Imre által 1850 évi május 4 én Kassán kiadott 5. sz. a. bizonyítvány pedig, mely szerint Mihályi helység és Falucska pusztabeli birtokát 4000 frtért örökösen alperesekre ruházza, annál kevésbbé vétethetnék tekintetbe, mert most nevezett gr. Andrássy Imre 2. a. becsatolt és valódiságára nem kifogásolt szerződés szerint minden birtokát és lehető reménybeli javadalmait — virtualitásait— gr. Nádasdy Tamásnak 1847. évi october 27-én és igy már korábban örökösen eladta, gr. Nádasdy Tamás pedig azon szerződés alapján a Mihályi helység és Falucska pusztabeli jogait nejére, s ez ismét A. szerint felperesre ruházta, — a kereseti birtok misége, mennyisége és helyisége újbóli kimutatásának szüksége fen nem forog. .,Mindezeknél fogva alperesek Mihályi helység hason feléből és Falucska pusztából álló C. D. és H. a. okiratokban részletesen felsorolt és kimutatott birtokot a felszámítandó beruházásoknak és a javitmányok értékének felvétele iránt felperes tulajdonos részére 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett kibocsájtani kötelesek, magától értetvén, hogy alperes Battha Bálint által W., szerint felvett 2250 pfrt úrbéri kárpótlási öszveg a felperes által fizetendő felszámitási öszvegbe betudandó lesz. „Kötelesek ennél fogva alperesek ezen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 30 nap alatt felszámitási keresetüket az illetékes bíróságnál annál bizonyosabban be nyújtani, mert különben felperes kérelmére a megítélt birtoknak a H. a. okiratban felszámított és felperes részről a kereset levélben megajánlott 11,251 frt. 26% kr. letétele iránti átadására nézve a végrehajtás a további netáni beruházások és javitmányokrai tekintet nélkül elrendeltetni fog. Ilyképen megváltoztatván, a költségek kölcsönös megszüntetésére nézve pedig helyben hagyatván az eljáró törvényszék ítélete, a per további törvényszerű intézkedés végett ugyanahhoz visszaküldetik. (1865. decz. 21. 16326. sz. a.) Alperes a kir. táb. Ítélet ellen fe 1 e b b e z v e, érveit következőkép fejtette ki. 1. Felperes nem mint a gr. Andrássy család íegidősbje, és jogfentartója, hanem egyszerűen saját neve alatt adván ki e per megkezdésére az ügyvédi meghatalmazvány t, a megbízott ügyvéd is csak egyedül felperes nevében és netáni illetőségére nézve lehetett jogosítva jelen kereset beadására. Ezen hiányt az elévülési idő lejárta után kelt O. a. meghatalmazványnyal többé pótolni nem lehetett; felperesnek tehát mint legidősb atyafinak kereset joga annál kevésbbé állapitható meg, mert az osztr. pprttás idézett szakaszai szerint annak behozatala után másnak nevében meghatalmazás nélkül perlekedni senki jogosítva nem volt. 2. Az F. alatti állítólagos auctionális az egész per folyama alatt bár az gyanúsnak, és aggályosnak lenni kijelentetett, a becsomózásig soha fel nem mutattatott. Tartalma érthetetlen és visszás, mert ugy van szerkesztve, mintha azt a zálogos éveket meghosszabbítani akaró gr. Andrássy Károlynak kellene aláírni, és báró Barkóczy Karolinának ez iraton látható név aláírása ellentétben lévén az irat tartalmával, azon alperesileg felhozott ellenvetés, hogy báró Barkóczy Karolina nevével ellátott albára az ő tudta és beleegyezése nélkül lett a visszás szerkezet felülírva, annál nagyobb figyelmet érdemel; mert maga ezen irat tartalma szerint, a zálogos évek meghoszszabbitását nem báró Barkóczy Karolina, hanem Gáspár László ügyvéd kérte, kinek meghatalmazása nem igazoltatott, s igy a zálogos évek meghosszabbítása iránti szándék, vagy kötelezettség ezen okiratból alperesek elődje ellenében ki nem magyarázható. Külalakjára nézve is gyanús ezen okirat, mert tanú által előttemezve nincsen, s a zálogos összeg szemlátomást feketébb tintával utólag van beleírva. Tartalma homályos, sőt egy helyen alperesek mellett szól; mert azon szavakat is tartalmazza: hogy a kiváltási jog a zálogba adóra, vagy családjára nem alkalmazható, Ezen irat tehát egyátalában birói figyelembe nem vétethetvén, a kiváltási jog elévültnek tekintendő. Bővebb megbirálhatás szempontjából az F. a. irat mellékletben közöltetik. 3. A miség, mennyiség, és helyiség igazolásául felperes által előadottak, s a felmutatott okiratok számtalan ellenmondásokat tartalmaznak, s az alperesi okiratokkal megczáfoltattak. Felperes Mihályi helységnek hasonfelét, és Falucska nevü pusztát akarván kiváltani, állítja ugyan, hogy ezen rész 21 úrbéri telekből, és tartozmanyaiból állott légyen, de saját okiratai és állításai egymást ledöntik, mert a per folyamában azt állítja, hogy 12 úrbéri puszta telek allodialis birtokká alakíttatott, W. szerint pedig alperesek 4%6 úrbéri telek után kárpótlást nyertek, tehát utóbbi előadása szerint nem 21. hanem csak 16 s/',6 telek létezett. A keresetlevélben felhozott malom, saját tanúi C, a. vallomása szerint, még az előbbi zálogbirtokos Beöthy család kezén elpusztult; az alperesi 4-ik sz. a. okirat szerint alperesek elődje néhai Nedeczky Imre a Mihályi határhoz tartozó csapóházi pusztán uj malmot építtetett, a malom árok helyet a körülötte fekvő földekkel együtt a mihályi közbirtokosoktól örökös joggal szerezte, és birtokolja, a csapóházi pusztai malomhelyért pedig tulajdon egresi pnsztai birtokából adott cserébe földeket, s igy maga a malomhely is alperesesek kizárólagos, és nem zálogos birtoka. Hol létezik tehát a régi malom, annak helye és árkai? mivel igazolta ezt felperes? vagy mi jogon veheti el alperesek ebbeli szerzeményét? A 6-ik sz. alatti okirat szerint alperesek a Horváth testvérek által Zsiday Ferencznél 1833 évben 32 évre elzálogitott birtokrészt is megszerezték, melynek v szszaszerzése 7. szerint elmulasztatván, alperesek tulajdonává vált. Mi jogon lehet ezen részt alperesektől elvenni? Az F. a. telekkönyv alperesek mostani összes birtokát tartalmazza és abban felperes zálogváltási jogát egyáltalában be nem kebeleztette. Hol mutatta ki felperes, hogy ezen birtok, az általa kiváltani szándékolt birtokkal azonos, és Mihályi hasonfelét kiteszi? Az S. alatti homályos és nagyon általános kérdőpontokra tanukat kihallgatni előre látható elvesztett idő, és fáradság lenne; mert azon kérdések nem is olyanok, hogy az azokra adandó felelet a perben tett alperesi ellenvetések részletes megczáfölását, vagy a felperes által kiváltani akart birtok misége, mennyisége, és helyiségének igazolását eredményezhetné. Az 5-ik sz. a. okirat szerint örökáron megvett gr. Andrássy Imreféle részhez felperesnek épen semmi joga nem lehet, mert a keresetlevélben maga sem állította, hogy gr. Andrássy Imre jogának engedményese lenne, sem alpereseket, az ezen