Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 98. szám

406 Jogirodaimi szemle. Magyar igazságügyi törvényhozás. Irta D i e t r i c h I g n á c z jogtudor köz- s váltóügyvód I. Füzet. Pécs 1867. — 63. lap. — (Árát nem tudjuk.) TJeber den Ministerial-Entwurf einer neuen Civilproces-Ordnung für Ungarn, von Anton Dauscher Advocat in Pressburg 1867. — 36. lap. (Folytatás.) Amásodik mű szerzője a ministeri javaslat azon szabá lyait 3 elveit, melyek asommás és rendes eljást alapítják meg, vévén tüzetes kritikai vizsgálat alá, kényszeritve érzi magát azon véleményt nyilvánitatani „mikép magának a kielégítő igazságszolgáltatásnak érdekében a javasolteljárási szabályzat elvetendő, sannaka jelenleg érvényben levő perrendtartáselébe teend ő.'1 (16. lap.) És teljesen igaz, hogy — mint szerző is mondja — annál gonoszabb bókot nem lehetne a javaslat szerkesztőinek csinálni, hogy ha már a mostani mindenki által a lehető legrosszabbnak nyil v á n itott eljárási rendisjobbnak tekintethetik annál, mi ittjavaslatbatétetik. Ezen nézet alaposságát annál is inkább el kell ismerni, mert az nem áll magában elszigetelten — a nyilvános sajtó terén is. Figyelmet érdemlő, mikép ugyanezen nézetet nyilvánította —• mint már láttuk — az első mű szerzője is. Midőn pedig a mi hazai körülményeinkben több szakértő, a hatalom, az oly sokféle előnyöket, kedvezményeket, mint hátrányokat is osztogatható ministerium ellenében, ily szabadon kész s bátor véleményét kifejezni; elgondolható, a kérdéses javaslat iránti roszallás, elkárhoztatás mily nagy mérvben terjedhetett el; az mily átalános túlnyomóságra emelkedhetett. Az eljárási szabályzat iránti codiEcatiónak (ha nem szentségtelenités itt e nevet használni) jellemzésére szolgáljon szerző azon fejtegetése, melylyel kimutatja, hogy azon hízelgő nagy nevek: sommás eljárás, szóbeliség, nyilvánosság — csak üres czégek, melyek megett ámításnál s csalódásnál egyéb nem rejlik. A somásságról — mint kimutatta — szó sem lehet Hogy pedig a javasolt eljárás szóbelinek sem tekinthető, igazolja máimaca azon alapszabálya is, hogy a jegyzőkönyvet a feleknek alá kell irmok (73. § ) minek csak kivételesen, legritkább esetekben kellene történni, s mi a jelenlegi törvénykezési gyakorlatban sem követeltetik mindenütt, s alig is valósitható; a mely szabály által tehát — szerzőként — a valódi szóbeliségnek legutolsó maradványa is megsemmitetik. Hogy pedig végre az első biróságok helyiségeiben nyilvánosságról szó sem lehet — ezt bővebben bizonyitani egészen felesleges. (14. lap.) Az egészből tehát látható — mond szerző —hová jutunk, ha a helyesnek elismert rendszert oportunitásból egészen létesíteni nem akarjuk; hová különösen akkor, ha félrendszabályokhoz folyamodunk. ,,A rendes eljárás javaslati szabályai — mond szerzőnk — — csak azon törekvést árulják el, hogy a biróságok dolga könnyítessék, mig a feleknek a törvénykezést legnagyobb mértékben nehézzé teszik " — „Arról hogy a keresetlevél hónapokig ne heverjen a bíróságnál, mig határnapot kap, semmi gondoskodás sem fordul elő, pedig épen ez az mi oly nagy mérvben szolgál az igazságszolgáltatás késleltetésére." — ,,A rendes eljárás irányszabályául szolgál, hogy minden perirat, minden halasztási kérelem beadásu, vagy átvétele végett magok a feleli, illetőleg ügyvédeik a biróság előtt megjelenni kötelesek ; mi a legcsekélyebb ügynél is 3 határnapot vesz igénybe ; és mi czélra ? csak azért hogy egy bók mellett átnyújtsa ellenbeszédjét s az ellenfél azt átvegye; 15 nap múlva hasonló történjék a válasszal és ellen válasszal; a nélkül, hogy csak egy szót kellene is mondaniok vagy leirniok'. (15. lap.) Találóan jegyzi meg erre: „Es wird dies eine wahre Specialitat fúr Ungarn sei n, und v i e 11 e i c h t unter d e m N a m e n d e s taubstumraenVerfahrensin der Rechtsliteratur erscheinen." — Ezen eljárást— szerzőként —• csak az ügyvédijövedelem érdeke indokolhatná, de semmi más tekintet. A jelenlegi szóbeli eljárásban majdnem minden ügyet be lehet egy határnapon végezni, minthogy a periratok mind a biróságnál a felek által szoktak megíratni; mig a bonyolultabb 10—20 ivnyi, 30—40 melléklettel ellátott ügyek elintézésére a javaslati eljárás ki nem elégítő, s a mostani Írásbeli legalább is oly jó mint amaz; miért ez valóban meg is hagyható ideiglenesen, ha a biráskodás könnyítésére, s a késleltetések meggátlására kellő javítások hozatnának be p. o. hogy a felek magok eszközöltethessék a törvényszolga által a kézbesítéseket, minden bejegyzés, előadás, végzéshozatal stb. nélkül, (16. lap.) Jól mondja szerző ,,midőn az eljárás alapszabályai, a javaslat alapjai ily hiányosak — a részletek fejtegetése és bírálata egészen feleslegessé válik. A bizonyítékok szabályaira áttérvén, ezeknél is kénytelen szerzőnk a javaslatot ellen mondásokról, a tudomány jelen állásának nemismerésével, kirivó hiányossággalvádolni.— Ennek kimutatására felhozatik. A 46. § szerint minden kereseti állitásnak már a keresetlevélben igazoltatni kell, mig a 111. §. szerint az ellenfél által ellenmondásolt ténykörülmény a legközelebbi periratban bizonyítandó; a 119. §. szerint a könyvkivonatok a nem üzlet emberek irányában is fél próbát nyújtanak, de ha a követelés valósága tagadtatnék, az illető az áru átvételét s megszerzését igazolni tartozik, mi ellentétben áll a jelen magyar s osztrák joggyakorlattal s az üzletkönyvek bizonyerejét egyes vevők irányában teljesen illusiorussá teszi. Itt legtöbb esetben csak az eskütétel segíthetne, az azonban az adós beleegyezésétől tétetett függővé (162. §.) és igy egy rosz fizető ellenében az iparos, kereskedő bizonyítékait elveszti — egészen a bepanaszlott önkényétől tétetvén függővé, elraarasztaltathatik-e, vagy sem? — A 122. §. szerint minden könyvkivonatnak bíróilag hitelesítve kell lenni; mig a 121. §. szerint a nem hitelesítettek is másfél évig bizonyíthatnak; a 123. §. szerint pedig a könyv előmutatása is követeltethetik, mi mellett azután a kivonat hitelesítése teljesen feleslegessé válik. (19. lap.) (Vége köv.) Hivatalos tudnivaló. Csődök. Sz. k. Pestváros tszéke által Horn Albert helybeli hangszer keresk. e. bejei. dec. 28—30; perügy. Pilisy Béla ügyvéd Pesten — Sz. k. P e s t v á r o s tszéke által Ha rtig Antal pesti keztyűs e. — bej. dec. 28—31; perügy. Könszöl János ügyvéd Pesten. — Szatmár megye tszéke által Mózes Elek avas felső falusi lakos e. — bejei. 1868. jan. 8—10; perü. Magos Menyhért ügyvéd Szatmáron. — Temesmegye tszéke által néhai Zohner Gusztáv buziási lakos hagyatéka e. — bejei. 1868. febr. 18.—20: perügy. Jeszenszky Béla ügyvéd Temesváron — Nyitramegye tszékénél: Latkóczy Mór nyitrai lakos s ügyvéd e. bejei. 1868. mart. 10—12; perügy. Holozer Antal ügyvéd Nyitrán. — Sz. k. P e s t város tszékénél LaczkovicsM. Szilárd pesti bőrkereskedő e. — bejei. 1868. jan. 29 — 31. perü. Soltész Albert h. ügyvéd Pesten. M.ÍB»evezéssk. Csemegi Károly aradi ügyvéd io-azs. tiszteletbeli osztálytanácsossá titkári fi z e t é s s e&l • b. Bornemisza jános tanácsos az erdélyi telekk. igazgatóság elnökévé;— fcelekk. igazgatónak Boldizsár Ferencz- CsergedyJánossBárdossy János megye tszéki elnökök az erdélyl ktr. tábla ülnökeivé ;NyiryJózsef pesti ügyvéd osztálytanácsossá a közlekedési minisztériumban. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTV.tX. Megjelen e lap hetenkint kétszer— kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt. félévre 4 frt. negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szálás: belváros, aldunasor és kalap-utcza szögletén 1-ső száma. fest, 1867. jVl/3 o a nd o r által. (Hrkóty, üalgóc.y és Kocsi nyomdájában.) tlnl-piací és ui-dvnasor sarki