Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 99. szám

408 perrendnek mindig összhangzásban kell lenni a bir. rendszerrel. — így jelent is meg az 1857. aug. 29-i törv. a szervezetről, mely a gyökeres reform színvonalán áll; és azután következett a perrend codificatiója, mely a jelesb német codif. müvek közé sorolandó. Ugyanezt követték a többi német tbozások is. Nassauban 1849-ben a perrend együtt tárgyaltatott a bir. szervezettel, mely a társasbiróság >kat, keresk.önálló tszékeket befogadta, de nem a semmitőszékét is, mely mint Braunschweigban, Szász, s Badenben igen költségesnek találtatott. — Hessenben, hol a westphaliai perrend neve alatt a franczia jogrendszer volt hosszas ideig érvényben, hol tehát annak hiányai közvetlen tapasztalatból felismertettek; épen ez okból 1830 óta a tkezési reform-törekvések folytonosak lettek. És ezekkel mindig szoros kapcsolatban állt a bir. szervezet reformja,6) úgy hogy az 1851. jul. 22-i perrend mint később az 1863-i tervezet is a bírósági uj szervezettel is össze volt kötve és amaz életbeléptetve; miután már megelőzőleg 1848. okt. 31. szervezeti törvény s 1863. uj. bir. javaslat jelent meg. — Hamburg thozása 1862-beu a perrend-tervezet mellett együttesen a bir. szervezet javaslatát is szükségesnek találta tárgyalni, mihez külön még a tkezés s közigazgatás közti viszony szabályzata is kapcsoltatott. — Würte.mberg 1860 — 1861-i s Frankfurt 1854 — 1856-i hasonirányu thozása mellett, — Lübeck 186'2. május 17-i perrendje is az állandóul megalapított bírósági rendszerrel összhangzásban létesitetett. — Magában Austriában is — hol a szabadelvű jogi reformok nem igen voltak otthonosak, az 1848-i mozzanatok azonnal a bírósági reformot hozták előtérbe, minek kifejezése volt az 1848. sept. birós. tervezet, mely az 1849-i alkotmány elveinek megfelelőleg életbe is lépett, mielőtt a perrend — különben itt is rendkívül szükséges reformja eszközöltetett volna. Sajnáljuk, hogy állitásunk bővebb igazolására jelen tanulmányaink adatait tovább s terjedelmesebben nem fejtegethetjük; de ezt összébb kellé szorítanunk, a jövő számban mint ez év utóisójában, értekezésünk befejezendő levén. Jogeset. Gr. Nádasdy Lipótnak mint néhai gr. Nádasdy Ferencz kalocsai érsek örökösének Kalocsa város községe mint alperes s néhai Kunszt József volt kalocsai érsek végrendelete végrehajtói mint szavatosok ellen. Közli :Jakabfalvay Gyula k. táblai fogalmazó ur. (Folytatás.) Az e. b. ítélet indokolása igy végződik: „Ehez képest a város támaszkodván az A) alatt az egyházi vagyon állagára nézve jogérvényesen kötött úrbéri egyességre, mely az egyházi vagyon állagára nézve legfelsőbb helyen is helybehagyatott, s azontúl Kalocsa város közönsége mivel sem terheltethetik, néh. Kunszt József kalocsai volt érsek s szerződő fél hngyatéki tömegét illetőleg annak végrendeleti végrehajtóit szavatossági perbe idézte. A Pars 6) Jellemző mikép a tkezés iránti bizalmatlanság főleg a bir. rendszer hiányából eredt, abból t. i. hogy l-ő fokon egyesbiróságok bíráskodtak, miért itt mint Badenben is azón közvélemény, hogy az igazi per csak a 2-ik fórumon kezdődik. Hessenben az egyes bir. Amtraanok közönségesen Passcháknak neveztettek. I. 74. Math. D. 6. 17. Ulad. D. 1. 38. igy szól: Evictor est persona judicium occessoria, obligationem habens Iticattum ex infirmitate juris in setranslati periclitantem, et suo modo requirentem, adversus legitimos impetitores, in dominó defendendi conservandique, aut secus in damnem praestandi. Ezeu törvényben gyökerezett fogalomnál fogva a szavatossági kötelezettség a dolog természetéből folyik, s ha a szavatosság az A. alatti egyesség által nincs is kikötve, az önként minden terhes és két oldalú szerződéseknél értetődik, s pedig annyival inkább, mert másod rendű alperes által beismertetett az, hogy Kunszt József érsek volt az, a ki az A) alatti egyességet megkötötte, s annak a legfelsőbb helyen lett helybenhagyása csak az egyházi vagyon állagára, nem pedig enyim és tied közti jogviszony megállapítására vonatkozhatik. Innét következik, hogy miután az egyességi feltételeket Kunszt József érsek állapította meg, s azokban oly, másokat érdeklő jogokról is intézkedett, mire nézve megbízása nem volt, a szavatossági kötelezettség nem vonathatik kétségbe akkor, ha ezen egyesség egy harmadik által a másik szerződő fél kárával támadtatik meg, s az egyességen tul elmarasztalása kérelmeztetik. Mindezeknél fogva másod r. alpereseket a szavatosságra kötelezni, és első rendű alperest felperesi kereset alól annyival inkább felmenteni kellett, mert az egyességnek az egyházi vagyon állagára vonatkozó jogi fenállása egyik fél által sem vonatott kétségbe, egyedül döntőnek találtatván azon körülmény, váljon másod rendű alperes felperes kárával az A. alatti úrbéri egyességet megköthette-e? Ehez képest másodrendű alperes irányában a szavatossági kötelezettségnek megállapítása után, miután felperes által becsatolt D. a. okirat ellen m. r. alperes által hitelességére nézve mi kifogás sem tétetett, — azon körülmény, miszerint az A. alatti úrbéri egyesség megkötésekor néhai gr. Nádasdy Ferencz végrendeletének általános örököse jelenlegi felperes volt, teljesen begyőzöttnek tekintetvén, önként következik, miszerint néhai Kunszt József kalocsai érsek az A. alatti úrbéri egyesség által felperes Nádasdy Lipót mint Nádasdy Ferencz általános végrendeleti örökös jogairól, hová kétségkívül a maradvány földek váltsági tökéje után eső 5°/0 kamatok tartoznak, s az egyházi vagyon állagára vonatkozó egyesség jogérvényességére befolyással nem bírnak, annak hátrányával, tudta s beleegyezése nélkül nem intézkedhetett. Ehez képest tekintve, hogy 2-od r. alperes által a I. alatti mérnöki munkálat hitelességére s bizony erejére nézve meg nem támadtatott, s kifogás alá nem vétetett, — s hallgatag a maradvány földek felperes által vitatott mennyisége s minősége, nem különben a K. alatti okiratban kitüntetett telek s zsellérállomány mennyisége, s annak megváltási öszvege, se az 1853. mart. 2. cs. kir. ny. par. 6-ik §-hoz képest a-telkesitendő holdak mennyiség szerinti kiszámítása ellen 2-od r. alperes által mi kifogás nem tétetvén, s hotry az A. alatti úrbéri egyességben kitett váltsági tőkén fejül felperest még 130,728 frt. 91 '/2 kr. összeg után eső 5°/0 kamatok illetnék, tekintve, hogy ezen összeg 2 od r. alp. által hasonlókép kifogás alá nem vétetett, az 1862. sept. J5-én 15491. sz.a. kelt kir. leirat által lévén meghatározva, felperes keresete meg állapítandó, s 2 od r. alperes hagyatéki tömeg, mint szavatos, az ítéletben ki tett váltsági pótilleték megfizetésében marasztalandó volt. (1866. nov. 17. 3731. sz. a.) Ezen e. b. Ítéletet felperes felebbezi, mert alap keresetét Kalocsa város telkes gazdái ellen indítván, habár a