Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 100. szám

Pest, ml. kedd dccz. 31. KM), szám. Hilenezedik évfolyam TŐRVEMSMI CSAMOK, Tartalom : Igazs. perrend javaslat X. — Gr. Nádasdy féle kalocsai jogeset (Vége.) Egész évi tartalom jegyzék. napunk inas számával az ezeii évi folyam bevégeztetvén, az előfizetés megújítása tisztelettel kéretik — egész évre 8, léire 4, negyedre « frtal. Az igazságügyi perrend-tervezet el nem fogadhatása. X. Midőn nzt látjuk, mik ép az európai codificatiók, ugy szólván minden kivétel nélkül, összhangzólag a bírósági reformot a törvénykezési reformok közt legelső helyre állitják, s legalább is az eljárást szabályozó perrendtartás kidolgozását a bírósági rendszer reformjával együttesen eszközlik, utóbbi nélkül a törvénykezés sza bályzatahoz hozzá sem fognak; ezen tényekkel szemben méltán kérdhetjük, mi ezen codificatiónalis eljárásnak alapja, mik indokai, melyek az elkülönzés,' elválasztás javallását kizárjak? Ezen indokoknak, melyek a perrend és birósági rendszer reformjának elválhatlan kapcsolatát, szükségképi összefüggését állitják elő, rövid elősorolására kívánunk még ez alkalommal szorítkozni. És ezek közt kiváló figyelmet igényelnek már magok, minden valódi reform törvénykezési codificatiónak alapelvei: a szóbeliség és nyilvánosság. A mint kétségtelen, mikép egy törvénykezési codificatió sem méltó a reform nevezetre, mely ama irányelveket nem fogadta be és követi kiindulási pontokul; ugy bizonyos az is, miszerint ezen alapelvek rendszeres, valódi keresztülvitele a birósági kellő reform nélkül nem valósitható. Ennek igazolására elég lehet azon téuykörülmény, minek valóságát mindenki könnyen felfoghatja, hogy nem csak a nyilvánosság ugy szólván minden hasznát, minden törvénykezési jelentőségét s befolyását nélkülözi, ha az az alsó fórumon egyes bíróságok előtt érvényesítetik ; hanem maga a szóbeliség is sikerrel csak ugy keresztülvihető, s alkalmazható, a jogbiztosságnak is csak ugy lehet megfelelő, ha az 1-só forumot is társas bíróságok, vagy is törvényszékek képezik. Valamint egyik leglényegesb feltétel a szóbeliség létesítésénél az is, hogy a törvényszékek betöltése szigorúbb követelmények szerint eszközöltessék, különösen azok képességi kellékeire nézve, melyekre nézve szóbeli tárgyalások mellett mindig magasabbak az igények és szükségek. Már pedig annak megalapítása, hogy az l-ó forumot mily bíróságok képezzék, ott a törvényszékeknek mily tér 6 hatáskör engedtessék, hogy ezek mikép szerveztessenek, — természetszerűleg az egész bírósági rendszer gyökeres reformját, átalakítását feltételezik, illetőleg eredményezik. Nem említve, mikép a törvénykezési szervezetnek, a birák mellett legjelentékenyebb alkatrészei, az ügyvédek is más állást foglalnak el a szóbeliség, mint az írásbeliség terén, kellékeik iránt ott mások a feltételek, tehát kell, hogy az ügy védi rendszer máskép is szabályoztassék a közvetlenség rendszerében. Valamint a törvénykezésnek közigazgatástóli elválasztása , a végrehajtók ''-"•beléptetése, mely intézmények a szóbeliségnek szükséges elemei, hasonlóan lényeges változatokat követelnek a birósági rendszerben. De a feltörvényszéki rendszer is lényeges befolyású a perrend alakításánál. Azok szervezete, s elhelyezése egészen más feltételekhez van kötve az írásbeliségnél, másokhoz a szóbeliség rendszerében. A szóbeliség csak ugy bír értelemmel, ha az a felsőbb forumokon is alkalmaztatik ; az pedig természetes, hogy ily eljárásra máskép kell azoknak szerveztetni, mintha az írásbeliséget követik. De mivel szóbeliségnél a félek képviselésének is máskép kell szabályoztatni, mivel itt az ügyvédek általi képviseltetésnek terjedtebbnek kell — és pedig kötelezöleg — lenni; következik mikép a felbiróságoknak a feíekhezi közelsége nem lehet többé a szóbeliségnél egyedüli vagy legfőbb kiindulási pont, a feltszékek számának és elhelyezésének megalapításánál. Annál inkább, minthogy a perorvoslatok használatának, a feiebbezési jog terjedelmének, más elvekből kell szabályoztatni szóbeliségnél, mint az írásbeliségnél; é igy ismét különböző alapok állnak elő, melyekre a felbirósu-gi rendszernek fektetve kell lenni. Azért azon torvényhozás, mely a feltörvényszékeket átalakítja, újra szervezi, mielőtt állandóul vagy a szóbeliség vagy az Írásbeliség rendszere megalapittatott, valóban csak is homokra épit. Ehhez járul, mikép a törvénykezési rendszerben a polgárjogi intézmények szoros kapcsolatban állanak a bűnvádiakkal. Lényeges különbség, ha esküdtszékek, vagy törvénytudó szak bíróságok hivatvák-e a bünt. bíráskodásra. És e szerint kell különbözni a birósági rendszer alakulásának is. Ha a jury fogadtatatik el, mind az alsó törvényszékek, mind a felsó bíróságok máskép fognak alakulni, szerveztetni, és felosztatni; és pedig nemcsak a polgáriogi törvénykezésnek bűnváditól való elválasztása, hanem a perorvoslatok sajávságus természete folytán is. És ezek azon elvitázhatlan tények, melyek a birósági rendszer és perrend közti szoros kapcsolatot képezik. Hogyan lehetne azok folytán egy önálló, uj perrendet készitteni, midőn még azt sem tudhatni, hogy mik s milyenek lesznek az alsó bíróságok, egyesek vagy törvényszékek? az egyesek kivételes vagy rendes l-ó forumot képezendnek-e, és békebiróságok, vagy szakbiróságok lesznek-e? a jury be fog-e hozatni, vagy sem ? stb. Az imént elősoroltaknál az feltételeztik, hogy mint egész Európában, ugy nálunk is egy uj rendszeres perrend csak a szóbeliség elvére lehet fektetve. Meglehet azonban, hogy törvényhozóink nem röstelve mikép az orosz által is megelőztetnek; és még azon ambitióval sem bírva, hogy legalább hátra ne maradjanak a mar szinte szóbeliségre fektetett austriai codificatiótól, attól, 100