Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 94. szám

Pest, 1807. péntek decz. 0. ÍÍ4. szám. Kilenezedik évíolyam TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Nyilt levél.— Igazs. perrend javaslat IV. Nyílt levél Szokolay István árhoz. Ön a „Törvényszéki Csarnok'1 f. é. nov. 29-én ki­adott 92-ik számában, a főczikkhez csatolt csillag alatt, egy czikkre hivatkozólag, mely az „Esti Lap" hasábjain jelent meg, s a melyben Ön eljárása a eritica terén ra­konczátlankodásnak neveztetik, — azt mondja: ,,oly ministerialis terminológia, melynek olvasásánál egy Hor­váth Boldizsárnak pirulnia kellene. E megjegyzés azon feltevésből látszik kiindulni: mintha az ,,Esti Lap" most érintett czikke tőlem, vagy sugalmaim folytán eredt volna. Ennek ellenében kénytelen vagyok kijelenteni: hogy az érintett czikkel egyáltaljában semmi solidaritás­ban nem állok, arra sem közvetlen, sem közvetett befo­lyásom nem volt, sőt szerzőjét sem tudom. Ha kell nyilatkoznom: megteszem azt a magam, vagy a vezetésem alatti igazságügyministerium nevében nyilt sisak alatt; de mióta a kormány tagja vagyok, egyetlen egy czikk sem jelent meg eljárásom védel­mére, a melyre impulsust vagy befolyást gyakoroltam, vagy a melyről csak tudomásom is lett volna. Valamint azonban Ont a birálatban nem akadályoz­hatom, s még akkor sem akadályoznám, ha erre feljogo­sítva volnék : szintoly kevéssé van jogom elzárni a nyil­vánosság sorompóit azok előtt is, a kik az Önével ellen­kező nézetben vannak. Az ügy, a melyet képviselek, nem az én ügyem, ha­nem az országé; ahoz joga van'mindenkinek hozzászólani, s nagy elfogultság volna azt hinni: hogy mások nem le­hetnek a ministerrel egy véleményben, s hogy minden czikk , mely a megtámadott minister védelmére kel, szükségképen a minister vagy megbízottja tollából eredt. Nyugodtan tűrök minden bírálatot, ha az még oly éles vagy méltatlan volna is, sőt a szenvedély mentes bí­rálatot őszinte köszönettel fogadom; de ugy hiszem a eriticus sem követelhet oly kiváltságot, hogy az ellenbi­rálat alól felmentve legyen. Egyébiránt, ha Ön bármely czikk miatt sértve érzi magát, szabadságában áll az illetőktől elégtételt követel­ni; de hogy engem tegyen felelőssé oly dologért, a mi­ről még csak tudomásom sincs : ez ellen egyszer minden­korra tiltakoznom kell. Bizom Ön lovagiasságában, hogy e nyilatkozatomat közölni fogja ugyanazon lap hasábjain, a melyben ön a helytelen gyanúnak irányomban helyt adott. Kelt Pesten 1867. évi nov. 30-án. Horváth Boldizsár s. k. Midőn a fentebbiekben igazságügyrainisterünk minden soli­daritást megtagad azon ,E s t i La p' féle czikkektől, melyek tudományos érvek helyett egyedül elferditésekre , piszkoló - ! Hamis eskü általi csalás (Vége.J— Hivatalos tudnivaló. dásokra és személyeskedésekre fektetvék — ezzel nem nekünk, hanem önmagának s hivatásának válik becsületére. — Midőn azonban kinyilatkoztatjuk, mikép sohasem hittük, hogy azon czik­kek a minister ur tollából vagy sugalmazásából eredhetéuek; egy­szersmind csudálkozásunkat kell kifejeznünk, hogyan lehető az, hogy egy parliamentáris minister alárendelt hivatalnokai, kiket a közvélemény azon czikkek szerzőiül bélyegezett, az ő codificatio­nalis eljárásának védelmét odáig terjeszthessék, hogy annak eriti­kai, szaktudományi birálását, mint vétkeset a közvádlónak denun­ciálják — ha a minister helyeslésére, elnézésére nem számithatá­nak, vagy legalább rosszallását nem feltételezheték — ? — Egy­szersmind tiltakozunk azon ministeri feltevés lehetősége ellen, mintha, mi, — kik a divatos jargon szerint csak kritikát űzünk, az ellenkritikát nem türhetnők. Mert nemcsak nem adtuk soha je­lét, mintha mi az ellenvéleményt nem türhetnők, sőt egyszer min­denkorra mi is kimondjuk, mikép az eszmecserét, a szabad véle­mény küzdelmet a szabadság, szabadelvüség valódi bölcsőjéül te­kintjük, mi tehát szabadsági elveinkkel teljes összhangzásban van. Tiltakozunk azonban az ellen, hogy ellenvélemény s kritikának oly czikkek tekintethessenek, melyek a tárgyhoz nem is közeikének, me­lyik tárgyilagos vitatást legkevésbbé sem tartalmaznak, hanem e helyett csupán piszkolódásokkal, személyeskedésekkel vannak tel­ve, melyekre csak a zsoldosok lehetnek képesek. Ha az igazság­ügyministerium egyénei azon állitásunk ellenében, hogy közel egy év múlik el a nélkül, hogy az igazságszolgáltalás legégetőbb bajai enyhítésére bármi is történt volna, tényeket állitottak volna, me­lyek az ellenkezőt igazolhaták ; ha kimutattatik, hogy a minister a codificatió vezetésére s kezelésére oly egyéneket állított, kik ezen hivatásnak képesek megfelelni: tehát, hogy azon perrendtartási mű, mely kezeik közül került ki alapos és helyes, és olyan, melyet az alsóházi bizottmánynak elejétől úgyszólván végéig gyökeresen át nem kellett alakítani, el nem kellett vetni stb. — ily czáfolatban igen is elismernők az ellenkritikát s annak hódolnunk kellene. Mig azonban — mint eddig történt — senki sem akad ki a minis­terium mukálata mellett lándzsát törve, a tudomány s európai co­dificatió szabályaiból, tapasztalataiból meritett érveinket — a tu­domány ellenérveivel czáfolná, — mig azokra csak személyeske­dések felelnek, — ezektől az ellenkritika s ellenvélemény nevét kereken meg kell tagadnunk. — Szokolay István­Az igazságügyi perrend-tervezet el nem fogadhatása. IV. Nagy fontosságot kell tulajdonitanunk azon már érintett ténykörülménynek, hogy a nagyobb politikai mozgalmakban az államférfiak s törvényhozók figyelme, s gondoskodása különösen a bírósági intézmény átalakí­tására szokott irányulni, hogy a gyökeres politikai refor­mok s a bírósági reformok közt legerősebb solidaritas legerősebb kapcsolat létezik. Fontosnak tartjuk ezt azért is, mert a megrázkódtatóbb politikai átmeneteknél kima­radhatlan, hogy a polgároknál a jog s törvény körüli fogal­mak kisebb nagyobb mértékbenmegnezavarodj inak,hogy a törvényesség és honpolgári loyalitás közti kapocs meg 94

Next

/
Thumbnails
Contents