Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 98. szám

405 tetett, és inaga a hiányos és felperes hozzájárulata nélkül kötött szerződés állapítja meg a szavatosságot, oly dolgokról történvén a szerződésben intézkedés, mik felperest illették, — e szerint már a dolognak természetéből is folyik a szavatossági kötelesség. Azon ellenvetésre, hogy a szavatossági eseteket meghatározó törvényben a fenforgóhoz hasonló eset nem foglaltatik, válaszolja felperes, hogy a törvényben nem is lehet a szavatosság egyes eseteit specifice meghatározni, ez magából az ügy természetéből folyik. — Másod r. szavatos alperes ellenbeszédében maga mondja, hogy a maradvány földeket a törvény nem csak megváltani rendeli, de egyúttal azok váltságának kulcsát és mennyiségét is megszabja, — annál inkább szembetűnő tehát azon jogtalanság, mely felperesen elkövettetett az által, hogy a törvényesen meghatározott kulcs és mennyiség figyelembe vétele nélkül a törvényengedte jogától megfosztatott. — Tagadja felperes azon 2-od r. alperesi okoskodást, mintha a magán váltsági kamatokhoz való jog általában csak az 1862. sept. 15-ki kir. resolutiótói venné kezdetét, és hogy ez alapon megelőző tényekre nézve a szavatosságot az ezzel valóban tartozó egyének ellenében sem lehetne megállapítani. Ezen okoskodás alaptalansága kitűnik abból, hogy e kamatokhozi jogosítvány 1848. május 1-től kezdve már létezett, az 1855. mart. 2-ki nyílt parancs 10. és 14. §-a e jogokat 1848. máj. 1-től folyvást létezőknek elismerte, és azok kulcsa és mennyiségének meghatározását egy későbbi pátensre hagyván fel —csupán e tekintetben keletkezett az 1862. sept. 15 ki resolutio. Felperesnek legkevésbbé sincs szándékában a kötött egyességet érvényteleníteni, de a mennyiben ott az ö hozzájárulása nélkül az ö jogairól is szó van, annyiban a szerződésnek fenállása mellett is ép e szerzó'dés alapján érvényesiti jogait, mert magában jogos szerződés is válhatik egy részében jogtalanná, a mennyiben ott oly jogokról szerződik valaki, mik őt nem illetik. A hazai törvények oly szorgosan őrködnek a magánjogok szentsége felett, hogy még az egyedül a koronás király által adományozható kiváltságoknál sincs joga a királynak mások jogairól rendelkezni, — a mennyiben a H. T. K. II. R. 9. cz. 2. §-a világosan mondja, hogy a kiváltság-levélben is mindig beigtattassék e záradék „salvo jure alieno," — ha tehát a koronás királynak sincs joga még kiváltságok osztogatásánál sem mások szerzett jogairól intézkedni, annál kevésbbé volt joga a volt úrbéri fötörvényszéknek avagy ő Felségének is egy szerződós megerősítése által valakinek oly jogokat adományozni, a mely mások jogait sérti, — felperes követelési joga pedig már 1848. május 1-én közvetve 1856. évben a szerződés megkötése illetőleg megerősítésekor mint már létező fennállott, másnak tehát ezen jogróli intézkedését felsőbb jóváhagyás nem sanctionálhatja, — a megerősítési záradékban implicite bennfoglaltatván „salvo jure alieno." Szavatos alperes midőn azon elvet vitatja, hogy a boldogult érsek jogosítva volt a felsőbb hatóság engedélyével az érsekséget illető tőkéről és javakról intézkedni, — elfeledi, hogy a tökének lejárt kamata nem az egyházat, nem az érsekséget illette már, hanem az magánvagyona volt néhai gr. Nádasdy Ferencz érseknek s végrendelete alapján felperesnek; mint ilyenről pedig b. Kunszt József érsek intézkedni jogositva nem volt. A D. alatti irat bizonyítvány arról, hogy felperes nagybátyjának végrendeleti végrehajtói missiojukat befejezték, s a hagyatékot felperesnek átadták, — azon okoskodás pedig, hogy ezen okmány alapján csak a tényleg meglevő vagyon adathatott át, helytelen, a mennyiben a végrehajtók a meglevő vagyont átadván, felperes a még be nem hajtott activ kúveletésekre nézve is átvevé azon iogot, hogy azokat saját felperessége alatt behajthassa. — A tárgyalás viszonválaszolás utan befejeztetvén a kalocsai tvényszék által e. r.alp.főbiró id. Grrosz Károly s általa az összes telkes gazda közönség a kereset alól felmentetett; ellenben másod r. alp. Kuuszt József érsek hagyatéki tömege mint szavatos szavatossági kötelezettség megállapításával felp. gr. Nádasdy L. részére 21094 írt. 30 kr. pótilletékben s 1866. jan. 13-tóli kamataiban elmarasztatott, a perköltségek kölcsönösen megszüntetvén. Indokok. Kalocsa város volt jobbágy közönsége az úrbéri maradvány földekre nézve a kalocsai érseki uradalommal, mint volt földes urával, 1856-ik mart, 6-án (A. alatt) urb. egyességet kötvén, a maradvány földek váltsági tőkéje — a nélkül, hogy azok valódi mennyisége az 1853-ik évi mart. 2-i cs. kir. ny. p. 6. §-hoz képest pontosan kiszámíttatott volna 114,000 pfrt. vagyis 119700 o. ért. ftokban állapíttatott meg, — 4-ik pontjában a váltság tőke után 1848-ik évtől kilátásba helyezett 5°/0 kamat az uradalom részéről fentartatván, ebbeli kötelezettségét Kalocsa város el is vállalta. Ehez képest felp. által igazolva lévén az, hogy néh. gróf Nádasdy Ferencz érsek B) szerint 1851-ik jul. 21. halt el, hogy E. szerint annak általános végrendeleti örököse jelenlegi felperes az 1862. sept. 15. 1549 i. sz. a. kibocsátott, (E) ny. par. rendeletéhez képest az A) alatti úrbéri egyességnek felperes által fentartás melletti kiindulási pontul lett elfogadása alapján, az 1848. máj. 1-től 1851. jul. 22-ig maradványfóldek 119,700 frt. váltsági tökéje után járó 5°/ kamatok, mint különben is úrbéri egyesség által fentartattak felp. részére Gr. H. két egybehangzó ítélet által megítéltetvén, azok megfizetésében az illető község elmarasztaltatott. Minthogy azonban a maradvány földek valódi mennyisége az urb. egyességben az 1853. mart, 2. ny. p. 6-ik §-hoz képest a telkesitendő holdak mennyisége után pontosan ki nem számíttatott, és felperes által I. a. becsatolt s kifogás alá nem vont mérnöki hitelesített kiszámítás szerint a kalocsai beltelkek, szántóföld és kaszáló terület összesen 23918. holdat 1200 • ölével számítva tészen, s a K. a. földtehermentesitési, hasonlókép kifogás alá nem vett okmány szerint Kalocsán 215% úrbéri telek és 804 zsellér tüntettetvén ki, ezen második osztályba sorozott, s telkenkint 600 pfrtal megváltott községben egy egész telki állomány egy hold belső, 28. hold szántó és 10 hold kaszállót, vagyis 39. holdat tevén, ha e megváltott 215 % telki járandóság után eső 8414 hold és 300 Döl levonatik, a valóli maradványföldnek perben álló felek által nem neheztelt mennyisége tesz 15503 hold és 9Ú0 •ölet. Ezen maradvány fölösség 397'/2 uj telket ad, minek váltsági tókéje telkenként 600 pfrttal számítva, nem az A.) alatti egyességben foglalt 114,000 pfrtot, hanem 238503 frt 503/, kr.ppénzben ad, vagyis osztr. ért. 250,428 frt 91'/2 krt. — Éhez képest miután felperes a maradványföldek váltsági tőke után járó 5°/0 kamatokat csupán a H. alatti egyességben ki tett 119700 frt után kapta meg, a fentebbiek alapján még 130,728 frt 9IV2 kr. tőke után járó 5°/0 kamatok 1848. május 1-től 1851, július 21-ig Kalocsa város közönségén felperes által követeltetnek. (Folyt, köv.)