Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 11. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 4. [r.]

42 get tehetünk, a nélkül, hogy a nyugot európai jogkifej­lődés szabadelvű követelményeivel összeütközésbe jön­nénk. — Mert azok, mint az államok fent idézett ujabb­kori törvényhozási mozzanataiból látjuk, öszhangzásban vannak azzal, hogy a békebiróságok ne kinevezés, hanem választás alá tartozzanak. Nem tartozik most ide a municipalitás szempontjá­ból a megyei törvényszékek alakítását fejtegetni, miután azok testületi bíróságot képeznek, mi feladatunk tárgyá­hoz nem tartozik. Miután azonban a törvényszékek mel­lett egyes bíróságokat kell még is fentartanunk; s mi­után az alispánok, és szolgabirák ősi értelemben vett bíró­ságának, már régi törvényhozásunk által is javalt és sür­getett megszüntetését tovább nem fogjuk ellenezhetni, egyedül az egyes biróságokul szolgálandott békebirósá­gok maradnak fel arra, hogy a választás elvének elfoga­dásával, azok a municipalitás igényeinek kielégítésére szolgáljanak. Azért is sürgetjük itt a választás elvét alkalmaztatni. És ez ugy látszik tekintélyesb államíérfiaink nézetével fog találkozhatni 2) hazánkban is, mint a fentebbiek sze­rint külföldön is.3) 2) így különösen legújabban Tisza Kálmán államféríiaink egyik legjelesbike: Aparliameni felelős kormány és megyei rendszer Pest 1865 czimü figyelemre méltó röpi­ratában, melyben legelső fokon a kisebb és egyszerűbb ügyek el­intézésére, határozottan a békebirói intézményt ajánlja (lap. 33. 86.) és pedig szabad választás utján (33. 71. stb. lap.) — Kiindu­lási pontul igen helyesen azt jelölvén ki; hogy az alapa zemzet bizalma — legyen (62. lap ) Ámbár ezen tisztelt ál­lam férfiú, iránynézeteit az angol békebiróság szempont­jából, melyet tévesen codifioatiónk mintájául állit fel — épen nem oszthatjuk, — miről azonban később részletesebben foguuk meg­arv.lák~™; TTjoKkon (x,,acDt*\) Kováoh László ia hozzá szólt e tárgyhoz. Megye rendezés Pest 1866. cz. müvében, mely kevésbé levén tüzetes s részletes, a békebiróságot meg nem emliti ugyan, de minden alsóbb bíróságot választás alá sorolván, (lap. 62. 70.) természetes mikép ez elvet kívánja arra is alkalmaz­tatni. — Szilágyi Virgil szinte a békebiróság külön meg­említése nélkül minden alsóbb biróságokat szabadon a nép átalá­nos szavazata által kívánja megválasztatni. A t ö r v é n y k e z é 3 javitásáról P e s t 1865. 23. 1 a p. Pfendeszak Károly ügyvéd, Észrevételek Ti­sza Kálmánnak: Parliamenti felelős kormány és megyei rendszer czimü munkája felett. Pest 1866. czim alatt megjelent müvében, mely az illető munkára több igen alapos kritikai megjegyzéseket tesz különösen az igazságszolgál­tatás szervezésének szempontjából, hol nevezetesen a végrehaj­tók intézménye s a törvényszékek mint testületi bíróságok alakítása körüli fejtegetései sok taiuiságosat s figyelembe veendő­ket tartalmaznak (lap 32—40) hasonlóan elfogadja a választás el­vét az alsó egyes bíróságoknál, a mennyiben azok hatásköre né­mely kisebb összegekre, és egyszerűbb, vagy gyors elintézést igénylő ügyekre szórhatnék (lap. 31.) Nem szól azonban tüzete­sen a békebirói intézményről, nem tehát a kiindulási pontokról p. o. az angol békebirákról sem — ámbár T. Kálmánnak arra vonat­kozó sorait idézte. 3) A fent már említett thozási példákhoz még legújabb idők­ből következők járulhatnak. Az orosz birodalomban a békebiró­ság szinte létesitetett — P°Igárjogi ügyekben is egyes birósági il­letőséggel — és pedig előállítva választás utján. Reg­lement Funda mentái 1862. Schweiczban ujabban több Cantonban megalapitatott a valódi békebiróság, p. o. Gr e n f­b e n és pedig szinte a népvála-ztás alapján. — Olaszország­ban a békebiróság szinte meg van honositva ;a Német álla­mokban hasonlóan népszerű s több helyütt létezik is, — de mindkét államban a válás zás kizárásával. — Leginkább a vá­lasztásoknál károsan ható politikai izgatottság, a párt szenvedé­lyek befolyása hozza tik fel az ellen kifogásul — Olaszországban, mely rendes nyugott, megállapodott társalmi állapotra még nem jutha­tott, annak talán lehet némi értelme ; nem azonban Németország­ban is. Itt azt egyedül annak véljük tulajdonithatni, mikép a kaszt szerű birósagok annyira raeghonosultak, hogy ott az egyes biró­sági intézmény sokkal túlnyomóbbá vált, minthogy a békebiróság Mivel azonban mi a választást a bizalom érdekeinek biztosítása végett sürgetjük, mivel a békebiróságot a bi­zalom kifolyásául akarjuk előállitatni, s hivatásában arra fektetjük a legfőbb súlyt: azért a választást nem is en­gedhetjük meg élethoszra, hanem az újólagos inegválaszt­hatás feltétele mellett azt csak néhány évre szoritatni kí­vánjuk. Mert az élet hoszrai választás, a bizalom nyilvá­nulásának csak egy actusa, de nem állandó kifejezése a bizalem nyilatkozatának, miután erre a bizalom idő­szakonként nyilvánuló megújítható kifejezése ok­vetlenül szükséges. Annál inkább, mert az élethoszra való választásnál, a népbizalom állandó, folytonos kiér­demelésének szüksége el is esik, a választás lényege­alapja s kiindulási pontja tehát meg is szűnik, mert az egyszer megválasztottak irányában a bizalom nyilvánu­lásának lehetősége elesett. — De itt azt a hosszasb gya­korlat s tanulmány érdekében az alaposb bíráskodás ér­dekei sem igényelik, miután a békebirák hatásköre s hi­vatása nem oly természetű, hogy arra magasb szakkép­zettség, s évtizedek gyakorlata szükségeltetnék. A választás módjára nézve, helyesebbnek mu ­tatkozik, hogy ne a kormány közegei gyakorolják a kijelölést, hanem az azok általi kinevezés a választók ál­tal megválasztottak közül történjók. Régi megye rend­szerünkben a főispánok gyakorolták a kijelölést/tehát a vá­lasztók csak a kijelöltek megválaszthatására szoritattak ; miért köztudomásként a szabad választás sikere biztosí­tottnak nem is volt tekinthető.4) Azon évek, melyeket ez ellen fentebb előhoztunk, meggyőzhetnek mindenkit arról, hogy a választási jogok valódi érvényesithetósére csak a választók általi kijelölés szolgálhat biztos eszközül. Különben értetődik, hogy azon fontos törvénykezési hatáskörnél fogva, melyei a békebirák felruháztatnak, megválasztathatásuk bizonyos kellékekhez legyen kötve Ezekre nézve az rrngol békebirákat mintául nem fogad­hatjuk el. miután azok a polgárjogi törvénykezés orgá­numául nem szolgálunk, miért nálok, conservatores p a ci s féle hivatásuknál fogva, becsületes jellem s bizo­nyos vagyon vagy jövedelem kimutatása elégségesnek találtatik. Franczia — Olaszországban ellenben mint bírák működvén, térmészetes, hogy e hivatásnak megfelelő kellékekkel is kell ellátva lenniök. Ezt fogadva el kiindulási pontul a megválaszthatás lényeges feltételei lehetnének a következők. A bizonyos vizsga által igazolandó tör vény tu­dományi ismereteken kivül 5) — mely kellékről kellően kifejlődhetett volna. —• A legújabb mozzanat itt az o s z­t rá k 1866 i birósági szervezet — mely a békebiróságot szinte tartalmazza, mi kézségtelenül egész Németországban rokon­szevrre találó haladást tanúsít — de ennél a választást szinte ki­zárta — mi ismét nem mutat a reform kellő színvonalát elérő kifej­lődésre. ") Azért helycsen jegyzi meg Tisza Kálmán: Ezen szabad választásijog afőispánok kijelölési jocra­n a k e g y o 1 d a 1 u (és mikor nem lett volna az) gyakori á t a által tetemesen korlátoztatott. —• Felelős k or­mán ys megyei rendszer. 31. lap - Helytelen ellenben, hogy Kovaeh L. hajlandó e téren a kormánynak engedni a kez­deményezési jogot. Megyerendezés 70. lap. ,Q,0 5) A f.ranCZ'a beliebiróság ebbeli hiányát a fent idézett 1848-1 törvény terv pótolni akarta, a választandóknál törvény is­meretet es erre azt igényelvén, hogy licentiatusok legyenek Az ujaboi tnozasok ugyanezen javítással fogadták be, azon kellék külö­nösen a rajnai tartományokban szükségeltetvén. Igya pie­monti 1856 i szervezetben is békebiráknál ügyvédi vizsga vacrv jogtudorság kívántatik; hasonlóan a hollandi 1857-i szerve­zésitörvény is azt szükségeli ; H e s s e n b e n, hogy az egyetem bevégzéséhez államvizsga járuljon; az uj orosz szervezésben pe­dig, hogy felsőbb iskolák be végzése igazoltassék.

Next

/
Thumbnails
Contents