Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 95. szám

392 tesitése, mire szolgálandott az 1852. s 1854-ki törvény, mely ott uj perrendtartást hozott életre/') Ezen reform azonban, mely a tüzetes codificatiónak egy kitűnő jelenségéül szolgál, csak azon feltevésben s azon tény elismerése mellett léphetett életbe, hogy azon felsőbb bíróságok szervezete változásnak nem lehet kitéve, hogy azok rendszere ez idő zerint állandóul megalapitottnak tekintendő. Tehát az eljárási reform itt is a bírósági szervezettel való szoros, elválhatlan kapcsolatban létesitetett7) ; az új eljárási szabályzat egy változásnak ki nem tett bírósági szervezettel összhangzásban, annak megfelelőleg alakitatott. Tehát ez is a bírósági szervezet és eljárási szabályzat közti kapcsolat feloldhatlansága bizonyítékául szolgál. Szóval, Anglia törvénykezési jogreformjai is az együttesség mellett tanúskodnak, mit mi hazánk jogkifejlödésében sem találunk mellőzhetőnek, ha a jogi javulás sikerét biztosítani akarjuk. A kir. tábla kerületek szerinti szétosztása. Eziránt a Sáros megyében székelő ügyvédi kara képviselőházhoz kérvényt adván be, s ennek közzétételére mi is felszólittatván, azt egész készséggel ezennel adjuk. „Nagy és kiszámithatlan hátrányára van a nemzetnek azon, országvilág által ismert kóros állapot, melyben törvénykezésünk sinlődik. Ezen országos calamitás előidézésében része van az ügyvédség rendezetlenségének, a tisztújitásoknál sok helyütt történt szerencsétlen választásoknak, a codificálatlan anyagi és alaki jog hézagosságának, az egymást váltogató ideiglenességeknek, továbbá akirályiCuria feudális központosított szerkezetének, mely szerént, a helyett hogy csupán a legfelsőbb fórum volna a közép pontban, itt székel az utolsóelőtti bíróság is, ügyködését kiterjesztvén Dévénytől Orsováig. Ily messze nyúló területen legjobb igyekezete mellett sem képes a királyi Ítélő Tábla mind azon törvénykezési bajokat orvosolni, melyek különben jóvá tehetők volnának jól rendezett kerületi főtörvényszékek által. I. Ezen központosításnak káros, de természetes következménye, hogy a királyi ítélő Táblára özönnel áradnak a pörök, és igy rá meg nem győzhető munka vár. Ebből foly : a) Működésének lassúsága, mely metsző ellentétben áll a gőz és villanyosság szárnyain közlekedő társadalom érdekeivel. Ki pótolhatja, avagy csak számithatja ki a veszteséget, a mit a felebbvitt ügyek késedelmes elintézése, a vagyonában vagy személyében sértett félnek okoz? Nem demoralisáló e, hogy a hónapokról hónapokra halogató felebbvitel által a legigazságosabb határozatok is soká felfüggesztve végrehajtatlanul hevernek? b) A felebbviteli biróság központosítása maga után vonja a lassúság mellett még a felületességet is. Az elintézett ügy6) Thecommonlaw procedur. 1852. jun. 3. act. 15. 16. Vict. cap. 76. — Ez kétségtelenül jelentékeny javitásokat tartalmaz, ugy hogy hitelt adunk — legalább bizonyos mértékig — azon ministeri nyilatkozatnak, miszerint azután az eljárás Angliában tetemesen rövidebb, gyorsabb, tehát olcsóbb is. 7) Ugyan e mellett tanúskodnak az angol jogrendszer kifolyásaiul tekinthető északamerikai törvényhozások is. Az 1851. jul. 10-i new-yorki c o d e , mely igen becses törvénykezési müvet képez, legelőször is a 19—553. §§-ban a birósági rendszert szabályozza — s azután az eljárást — tehát el nem választva egyiket a másiktól. így annak nyomán a Missisippi,California, Jova, Kentucki államok codificatiója is — mihez aMassacusettsi 1851. máj. 22-i code is járult. darabok száma tekintetvén a birói szorgalom hévraérőjének, siet a referens minél több ügyet előadni; s a rá eső nagy tömeget önereje nem birván, kivonatokra támaszkodik, melyeket nem mindég készítenek avatott kezek, sem az alsó bíróságoknál, sem egyebütt. A kivonat, hol figyelmetlenségből, hol járatlanságból, hol tévedésből, hézagos marad. Az összehasonlításokra, az eredetiek olvasására nincs idő. A roppant sok és mindenféle szabású pör tehát hiányos bágyadt extractusokból döntetik el, az alaposság rovására. c) Ezen bajtóli félelem tengeti törvénykezésünk egyik vészes kinövését, az inforinatíót. A gyors és alapos eldöntés iránt aggódó pörös fél különösen fel akarja hivni a bíró figyelmét az ügy főbb mozzanataira. Informál, vagy informáltat. Költséges gyámolitása ez az igazságügy rozzant kerekeinek! A informatio által a bíró praeoccupáltatik, s pöriratainak tanulmányozásától elvonatik, s elszokik attól, hogy a kisebb ügyekre, melyekben nem történik informátio, elegendő érdekeltséget és figyelmet mindég tanúsítson, pedig hány csekélynek látszó ügy képez életkérdést a szegény polgárra nézve ! Centralisált állapotunknak égbe kiáltó visszássága, hogy a vagyontalan vagy tapasztalatlan fél, ki a távol vidékről nem ment vagy nem mehetett informálni, a másodbiróság figyelmének felhivhatása nélkül minden vagyonától megfosztathatik. — Hol van itt a méltányosság, igazság, törvény előtti egyenlőség ? ! d) A centraüsátio káros hatása továbbá a birák nagy számban i tömegesítése azon feltevésből, hogy az ügymenetet talán a birák számának szaporitása által lehetne könnyíteni! Hiú remény. A birák szerfeletti szaporitása által az elnöki vezetés kivitele és sikere képzeletivé tétetik. Az elnök még oly példás önfeláldozása mellett sem képes az igen számos tagu birói testületet biztosan kormányozni, s a testület működése minden phásisait őrszemmel kisérni. Hiheti-e ember, hogy az elnökségnek vau annyi physikai ideje, miszerint mind azon kiadmányokat birálatilag átnézte, s a netaláni ellenmondásokat a plénum elébe terjesztette légyen, melyekre birói pecsét alatt ráírni kénytelen, hogy ..olvasta és kiadta" ? e) A pöröknek a centralisátióval járó felhalmozódása folytán, a királyi ítélő Tábla maga is senatusokra oszlott, még pedig nem csak akként, hogy a bűnvádi, úrbéri, bánya, és egyéb speciális ügyek külön döntessenek el, hanem analóg ügyeket sem győzvén elintézni egy senatus, az analóg ügyek is több sectiókban tárgy altatnak. De ezen szétoszlás, mint minden félszeg rendszabály, felette ártalmas; mert a véges emberi ész képtelen a sokszor bonyolult, sokszor egymással összefüggő tömérdek ügydarab halmazából minden analóg esetet kiszemelni, és csalhatatlan biztossággal mindég ngyanazon sectióba osztani be. És igy analóg ügyekben a különböző sectiók egymásba ütköző döntvényeket ugyanazon tábla pecsétje és elnök aláirása alatt annál könnyebben hoznak, minthogy nem emlékezhetik egyik 3ectió a másiknak minden előbbi döntvényeire, s nem is kötelezhető azoknak követésére. Felette sajnos ez ; mert compromittálja a törvény szentségét, és rongálja a Curiának régi fényes tekintélyét. Lehet, hogy talán a különböző főtörvényszékek is fognak hozni ellentétes határozatokat. De ez kevésbbé lesz compromittáló, és kevésbbé gyakori; mert kevesebb lévén a beosztandó anyag, mélyebb bepillantással lehet azt beosztani, és mert a Septemvirátu3 döntvényeit minden íőtörvényszék ismerendi. Különben sem valószinü, hogy a kevésbbé zaklatott főtörvényszékeknél egyforma ügyek külön külön senátusba tévedjenek. Most a tömérdek idő- és pénzáldozatok és emésztő nyugtalanság árán, könyes szemekkel latja a roppant bélyeg és illeték terhe alatt görnyedő peres fél, hogy az igazság mérlege veszélyes bizonytalansággal ingadozik, mi által a polgárok jóléte, az állam tekintélye, a jogbátorság, a hitel mélyen megrendül. (Vége. köv.)