Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 11. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 4. [r.]

Pest, i8t>7. kedd febr. 5. 11. szám. Kilcnczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Torlaloin : A béke bíróság IV. — Bordézma megszüntetése iránti jogeset (Folyt) Kúriai Ítéletek. A béke bíróságok mint egyes bíróságok. IV. A választás kérdésének fejtegetésénél még kissé időznünk kell, és pedig, mi nem csekély fontosságú, épen hazai viszonyaink érdekében. Ugy látszik előttünk, hogy a békebirósági intézmény, a választás elvére fektetve, a municipalitás nehéz s a politikai véleményeket legnagyobb mérvben foglalkoztató, nagy kérdésének megoldására egy igen fontos tényezőül szolgálhatna. A municipalitás — hazánkban még mindig nem a valódi értelmében, nem a nyugot-európai községi antonomia értelmében, hanem a mi, a hűbériségből fenmaradt régi megyei rendszerünk szellemében vett municipium, államférfiaink s törvénytudóink nézet iránya felett ma is annyira uralkodik, mikép fentartása érdekében, a felelős — parliamenti — kormány rendszerrel való összeegyeztethetése, összekapcsolhatása lehetőségét minden áron kimutatni törekszenek. Jelenleg nem képezi feladatunkat annak vizsgálata, váljon hűbéri megyei rendszerünk a valódi — uem fictiókon alapuló — parliamentáris rendszerrel összeegyeztethető-e — bár mennyire elismerjük is ezen kérdés fejtegetésének s végleges tisztára hozatalának mind korszerűségét, mind államjogi szükségességét. Nem akarjuk vizsgálni azt sem. váljon a mai — az összes müveit európai törvényhozások által elfogadott — jog állam fogalma megengedheti-e, hogy az összes igazságszolgáltatás ne egyedül az állam nevében gyakoroltathassék, hanem az községi, megyei is lehessen, mint volt a hűbéri korban egyházi, földes uri stb. — mi a jogállam lényegével, a jogbiztossággal összeegyeztethetőnek már seholsem tekintetik. — Ez alkalommal — megérintve mikép a községi — valódi értelmében vett — a u t o n o m i a,') a bíráskodás ]) Mint mondottuk a békebiróság egy igen alkalmas eszköz lehetend arra is, hogy a községi biráskodás nékülözhetővé válhasson. A községi bíráskodásnak mint legújabban is látjuk—még mindig vannak védő lovagjai — valódi középkori lovagok, mert a községi biráskodás tisztán középkori intézmény, a feudális viszonyok kifolyása. Ily lovag tünt fel a. P. Napló f. é. jan. 20. 22. stb. számaiban a rendezett tanácsok védelmével. Nem tud ugyan lényeges védvül mást felhozni mellette, mint egyedül a tkezési közelséget; de ez is elégséges, hogy tűzzel küzdjön a mellett, hogy a boldogtalan emlékű városi rendezett tanácsok mint tszékek fentartassanak. A bírósági közelség előnyeit mi sem tagadjuk, de bámuljuk, hogy Deák Ferencznek, a par excellence hazánk legelső juristájának orgánuma — oly nagyon ismeretlen az igazságszolgáltatás legelső, legfőbb kellékeinek, hivatása leglényegesb elemeinek felismerésében, mikép a bírósági közelséget a bíróság szervezetében legelső alapul engedi kürtöltetni. A szakértők előtt ismeretes, mikép a közelség fontos körülmény ugyan, de Európa minden előhaladott thozása s jogélete tanúságaként az mégis csak mellékes tényező a mellett, hogy az igazságszolgáltatás független és alapos legyen. Ezen tulajdonokat egy józan s valódi jurista sem fogja a közelségnek feláldozni. Már pedig a községi biráskodás fentartása nem lenne egyébb, mint ama legfőbb érdekek feláldozása. Mert a viszonyok természete hozza | községi öngyakorlati jogától lényegesen különböző két fogalmats intézményt tartalmaz — csak arra kérjük fel a figyelmet, mikép a választásra fektetett békebirósági intézmény még az imént emiitett municipalitás körüli — bár téves eszméknek is megnyugtatására s kielégítésére szolgálhatna. Azt hisszük, az ősi municipalitáshoz való ragaszkodás nem lehetend oly makacs, helyesebben oly elfogult, hogy törvényhozóink a XIX. század vége felé hátrább maradni akarhassanak azon szabadelvű reformoktól, melyeket őseink már e század elején szükségeseknek tartottak a megyei törvénykezés körében. Azok pedig már akkor sürgették, hogy a szolgabírói, alispáni bíróságok, mint a kielégítőbb igazságságszolgáitatás érdekeivel össze nem egyeztethetők, megszüntettessenek. A későbbi gyakorlat pedig a megyei törvényszékeket a választások ingadozása alól kivette, azokat részben állandósította, s választás alá nem tartozó törvényszékekké alakította. Ha tehát ezen reform traditiókhoz következetesek maradni akarunk, s ha még is az ősi értelemben vett municipalitás elvét a bíróságok irányában is megmenteni akarjuk — erre a békebiróságok intézménye legkedvezőbb tényezőül S£olgálh:»tanH. És ezt annál inkább ajánlhatjuk, mert általa a hazai municipalitás iránti ragaszkodásnak s törekvéseknek elemár magával, hogy a községi — tisztán igy alakult — biróságokbau sem az alapos szakképezettség sem a függetlenség biztosítékai meg nem lehetnek. Mert ily községekben elegendő alkalmas s arra válalkozni kész szakférfiút sohasem fogunk találni, de nem is fognak ily helyre elégséges 9zámmal ajánlkozni. Míg a helybeli öszszeköttetések, barátsági és rokonsági visszonyok, kötelékek önállást sem engednek kifejlődhetni. — így áll elő azután oly igazságszolgáltatás, melynek hiányai a közelség előnyeit messze túl haladják. — Ezt mindenki kénytelen beismerni, ki rendezett tanácsú községeink jogéletét ismeri. Nem tehát rendezett tanácsú tszékek hanem békebiróságok! Ezek mindazon városokban is felállitandók lennének, melyekben rendezett tanácsok léteztek, vagy léteznek. Tehát ez által a birósági közelség fontos előnyei bizonyos fokig teljesen valósitathatnának, mig a kifejtett irány elveink szellemében egy jobb és függetlenebb igazságszolgáltatás érdekei is — általuk — valósithatók lennének. A P. Napló emiitett czikjeire még kettőt kell megjegyeznünk; először mikép a politikai ádministratiót s rendszert, a tkezési szervezettel egy vonalba állítani nem lehet, az elsőnél igen, de utóbbinál gyámságról soha sem lehet szó ; másodszor nem áll az sem, hogy a bir. közelséget egyik legfőbb czélnak tűzzük ki, mert igy az következnék, hogy az ügyvédek használása, azok felkeresése stb. szükségéből minden községben létesitessék törvényszék (rendezett tanács) mert a távolság hátrányai különben mindig előállanának. Azt elismerjük szükségesnek, hogy a községiautonomia fentartassék, hogy ezen autonómia különösen nagyobb községeinkben kifejtessék, s hogy erre a rendezett tanácsok fontos tényezők, hogy átalában a politikai közigazgatásban kiváló szerepre emeltessenek ; ámbár nem tudjuk elveinkkel összeegyeztethetőnek, mert nem találjuk szabadalvünek, hogy a P. Napló szerint az u. n. paraszt és prókátor féle rendezett tauácsok közt kirivó válaszfal emeltessék. A politikai szükségességen túl azonban kereken megtagadunk minden fontoságot és czélszerüséget a községi tanácsoktól. E tárgyról azonban más alkalommal tüzetesebben fogunk értekezni. 11