Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 16. szám

62 vannak téve a tévedéseknek, mint mutatják ezt az oly gyakran eltérő főtürvényszéki határozatok. Intő jel ez egyszersmind az alsó biróságoknak, hogy ők is tanulmányozzanak; s ne állapodjanak meg azonnal egy legf. határozat által kifejezett nézet mellett Megtörténhetik , hogy ugyan azon nézet mellett még sokáig megmaradhatnak a fótörvényszékek : de ha az alsó bíróságok minden külön esetben nem csak ellenkező nézetet fejezendn k ki, hanem azt kellő érvekkel támogatni is igyekezendnek, utóbb változhatnak a fótörvényszékek nézetei, ha tapasztalván, mikép a határozataik által kifejezett nézetek a közvélemény előtt sehol sem talátnak helyeslésre s elfogadásra, És ilyen a polg. biztosítási végrehajtásra nézve döntvényileg kifejezett bírói vélemény; mely a temérdek kár miatt, a mit a perlekedő felek ennek folytán vallottak, bizonyára rég megérdemelte volna, hogy a vonatkozó törvények igaz értelme alkotmányos uton megmagyaráztassék, s e tekintetben is a jogbiztosságnak kellő érvény szereztessék. Legfelsőbb bírósági határozat. Osztályrész kiperelhetési jog adatván el, eladó s örökösei ellenében a szerződésileg elválalt szavatosság megalapítására aunak bebizonyítása szükséges, hogy az osztályrész kiadási perben a szavatosságot követelök az átvett okiratokkal minden módokat kimerítettek, és semmi jogorvoslatot el nem mulasztottak. Azok a 2 od bir. ítéletet felebbezni elmulasztván, e mulasztás csak őket s nem az ellenfelet terhelheti, s azért a szavatosságnak helye nem lehet.') To ti szer Vilmos és Szabó Imre felpereseknek, özv. Wieser szül. Fáy Emilia, Wieser Józsefné szül. Fáy Clementina és Fáy Johanna örökösei és alperesek ellen, — 8400 frt. szavatossági összeg és járulékai iránt indított perében, melyben Eger város törvényszéke 18S6 évi febr. 24-én 3599 sz. a. hozott Ítélettel, alpereseket a kereseti tőkében, annak a kereset megindításától számítandó 6Ü0 kamataiban és 55 frt. 80 kr. perköltségben elmarasztalta, — a kir. itélő Tábla pedig alperesek felebbezése folytán, 1866 évi július 3-án 10148. sz. alatt a kamatokat és perköltségeket megszüntette, a többiben pedig az első bíróság ítéletét helyben hagyta, — mind két peres fél felebbezése folytán a Hétszemélyes táblán ítéltetett: ,,Alperesek atyja néhai Fáy Bertalan, az A. a. szerződés tartalma szerint oldalági örökösödés utján őt illető, de fivére — Fay Alajos által viszszatartott, és e miatt birtokába nem vehetett osztály részének kiperelhetési jogát adván el felpereseknek, mely jogügyletre nézve nevezett Fáy Bertalan a szükséges utasítás megtételére,ugy az illető irományok átadására magát egyúttal kötelezvén, azt teljesítette is, — felperesek e szerint jogkeresést vévén meg, arra nézve hogy alperesektől szavatosságot követelhessenek, mindenek előtt bebizonyítandó lett volna az, hogy az emiitett szerződés folytán Fáy Alajos ellen a f enebbi osztályrész kiadása iránt 1855ben indított perben a fentebbi i ]• om á n y o k segedelmével minden módokat kimerítettek, és semmi jogorvoslatot felhasználatlanul nem hagyta k — miután azonban felperesek ön beismerésük szerint is a mondott perben hozott 2-od bírósági Ítéletet felebbezni elmulasztották, ezen mulasztás miatt pedig alpereseket felelőség alá vonni nem lehetvén, y) Az itt érdeklett jogesetet s első bírósági ítéleteket lapunk 1866 évi 93—94 számaiban részletesen ismertettük s közlöttiik. Szerk. hanem az egyedül felpereseknek lévén tulajdonítható, — ennél fogva jelen esetben a s z a v a t o s s á g n a k helye nem találtatván, felperesek ez iránti keresetüktől elmozditatnak, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek, s ekképen a kir. itélő Táblának ítélete megváltoztatván, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1866. decz. 18. 21533. sz. a.) Zálogváltási jogeset. (gr. Andrássy György Battha — Nedeczky ellen.) (Vége.) A közbevetett felebbezés folytán a k i r. táblán Ítéltetett: „Alperesek sem azt, hogy a kereseti birtok, birtokelődjeiknek a gr. Andrássy család tagjai által zálogosittatott el, sem azt, hogy ezen birtok a gr. Andrássy családra nézve osztatlan állapotban maradt, kétségbe nem vonván, és e szerint a felperes mint idősb atyafi a zálog váltó pert még azon esetben is, ha a család többi tagjai utólag hozzá nem járultak volna is, jogosan indíthatván, a felperesseég ellen tett alaptalan kifogás félre vettetik. — és miután az 1767. évi jan. 1-én kelt A.) — 1788. évi deczember 26-án kelt. B. — és 1801 évi april 20 án kelt E. alatti zálog szerződések valódisága kétségbe nem vonatott, sőt első rendű alperesnek nem kifogásolt A. a. levele szerint nyíltan beismertetett, — miután továbbá a XXXII. F. a. eredetiben becsatolt, 1823. esztendei jan. 1 1-én Kassán kelt záloglevelet özv. Nedeczkyné szül. B. Barkóczy Karolina sajátkezüleg irta alá, és így valamint ellene, ugy jogutódjai ellen is teljes bizonyítékot képez, ebben pedig hivatkozással az azt megelőzött 1801 esztendei apr. 10-én kelt zálogszerződésre a kereseti birtok zálogos természete nyíltan és határozottan beismertetik és a záloga kiállítás napjától számítandó 32 évre kiterjesztetik, az pedig, hogy ezen zálog levélnek az auctionalis öszveget felvevő gr. Andrássy Károly által aláirt másik eredeti példánya alperesek birtok elődjének, — illetőleg özvegy Nedeczkynő szül. B. Barkóczy Karolinának birtokába adatott, a dolog természeténél fogva, de azért sem szenvedhet kétséget, mert ezen birtokok alperesek birtok elődjétől megszerzetté gr. Sztáray Vinczének 1823. esztendei decz. 29-én kelt, G. a becsatolt, és alperesek részéről nem kifogásolt levelében azon zálog szerződés létezése határozottan említtetik, — különben pedig az egyik osztályos atyafi által felvett auctio, és ilyképpen eszközlött jogfentartás valamennyi osztályosokra kihatással van; miután ezek szerint a felperes illetőleg a gr. Andrássy család részéről mind az mi a tulajdoni jog fentartására törvényesen megkívántatik, megtétetett, és az F. alattiban kikötött 32. zálogos év csak is 1855 évi jan. 1-sőjén járt le, az elévülési kifogás félrevetése mellett az 1855. évi decz. 30-án benyújtott kereset törvényes időben beadottnak ismertetik. „Állítják ugyan alaperesek, hogy Mihályi helységbeli és Falucska pusztai birtokukat gr. Sztáray Vinczétöl szerezték; miután azonban most emiitett gr. Sztáray Vincze G-. al itti levelében világosan beismeri, hogy özv. Nedeczkyné szül. B. Barkóczy Karolina bárónőtől a Mihályi és Falucskai gr. Andrássy féle zálogos birtokot szerzetté meg, és ezen birtok az által, hogy azt a zálogbirtokos özv. Nedeczkynő gr. Stáray Vinczére átruházta,és ez azt ismét másodrendű alperesnő, mint most említett özv. Nedeczkyné leánya, és illetőleg férje birtokába visszabocsájtotta, zálogos természetét el nem vesztette, és gr. Sztáray Vincze több jogot mint mennyivel maga birí, át sem