Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 97. szám

400 ezen reformok itten is mindenek előtt a bírósági rendszer tökéletesb alakításárairáuyoztattak. Már 1848-b. törvényjavaslat készíttetett, mely a szervezet főbb hiányait orvosolja, ajánltatván különösen a tszékek számának leszállittása is. Azt követték az 1851-i 1853 i 1855-i 1857-i végre 1859-i s 1860-i szervezeti javaslatok, melyeket — illetőleg az 1860-i tervezetet legújabban — mintegy 20. évi előmunkálatok s tárgyalások után az 1861. máj.31-ki szervezet emelt érvényre. — Ezen codificationalis mozzanatokból meg kell említenünk azon erős megtámadást, mely a semmitőszék intézménye ellen intéztetett — maga a kormány részéről is, mely a generál-statusok által is nagy mérvben helyeselt indokaiban a polgári perlekedés költségességének, s hosszadalmasságának fő okát a semmitőszéki eljárásnak tulajdonítja, czélszerübnek nyilvánítván, hogy a jogkérdés polgárjogi ügyekben a ténykérdéssel együttesen tárgyaltassék, melyek egymástól ugy is nehezen elválaszthatók. — Még nagyobb súlyt kell fektetnünk arra, mikép mind a ministeri előterjesztésekben, mind a képviselői bizottmány jelentéstételeiben nemcsak hangsúlyoztatott, hanem részletesen tényekre és számos adatokra támaszkodva ki is fejtetett3) azon szoros összefüggés, mely a birói szervezet s perrend közöít létezik, tehát szükségessége annak, hogy egymástól el ne választassanak a codificatióban 4) Anemnémet államok közül legyen még röviden megemlítve a s p a n yo 1 1853-i teljes birósági szervezet, melyet az 1858-i megyei szervezés követett; a Schlesvig-Holsteini 1849-i birósági rendszer, melyet ugyanakkor egy uj perrend is követett— 1853. ujabb birósági reformokkal; továbbá a Svéd-Norvégi 1858-i birósági szervezés s végre az Orosz birodalomban szinte uj birósági rendszer s azzal kapcsolatosan uj perrendtartás 1862-ben. —Mindezen államokban azok a néperkölcsökben, szokásokban, műveltségben, bármily különbözőkis egymástól,- a törvénykezési codificatió azegyütteség, az összekapcsolás elvéből indult ki, mindenike csak igy vélvén saját társalmi érdekeit előmozdíthatni. Tehát még az Orosz államban is, a codificatió a tudomány s törvényhozási politika kellő színvonalán! Meg lehet tehát engedve egész őszintességgel kérdedenünk; hogy nem kell-e pirulnunk, midőn látjuk, hogy hazánkban azok, kikacodificatióra lettek hivatva, az ebbeli képzettség még azon fokán sem állanak, melyet már az orosz állam férfiak störvényhozók is évek előtt elfoglaltak? 3) A nem csak mint practicus jurista, hanem, mint tudományosan kiképzett szakértő s mint iró is kitűnő ministernek G odefro i-nek, ki a hollandi ujabb codificatió terén legtöbb érdemmel bir, indokolt előterjesztése ezen érvelés s fejtegetésben igen kitűnő, s abban a sürgetett perrend reformja határozottan azon időszakra utaltatik, midőn a bir. szervezet létesülend. 4) Az 1861. hollandi birósági rendszer jellemzésére szolgál az is, mikép az ellentétben a franczia caesarismussal, mely a birósági intézményeket is a szabadság békóivá volt képes lealjasitani, a birósági rendszert a hatalom túlsúlyának korlátolására irányozta, midőn nevezetesen az államügyészség hatáskörét, befolyását tetemesen Összébbszoritotta. íme! egy ujabb jelentékeny politikai érdekeltség, egy ujabb kapcsolat a politikai mozzanatokkal. Jogeset. Gr. Nádasdy Lipótnak mint néhai gr. Nádasdy Ferencz kalocsai érsek örökösének Kalocsa város községe mint alperes s néhai Kunszt József volt kalocsai érsek végrendelete végrehajtói mint szavatosok ellen. Közli : Jakabfalvay Gyula k. táblai fogalmazó ur. (Folytatás — lásd lap. 95 számát.) Az I. alatti hitelesített mérnöki kiszámítás szerint a kalocsai beltelek, szántóföld és kaszáló terület tesz Összesen 23918 holdat 1200 • ölével számítva és osztályozva. A K. alatti földtehermentesitési 1855. nov. 9-ről 596. sz. a. hozott végzés szerint a lif>/l S58 sz. a. csomagban fekvő kimutatáshoz képest Kalocsán van 215 r,/8 ur. telek s 804 zsellér. Ezen 2-ik osztályba sorozott, s igy telkenkint 600 pfttal megváltott községben, egy egész telki állomány foglal magában egy hold belső, 28 hold szántó és 10 hold kaszáló, vagyis 39 holdat, van pedig Kalocsán úrbéri birtok 23918 hold, — ha ebből a 215 5/8 megváltott telki járandóság levonatik 8414 hold és 300 • öllel, a valódi maradvány földek mennyisége tesz 15503 hold és 900 • ölet, mely maradvány fölösség 397 uj telket, s 300 • ölet ad, minek váltsági tőkéje telkenkint 600 pfttal számítva nem 114,000 pft., hanem 238,503 pfrt. 50% krt ád, vagy is osztrák értékben 250,428 frt. 91V2 krt. — s miután felperes kárpótlást, jövedelmet csupán 119,700 osztr. ért. ft. váltsági tőke után kapott, világos, hogy neki még 130,728 frt. 9iy2 kr. tőke után jár 5°/0 kamat jövedelem, — és ámbár a kalocsai érsekség a főtörvényszéki jóváhagyás után 119,700 frt váltsági tőkénél többet nem kaphat, de miután felperes örökrészére, s jövedelmére az ő hire s tudta nélkül, nagybátyja hagyatékának befejezése után senki érvényesen nem egyezkedhetett, s jövedelmét senkinek elajándékozni joga nem volt — annálfogva méltán követelheti, hogy Kalocsa városa az A. alatti egyesség félretételével, valódi maradvány földbirtoka után még 130,728 frt. 91'/2 kr. pótlási tőkét vevén számításba, a felperest 3 év, 2 hó és 22 napra illető 5% jövedelem fejében 21098 frt. 20 33/100 krt. o. é. fizessen, — jogában állván Kalocsa város volt jobbágy közönségének az A. alatti egyességet e kérdésre nézve érvénytelenül megkötő Kunszt József kalocsai érseket szavatossági perbe idéztetni. L. alatti ügyvéde által kéri tehát felperes, Kalocsa város ez idő szerinti bíráját Markó Ignáczot, s általa az összes telkes lakosságot tárgyalásra megidéztetni , s a telkeseket a még számításba nem jött 130728 frt. 91 % kr. maradvány föld váltsági érték után felperest illető 5°/0 jövedelme fejében 21098 frt. 20 33/lo0 kr. járulék, ennek 1862. évi nov. 1-től számítandó 6°/0 kamatai, ugy a perköltségek megfizetésében elmarasztatni. Ezen keresetre tárgyalás tűzetvén, ez alkalommal alperes város közönsége részéről előadatott, hogy miután a keresetben követelt 21098 frt 2033/100 kr. pótilleték, azon maradvány-földek váltsági tőkéjének kiszámításából ered, melyek Kunszt József kalocsai érsekkel kötött A. alatti úrbéri egyesség szerint a telkes lakosságnak minden váltság nélkül ingyen oda ajándékoztattak, és igy erre nézve, ha a megboldogult érsek, mint az egyességre jogosított földesúr, oly egyességet kötött, melyre nézve bármi tekintetnél fogva jogosítva nem volt, a városnak szavatossággal tartozik. Kéri tehát alperes város, mikép a szavatossági kereset benyújtására