Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 98. szám

Pest, 1S«7. péntek decz.20. 98. szám. Kilenczedik évíolyam TÖRVÉNYSZÉKI (NAItVOii, Tartalom : Igazs. perrend javaslat VIII. — Gr. Nádasdy féle kalocsai jogeset (Folyt.) — Jogirodalmi szemle. —Hivatalos tudnivaló. Az igazságügyi perrend-tervezet el nem fogadhatása. ; VIII. Azon codificationalis tan mellett, mely körüli egyszerű tanulmányainkat, nem annyira ezek, mint az azokban a kültörvényhozásokbqjrneritett adatok hasznából, jelen értekezésünk tárgyává tűztük ki, számos s becses tényeket tüntetnek eló a német államok törvényhozásai is, daczára, hogy azok még nem képviselék a jogegységet, minden nemzet egyik legtöbb erejét. Bizonyítékul szolgálhat különösen a Porosz állam jogtörténelme — már a mult századból; a mennyiben épen jelen codificatiónkra nézve nagy tanúságot szolgáltat az akkori Cocceji — Cárra er-fé!e reform codifieatió,1) mely az anyagi jog s igizság utáni törekvése által nevezetes haladást nyilvánított; s a mely irányban a törvénykezési eljárás terén oly kitűnő reformszabályokat alapított, melyek azon korban, Európa akkori jogrendszerében, szabadelvüségük, előhaladottságuk folytán valódi uj korszakul voltak tekinthetők. — Mind a mellett ezen — korához mérve jeles perrendnek kivánt sikere nem létesült, az igazságszolgáltatásnak az által keresett czéljai távolról sem érettek el. És miért? A jogtudósok összhangzó nézete szezint azért mivel a perrend-reformmal nem járt karöltve a bírósági rendszer reformja is; mert a perrendnek megfelelöleg gyökeres javítás alá nem vétetett; mert csak egyes foltozások eszközöltettek rajta, de a régi hűbéri, az elavult jogrendszer alkatrészéül szolgáló alapjai lentartattak.2) Különös mikép szinte Németországban közel egy század múlva az ellenkező eljárásnak épen ellenkező következményét látjuk előállani.— Elismert tény ugyanis , hogy Hannovérában és Braunschveigb a n , a magánosok , az ügyvédek mint a birák is a polgárjogi törvénykezés iránt nagy bizalommal , részvéttel, s átatános elismeréssel viseltetnek. Az igazságszolgáltatás itt kitűnőnek , a jog s hitel érdekeit kielégítőnek nyilvánitatik , bel — s külföldiek által egyaránt.3) És miért — kérdjük ismét? Mert a törvénykezési reform a bírósági rendszer gyökeres reformjával volt összekötve, tehát az oly reformokra alapíttatott, melyek a törvénykezés minden elemeit áthatva, az igazságszolgáltatáslegföbbczéljaira nézve teljesen megnyugtatók.*) ') Mely különösen a porosz államban érvényben volt sokféle perendtartásokat megszüntette, midőn a bires codex Frideric. pomeracinus megjelent. 2) Soramer: Neues Archív f. Preuss. Reeht. I. B. K I e i n : Annalen der Gesetzgebung. XIX. B. 176. 3J Dernburg: Abhandhmgen aus des Gebietc des gemeinen und französiscben Civil — und Procesrechts. P. 252. B r e i tling Erfahrungen d. Wirksamkeit der hannover'schen Civilprocesgesetzge bung. Archív f. civ. Pr. 1860. pag. 315. •^„Alle Nachrichten aus den Staaten z. B. Hannover, Braun- ! schweig — in denen neue uinfns3ende Civilprocesordnungen zu- ! Hannovera s Braunschwei g azon államok, melyek a gyökeres tkezési reformot megkezdették Németországban, melyek épen azért s különösen az első mintául tekintetik. Itt már 1846-ban erélyesen sürgettetett a thozás által a közvetlenségre fektetett szóbeliségi reform életbe léptetése s a perrendnek az szerinti kidolgozása. Azonban az elmaradt, mert a legfőbb érv ellenében az volt, hogy a biróíági szervezet annak nem felel meg, s hogy ennek reformja nélkül, az sikerrel nem létesíthető.5) Épen azért, midőn Hannovérában 1848-ban a tkezési reform létesítése elhatároztatott, a sept. 5-ki törv. 9. §-sa egyszersmind határozottan elrendelte azt is „hogy a bírósági szervezet a szóbeliség s nyilvánosság alapelvei szerint s z a bá I y oz t ass é k." És ennek megfelelöleg az 1850-i törvény csakugyan a hires perrenddel együttesen a bírósági reform szervezetet is létesitette s keresztülvitte. — Ugyanez tortént Braunschweigban is. (1850. mart. 19. törv.) És innen az elégültség s bizalom nyílvánulásai ezen államok törvénykezési rendszere irányában.6) Ugyan e mellett tesznek tanúságot a német rajnai részek is, melyekben a törvénykezés alapossága iránt nagyobb a bizalom s elismerés, mint a fr. jogkezelés iránt; csak azért mert ott a bírósági szervezet, a birói állomások betöltése jobb, tökéletesebb, mint nemcsak Német — de Francziaországban is. Ezekkel Po roszország ujabb törvénykezési jog kifejlődése sem haladt előre hason párvonalban. Az igaz, mikép a bírósági reform itt is 1830. óta a törvényhozás kiválóbb tárgyául szolgált; az az 1848-i mozzanatokban szinte kitűnő helyet foglalt el, s ennek kifolyásaiul szolgáltak az 1849-i s 185T-i szervezeti törvények, melyek a bírósági rendszeren jelentékeny újításokat létesítettek. Mivel azonban a porosz törvényhozás vonakodott a gyökeres reform terére lépni, mivel a szervezetet csak foltozgatta, mivel bizonyos határozott elvek kifolyásául szolgáló egységes mű helyett, csak iminnen amonnan gleich mit einer der folgerichtigen Durchíübrung d. Grundsatze des neuen Verfahrens entsprechende Gerichtsverfassung eingeführt wurden, bezeugen die mit jedem Jahre wachsende günstige Stimmung d. Rechtssuchenden und d. Praktiker, welche die neueren Gesetze anzuvvenden habén über die Wirksamkeit d. neuen Gesetae ; wogegen in den Staaten, in welchen nur dureh einige dringend gebotene Veranderungen in der Gerichtsverfassung geholfen wurde, vielfache Klagen über mangelhafte Rethtszustünde vorkommen." Mittermaier: Der gegenw'ártige Stand d. Gesetzgebung aufd. Gebiete d. bürg. Verfahrens. A r c h i v. f. C i v. P r. 1860. pag. 385. 5) Bernhard: Alig. bürgerl. Procesordnung Hannover. 1848. ,;_) 0 p p e r ma ri n : Alig. Propesornung. für Hannover. 1852. Göttincgen. 98