Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 97. szám

401 határidő engedtessék, s addig a föper tárgyalása elhalasztassék. Erre felperesi részről semmi észrevétel nem tétetvén a jegyzőkönyv bezáratott s aláíratott. Ezen megállapodáshoz képest Grrosz Károly mint alperes Kalocsa város bírája, néhai Kunszt József kalocsai érsek végrendeletének végrehajtói ellen 1866. máj. 22. 2367. sz. a. szavatossági kereset levelét benyújtván, annak indokolásául előterjeszti: A község ellen irányzott főkereset alapja ott és abban rejlik, mintha néhai Kuszt József kalocsai érsek gróf Nádasdy Lipót meghallgatása és beleegyezése nélkül Kalocsa város közönségével nem lett volna jogositva az 1856. martius 6-án létre jött úrbéri egyességet akként és oly értelemben, mint az létesült, megkötni, jelesül, hogy nem volt jogosítva a maradvány földek váltsága fejében 114,000 pftba kiegyezni, hanem tekintettel gróf Nádasdy Ferencz kalocsai érsek általános örökösének e tekintetben még fent levő jogaira, 238503 frt. 50°/4 kr. kellett volna követelni, mit mellőzvén, felperes gróf ezen egyességet, a mennyiben állítólagos örökségi joga ez által csorbítva lett, érvényesen el nem ismeri. Más részről azonban Kalocsa város szorosan ragaszkodván az emiitett úrbéri egyesség minden pontjához, miután 1856. évben néhai Kunszt József akkori érseken kívül más földes urat, kivel az úrbéri egyességet megköthette volna, nem ismert, de arra az érseken, mint a kalocsai érsekségi javadalmak az időbeni élvezőjén kívül senki más jogosítva nem is lehetett, azon egyességet magára nézve teljes jog erejű szerződésnek tekinti, annál is inkább,' mivel ezen szerződést megerősítette nem csak az akkori megye főnökség, és helybenhagyta az úrbéri törvényszék, — a mint ez az eredeti szerződésre vezetett záradékból kitűnik, — de a mi mindezeknél fontosabb, szentesitette azt ő cs. kir. ap. Felsége is, mint a magas egyházi javak legfőbb kegyura Laxenburgban 1857. évi jul. 6-án Ha tehát mindezek ellenére gróf Nádasdy Lipót ezen egyességet maga irányában kötelező erejűnek el nem fogadja, az ebből netán eredhető következmények semmi tekintetben nem érdekelhetik Kalocsa város telkes közönségét, mint kik a jogosított földesúrral jogerejüleg minden úrbéri viszonyra nézve kiegyeztek, hanem az előadottakból önként folyik, hogy e tekintetben felperes gróf ellenében, és a közönség irányában szavatossággal néhai Kunszt József kalocsai érsek hagyatéka egyedül felelős arról, hogy volt-e joga az elhunytnak a kérdéses úrbéri egyességet, ugy a mint létre jött megkötni. Mindezeknél fogva a szavatosságot Nehiba János felszentelt tinnini püspök és Schuszter Szilárd kanonok, mint néhai Kunszt József volt kalocsai érsek végrendeletének végrehajtói ellen bejelentvén, — kéri őket szóbeli tárgyalásra megidéztetni, szavatosságukat itéletileg megállapitatni, egyszersmind pedig a főügyben hozandó ítéletből eredhető minden kötelezettséget, — mely a város telkes közönségét, a megtámadott úrbéri egyességen felül terhelhetné — a szavatossággal tartozó hagyatéki tömegre ruházni, és ezt a főperból a város lakosságára netán eredhető minden fizetés és kárnak, ugy a költségeknek megtérítésében elmarasztatni. Ezen szavatossági keresetre tárgyalás tűzetvén, ekkor a felek abban egyeztek meg, miszerint a szavatossági kereset a főperrel együtt tárgyaltassék. Az ehez képest kitűzött tárgyaláson, felperes részéről, a kereseti kérelem ismételtetvén; Kalocsa város közönsége mint első rendű alperes hivatkozik az általa 2367. sz. a. beadott szavatossági keresetben előadottakra s kéri azok értelmében a községet a felperesi kereset, s minden abból származható kötelezettség alól felmenteni, s költségeit megitélni. Erre szavatosságra idézett 2-od r. alperesek mint néhai Kunszt József érsek végrendelete végre h aj tó i e 11 e n b e sz é dü k et következőkben terjesztik elő: Alperes tömeg szavatossággal nem tartozik; 1-ör Mert a Kunszt József érsek és Kalocsa város volt jobbágy közönsége között létre jött egyességben ily szavatosság ki nem köttetett, a dolog természetéből pedig ezen alperesre ily szavatosság nem hárulhat. 2-or Mert a törvény a szavatossági eseteket előszámlálván, a fenforgóhoz hasonló eset, a törvényekben nem találtatik. 3-or Mert e. r. alperes nem csak nem bizonyítja azt, hogy néhai Kunszt József érsek tömege szavatossággal tartoznék, sőt a szavatossági keresetnek ama kifejezése által ,,1856. évben néhai Kunszt József akkori kalocsai érseken kívül még más földes urat is, kivel az úrbéri egyességet megköthette volna, nem ismert, s arra csak is a boldogult lehetett jogosítva," ön maga kimondá azt, hogy néhai Kunszt József érsek jogosan egyezkedett, és igy ezen kifejezéssel a szavatosság követelésének alaptalanságát önként beismerte. 4-er Mert a maradvány földek váltsága és ennek kamatjairól lévén szó, még azon lehetlennek nyilvánított esetben is, ha kimondatnék, hogy a község szavatosságot követelhet, — ezen szavatosság nem az elhunyt érsek tömegét, hanem egyedül és kizárólag a mamaradvány földeket terhelhetné, miután a szavatosság ingatlanok tekintetében nem személyi, hanem vagyoni teher, mint ezt a kir. Curiának a szavatosságot tárgyazó 10 és 14 döntvényei mutatják, — minthogy pedig a maradvány földek első r. alperesnek egész kiterjedésükben birtokában vannak, következik, hogy jelen ügyben az elhunyt érsek tömegére szavatossági teher nem rovathatik. Ezen utóbbi pontnak bővebb kifejtéséül megjegyzik még 2. r. alperesek, hogy a maradvány földeket a törvény nem csak megváltani rendeli, de azok váltságának kulcsát és mennyiségét is megszabja, s ez olyan teher, mely minden esetben a maradvány földdel jár; létezik tehát ingatlan, mely ama terhet képviseli, melyben az benne rejlik, és a melyért ez felelős, ugy hogy azért mást felelőségre vonni nem lehet; és igy azon ismételve lehetlennek nyilvánított esetben is, ha az érsek által kötött úrbéri egyesség elődjére nézve nem kötelezőnek kimondatnék más következtetés nem vonathatik, mint az, hogy eme kimondás folytán támadható követelés magában a maradvány földek összegében rejlik, melyek pedig egész terjedelmökben a volt úrbéresek tulajdonában levén, világos, hogy alperes tömeg szavatossággal vem tartozik. Végre a szavatossági kérdést illetőleg megjegyeztetik, hogy a magán váltsági kamatokhoz 1848. május 1-től való jog átalában csak az 1862. sept. 15. 15491. sz. kir. resolutiótól vévén kezdetét, ez alapon megelőző tényekre nézve még szavatossággal valóban tartozó egyének ellenében sem lehetne azt megállapítani. Különös alperes községnek azon ténye, hogy miután maga is kifejezi, sőt nagyából néhány érvvel bizonyítja is, miszerint néh. Kunszt József jogosan kötötte az úrbéri egyességet, még is ugyan ezt felperesnek mivel sem indokolt szavatosságra utaló kifezése folytán kétségbe vonja, söt már előre minden terheket alperes tömegre rovatni kéri, — nehogy tehát a tárgy érdemének hallgatással való mellőzéséből bármely hátrányos következetés vonat-