Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 99. szám

Pest, IHfi7. kedd decz. 21. 99. szám. Kilenczedik évfolyam TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Igazs. perrend javaslat IX. — Gr. Nádastly féle kalocsai jogeset (Folyt.) — Jogirodalmi szemle. — Hivatalos tudnivaló. Az elöff. év. e napokban lejárván az előfizetés megújítása tisztelettel kéretik — egész évre 8, félre 4, negyedre 9 frtal. Az igazságügyi perrend-tervezet el nem fogadhatása. IX. A már emiitetteken kivül a többi német államok törvényhozási történelme is azt bizonyítja, mikép egyrészt az igazságszolgáltatás szenvedő, sokszor alig eltűrhető kóros állapotjában a javítást, gyógyítást mindenekfelett a bírósági rendszer igényeli; másrészt mindazon kísérletek, melyek a törvénykezés tökéletesítését czélozzák, teljesen dugába dűlnek, ha a reform a bírósági kel lő reform nélkül eszközöltetik. Ezt tanúsítja különösen Baden codificatiója. Baden törvénykezési állapotja még 1830 körül is szomorú s nyomorult volt. Annak forrásául, mint nálunk is, sokféle s legkülönbözőbb, nagy részt idegen jogszabályok szolgáltak, az austriai, würtembergi törvények, a 6tatuarius jog stb. Az eljárás titkos s írásbeli volt, kiindulásul az inquisitió szolgált. A bíróságoknál a rendőri, közigazgatási, s törvénykezési hatóság összhalmozva egyesítve volt. — Természetes tehát, hogy Baden törvényhozása a sürgős segély szükségét nyíltan bevallotta; és ez okból a perrendtartás kidolgozásával a bírósági rendszer reformját szükségkép összekapcsolandónak találta, miért utóbbi már 1830-ban, amaz pedig 1831-ben eszközöltetett. — Különösen figyelembe veendő, mikép az or. gyűlési bizottmány Badenben csak is azon feltevés mellett fogott a perrendtartási codificátióhoz, miután a ministerium azon biztosítást adta, hogy a birósági szervezés egy idejüleg, együttesen fog kidolgoziatni s reformáltatni. — Később azonban ezen egyedül helyes s alapos rendszertől eltértek, s a perrendet elkülönözve dolgozták ki, előbb 1837. később 1851-ben. És mi lett ennek következése? Az, hogy mind a két terv dugába dőlt, az egész codificatió meghiúsult, nem lett semmi sikere; mert átalános elismerésként az a bíróságok kellő reformja nélkül eszközöltetett.1) — Ezen thozási következmény, jelen codificátiónkra vonatkozólag még egy más szempontból is tanúságos, abból t. i. hogy Badenben is az egyes bíróságoknál kisérlék meg a szóbeliség létesítését (1851-ben) és a tapasztalat teljesen ki nem elégítő eredményt mutatott fel, a gyakorlatban kitűnvén, mikép az egyes birósági szervezet a szóbeliség rendszerének meg nem felel.2) — Ezen hibás kiindulási pontokkal ezen mindig veszélyes experimentatiókkal utóbb Badenben is felhagyni kénytelenittetvén , 18G0 után előállt az alaposabb , érettebb reform codificatió, melynek müve lett az 1864-i ') H. Féder: Grundzüge einer Gerichts-Verfassung; zur Kritik der neueren Entwürfe. Oflénburg 1862. pag. 15. 2) Nebenius badeni állam tanácsos a kormány előterjesztésében kifejtette igen alaposan : das die Collegialverfassung als eine unbedingte Regei und Bürg9chaft für die Zweckmiissigkeit des Verfahrens, dringendes Bedürfniss sei; sie sei die wesentlichcBedingungdesmündlichenu. ö ffe n t. Verfahrens stb." kitűnő perrendtartás. Az előmunkálatoknál maga a minister előterjesztésében kifejtette, mikép a birósági reform sürgős szükséget képez; kifejtette, hogy ha a bajon gyö kereseti akarnak segélni, a szervezésnek és perrendnek szoros kapcsolatban kell állani, egymás igényeinek viszonosan meg kell felelni s azért együttesen létesitetni. — És a reform csakugyan igy is eszközöltetett, a birósági és perrend reform együttesen, összhangzólag dolgoztatott ki, és 1864-ben mindkettő életbeléptetett — mint a tapasztalat már eddig is tanusitja, igen kedvező sikerrel, a bizalom s jogbiztosság kielégítésére. Baj országban 1825 után mind a jogtudósok, mind a törvényhozók nyilatkozatai és sürgetéseik abban összpontosultak, hogy a törvénykezésnek itt is átalában elismert roppant bajain csakúgy segíthetni, ha a birósági szervezet átalakittatik.3) Innen 1827-tól a folytonos szervezeti kormány tervezetek. Az 1847—i perrendtervezet, melyet a jeles Mo 1 i tor készített, szinte uj bir. szervezetet feltételezett. — Az 1848. jun. 11. alaptörv. 15. cz. világosan kimondá, hogy a szóbeliség kivitelénél főleg a rajnai bir. intézmények alapján kell eljárni. — Ez irányban készültek az 1849-i, 1850-i, 1855-i, 1856-ijavaslatok; és végre mielőtt az uj perrend létesült, már megjelent az 1861. nov. 10-i szervezeti törvény, melylyel az uj perrendnek összhangzásban kellé lenni.*) Szászo rszágba n az 1848. nov. 23.törv. uj birós. szervezést rendelt, minden más tkezési reformot megelőzőleg, így az 1860 utánni törvényhozás is a perendet a birós. rendszerrel összhangzásban kívánta szabályoztatni. Itt igen helyesen a reform egyik legfőbb követeléséül állíttatott fel a közigazgatásnak törvénykezéstől való szoros elválasztása. Azért a törvényhozási politika változhatlan érdekéül tüntetett elő, hogy a szervezés a tkezési reformmal együttesen eszközöltessék; későbbi változatok csak jelentékeny zavarokra, jogi felforgatásokra vezethetvén. És igy a szász codificatió elleni kifogások légsúly osabbika az, hogy az elválasztást szorosan keresztül nem vitte.5) Ez pedig kétségtelenül a szervezés kiváló fontosságának tanúságául veendő. Oldenburgbanaz 1856. törvényhozás világosan kimondotta, hogy a birósági rendszer reformjának a perrendnek átalakítását okvetlenül meg kell előzni, s azért előbb a birósági szervezet tervét kell kidolgozni, mert a 3) különösen ha a közigazgatás a tkezéstöl teljesen elválasztatik. Ez képezé rég idö óta a bajor thozás egyik legfőbb feladatát s nehézségét. A tkezési hiányok legfőkép az elválasztás hiányának tulajdonitattak. Lauk: Kritische Ueberschau I. 297. stb. 4) Edei: Das bayerische Gesetz v. 10. nov. 1861. Nördlingen 1862. *) N i s s e n : Der Entwurf einer deutschen Civilprocesordnung in Vergleichung mit d. Sáchsischen. Leipzig 1864. A szent ünnepek miatt legközelebbi lapunk dec. 31-én fog megjelenni. 99