Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 11. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 4. [r.]

42 get tehetünk, a nélkül, hogy a nyugot európai jogkifejlődés szabadelvű követelményeivel összeütközésbe jönnénk. — Mert azok, mint az államok fent idézett ujabbkori törvényhozási mozzanataiból látjuk, öszhangzásban vannak azzal, hogy a békebiróságok ne kinevezés, hanem választás alá tartozzanak. Nem tartozik most ide a municipalitás szempontjából a megyei törvényszékek alakítását fejtegetni, miután azok testületi bíróságot képeznek, mi feladatunk tárgyához nem tartozik. Miután azonban a törvényszékek mellett egyes bíróságokat kell még is fentartanunk; s miután az alispánok, és szolgabirák ősi értelemben vett bíróságának, már régi törvényhozásunk által is javalt és sürgetett megszüntetését tovább nem fogjuk ellenezhetni, egyedül az egyes biróságokul szolgálandott békebiróságok maradnak fel arra, hogy a választás elvének elfogadásával, azok a municipalitás igényeinek kielégítésére szolgáljanak. Azért is sürgetjük itt a választás elvét alkalmaztatni. És ez ugy látszik tekintélyesb államíérfiaink nézetével fog találkozhatni 2) hazánkban is, mint a fentebbiek szerint külföldön is.3) 2) így különösen legújabban Tisza Kálmán államféríiaink egyik legjelesbike: Aparliameni felelős kormány és megyei rendszer Pest 1865 czimü figyelemre méltó röpiratában, melyben legelső fokon a kisebb és egyszerűbb ügyek elintézésére, határozottan a békebirói intézményt ajánlja (lap. 33. 86.) és pedig szabad választás utján (33. 71. stb. lap.) — Kiindulási pontul igen helyesen azt jelölvén ki; hogy az alapa zemzet bizalma — legyen (62. lap ) Ámbár ezen tisztelt állam férfiú, iránynézeteit az angol békebiróság szempontjából, melyet tévesen codifioatiónk mintájául állit fel — épen nem oszthatjuk, — miről azonban később részletesebben foguuk megarv.lák~™; TTjoKkon (x,,acDt*\) Kováoh László ia hozzá szólt e tárgyhoz. Megye rendezés Pest 1866. cz. müvében, mely kevésbé levén tüzetes s részletes, a békebiróságot meg nem emliti ugyan, de minden alsóbb bíróságot választás alá sorolván, (lap. 62. 70.) természetes mikép ez elvet kívánja arra is alkalmaztatni. — Szilágyi Virgil szinte a békebiróság külön megemlítése nélkül minden alsóbb biróságokat szabadon a nép átalános szavazata által kívánja megválasztatni. A t ö r v é n y k e z é 3 javitásáról P e s t 1865. 23. 1 a p. Pfendeszak Károly ügyvéd, Észrevételek Tisza Kálmánnak: Parliamenti felelős kormány és megyei rendszer czimü munkája felett. Pest 1866. czim alatt megjelent müvében, mely az illető munkára több igen alapos kritikai megjegyzéseket tesz különösen az igazságszolgáltatás szervezésének szempontjából, hol nevezetesen a végrehajtók intézménye s a törvényszékek mint testületi bíróságok alakítása körüli fejtegetései sok taiuiságosat s figyelembe veendőket tartalmaznak (lap 32—40) hasonlóan elfogadja a választás elvét az alsó egyes bíróságoknál, a mennyiben azok hatásköre némely kisebb összegekre, és egyszerűbb, vagy gyors elintézést igénylő ügyekre szórhatnék (lap. 31.) Nem szól azonban tüzetesen a békebirói intézményről, nem tehát a kiindulási pontokról p. o. az angol békebirákról sem — ámbár T. Kálmánnak arra vonatkozó sorait idézte. 3) A fent már említett thozási példákhoz még legújabb időkből következők járulhatnak. Az orosz birodalomban a békebiróság szinte létesitetett — P°Igárjogi ügyekben is egyes birósági illetőséggel — és pedig előállítva választás utján. Reglement Funda mentái 1862. Schweiczban ujabban több Cantonban megalapitatott a valódi békebiróság, p. o. Gr e n fb e n és pedig szinte a népvála-ztás alapján. — Olaszországban a békebiróság szinte meg van honositva ;a Német államokban hasonlóan népszerű s több helyütt létezik is, — de mindkét államban a válás zás kizárásával. — Leginkább a választásoknál károsan ható politikai izgatottság, a párt szenvedélyek befolyása hozza tik fel az ellen kifogásul — Olaszországban, mely rendes nyugott, megállapodott társalmi állapotra még nem juthatott, annak talán lehet némi értelme ; nem azonban Németországban is. Itt azt egyedül annak véljük tulajdonithatni, mikép a kaszt szerű birósagok annyira raeghonosultak, hogy ott az egyes birósági intézmény sokkal túlnyomóbbá vált, minthogy a békebiróság Mivel azonban mi a választást a bizalom érdekeinek biztosítása végett sürgetjük, mivel a békebiróságot a bizalom kifolyásául akarjuk előállitatni, s hivatásában arra fektetjük a legfőbb súlyt: azért a választást nem is engedhetjük meg élethoszra, hanem az újólagos inegválaszthatás feltétele mellett azt csak néhány évre szoritatni kívánjuk. Mert az élet hoszrai választás, a bizalom nyilvánulásának csak egy actusa, de nem állandó kifejezése a bizalem nyilatkozatának, miután erre a bizalom időszakonként nyilvánuló megújítható kifejezése okvetlenül szükséges. Annál inkább, mert az élethoszra való választásnál, a népbizalom állandó, folytonos kiérdemelésének szüksége el is esik, a választás lényegealapja s kiindulási pontja tehát meg is szűnik, mert az egyszer megválasztottak irányában a bizalom nyilvánulásának lehetősége elesett. — De itt azt a hosszasb gyakorlat s tanulmány érdekében az alaposb bíráskodás érdekei sem igényelik, miután a békebirák hatásköre s hivatása nem oly természetű, hogy arra magasb szakképzettség, s évtizedek gyakorlata szükségeltetnék. A választás módjára nézve, helyesebbnek mu tatkozik, hogy ne a kormány közegei gyakorolják a kijelölést, hanem az azok általi kinevezés a választók által megválasztottak közül történjók. Régi megye rendszerünkben a főispánok gyakorolták a kijelölést/tehát a választók csak a kijelöltek megválaszthatására szoritattak ; miért köztudomásként a szabad választás sikere biztosítottnak nem is volt tekinthető.4) Azon évek, melyeket ez ellen fentebb előhoztunk, meggyőzhetnek mindenkit arról, hogy a választási jogok valódi érvényesithetósére csak a választók általi kijelölés szolgálhat biztos eszközül. Különben értetődik, hogy azon fontos törvénykezési hatáskörnél fogva, melyei a békebirák felruháztatnak, megválasztathatásuk bizonyos kellékekhez legyen kötve Ezekre nézve az rrngol békebirákat mintául nem fogadhatjuk el. miután azok a polgárjogi törvénykezés orgánumául nem szolgálunk, miért nálok, conservatores p a ci s féle hivatásuknál fogva, becsületes jellem s bizonyos vagyon vagy jövedelem kimutatása elégségesnek találtatik. Franczia — Olaszországban ellenben mint bírák működvén, térmészetes, hogy e hivatásnak megfelelő kellékekkel is kell ellátva lenniök. Ezt fogadva el kiindulási pontul a megválaszthatás lényeges feltételei lehetnének a következők. A bizonyos vizsga által igazolandó tör vény tudományi ismereteken kivül 5) — mely kellékről kellően kifejlődhetett volna. —• A legújabb mozzanat itt az o s zt rá k 1866 i birósági szervezet — mely a békebiróságot szinte tartalmazza, mi kézségtelenül egész Németországban rokonszevrre találó haladást tanúsít — de ennél a választást szinte kizárta — mi ismét nem mutat a reform kellő színvonalát elérő kifejlődésre. ") Azért helycsen jegyzi meg Tisza Kálmán: Ezen szabad választásijog afőispánok kijelölési jocran a k e g y o 1 d a 1 u (és mikor nem lett volna az) gyakori á t a által tetemesen korlátoztatott. —• Felelős k ormán ys megyei rendszer. 31. lap - Helytelen ellenben, hogy Kovaeh L. hajlandó e téren a kormánynak engedni a kezdeményezési jogot. Megyerendezés 70. lap. ,Q,0 5) A f.ranCZ'a beliebiróság ebbeli hiányát a fent idézett 1848-1 törvény terv pótolni akarta, a választandóknál törvény ismeretet es erre azt igényelvén, hogy licentiatusok legyenek Az ujaboi tnozasok ugyanezen javítással fogadták be, azon kellék különösen a rajnai tartományokban szükségeltetvén. Igya piemonti 1856 i szervezetben is békebiráknál ügyvédi vizsga vacrv jogtudorság kívántatik; hasonlóan a hollandi 1857-i szervezésitörvény is azt szükségeli ; H e s s e n b e n, hogy az egyetem bevégzéséhez államvizsga járuljon; az uj orosz szervezésben pedig, hogy felsőbb iskolák be végzése igazoltassék.