Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 92. szám

380 Ezt tanúsítja már azon tény is, mikép mindazon nagyobbszerü politikai mozgalmaknál, melyek az önkény s balitéletek bilincseit, habár fájdalom sokszor csak kis időre is lerázván, a gyökeres reformok kapuit megnyitották, a bírósági reformok mindig a legelső politikai törekvések között jelennek meg. így volt ez Francziaországban a dicső emlékű 1789-i mozzanatoknál, melyek nem maradhattak őseinkre sem befolyás nélkül, habár — sajnos, a siker eredményezése nélkül is. ,Igy volt a főleg reánk oly felejthetlen emlékű 1848-i időkben is, mind Francziaországban, mind a többi államokban, 2) melyek ama szinte nagyszerű esemény hatálya alól ki nem vonhaták magokat. Az ily átalakulásokban a nép vérével s végnélküli áldozataival kivivott alkotmány-charták mindenütt legelső czikkjeik közé igtatták a bírósági rendszernek józanabb és a szabságnak megfelelőbb reform elveit. Midőn 1789-ben a franczia nép, a clerus, aristocratia, és despotia bilincseiből szabadabb levegőre jutván, önrendelkezési szent jogát ismét élvezheté, s miután az aug. 4-i nagyszerű határozatokat meghozta3) s nov. 3-án a feudális parlementeket eltörlotte, azonnal a bíróság refomjára fordította gondjait, és 1790 martiusban már a bírósági szervezet reformja volt napi szőnyegen. A nélkül, hogy egy törvénykezési codex készítése csak követeltetett — és egy uj perrend készítése elhatároztatott volna, mindenekelőtt a bírósági rendszer átalakítása vétetett elő, és alapelvei szentesitettek az 1790. aug. 16—24. törv. által, melyek közt különösen kitűnnek azok, melyek a polgárok törvény előtti egyenlőségét, a közigazgatásnak törvénykezéstőli elválasztatását, a tárgyalások nyilvánosságát, az igazságszolgáltatásnak az állam nevébeni gyakorlatát, és azt szentesitették, hogy senki sem vonható el törvényes bírája elől .4) 2) Es ennek indokolását eléggé nyújthatja azon szoros kapcsolat, mely a polgári szabadság, jogbiztosság, melyek a politikai mozgalmak főtörekvései, és a bírósági rendszer között létezik. Mert ,,Ces principes — mondja egy jeles fr. jogtudós —• constituent les garanties essentielles de la liberté civile —• La fortune, la liberté, l'honneur, la vie mérne des citoyens sont placés sous sa sauvegaude. —L'isolement et l'independance absolre de pouvoir judiciaire est une condition essentielle de l'ordre social, et de la liberté civile." E. R e g n a r d. p a g. 21. D e l'o r ga n is judiciaire. 3) Mert miután egy szellemdús franczia jogtudós szerint: ,Le premier cri de la Révolution francaise eut pour objet l'aonéantissement de tous les priviléges' mi csak a jog s társalmi érdekek legszentebb igényeinek felelt meg — ezzel Összhangzásban azon hires éjeli ülésben az uri törvényhatóságok megszüntettek, minden hűbéri jogok eltörültettek, a birói állomások adásvevése eltiltatott. *) Nem lesz talán felesleges — jövő codificatiónk érdekében — ezen alapelveket itt feljegyezni. Ezek igy szólnak: 1. La justice aera, rendue au nom du roi. (tit. II. ar. 1 ) 2. La vénalité des offices de judioatore estabolie. (ar. 2.) 3. Les juges rendront gratuitement la justice; ils seront salariés par l'Etat. (ar. 2.) 4. Les tribunaux ne pourront prendre aucune part a l'exercice du pouvoir legislatif (art. 10.) 5. Ils ne pourront fairé de réglements, (art. 12.) 6. Les fonctions judiciaires sont distinctes, et demeureront toujours séparées des fonctions administratives. (art. 13.) 7. Tout privilége en matiére de juridiction est aboli. Tous les citoyens sans distinction plaideront dans les mérne formes et devant les raémes juges. (ar. 16.) 8. Lés justiciables ne peuvent étre distraits de leÉs ezen irányhoz következetesen csakugyan egy uj bírósági szervezet készíttetett s életbeléptettetett, melynek irányelvei a mai fr. bírósági szervezetnek is alapjaiul szolgálnak. A bíróságok rendes s rendkívüliekre osztattak. Utóbbiak közt a békebiróságok állitattak fel, s a kereskedelmi törvényszékek nagy hasznukért fentartattak. És a bírósági kot fokozat megalapitatott — legfelül a semmitoszék állvan. A fr. alkotmányozó nemzetgyűlés— assemblée constituante —tehát az igazságszolgáltatás terén mindenekelőtt a bírósági szervezetet vette reform alá; ámbár kétségtelen, mikép az akkori franczia törvénykezési eljárás szabályzata a legkirívóbb hiányokban szenvedett. Az eljárási szabályok és szokások sokfélesége s határozatlansága, a biztos kiindulási jogelvek nélkülözése, a túlságos perköltségesség, az időt és szellemet ölő formaságok özöne, a végnélküli hosszadalmasság melyet a nagy számú kivételes bíróságok 5) által előidézett folytonos illetékességi összeütközések még nagyobb fokra emeltek — ezek jellemzék az akkori franczia tör vénykezést. — Semmivel sem kedvezőbb jogi viszonyok azoknál , melyekben mi is létezünk és tespedünk. De ezekhez még azon tetemes hátrány is járult, mikép alaptörvénykezési szabályzatuk nem volt oly kö zel időből való, mint a mi or. birói szabályzatunk, hanem az is régibb századok müve volt, melyeknek szokásaik, érdekeik,s társalmi viazonyaik az 1789-ik orszakban többé már nem léteztek, mert gyökeresen átalakultak. Franczia országban 1789-ben a polgári perrendet még mindig XIV. Lajos korának müve az 1667-i ordonnance képezte, mely daczára dicséretes, azon korban ritka reform törekvéseinek,6) már keletkezése korában tökéletlen műnek bizonyult be; a joggyakorlat annak elégtelenségét kimutatta; a hozzá kötött remények nagyrészt meghiúsultak; a perek hosszadalmassága, mint az előtt, végtelenre ter jedett.7) Ily perrendtartást talált a jogéletben a gyökeres reformok terére lépett nemzetgyűlés, mely ki is mondotta annak szükségességét, hogy a törvénykezési eljárásban gyökeres reformok létesíttessenek ; de belátta s kifejezte egyszersmind azt is, hogy egy oly mű minő egy perrendtartás, sokkal nehezebb s nagyobbszerübb, minthogy az rövid idő alatt elkészítethessék. — Es azért inkább azon rosz, régi perrend tovább is megtartandónak találtatott; és a reform, mint kezdettől fogva mi is folytonosan sürgetjük, csak a legszükségesebb s legnélkülözhetlenebb egyes javításokra szoríttatott.8) a bírósági rendszer gyökeres reformja azonban azonnal eszközöltetett. Kettő ezekből az elvitázhatlan tanúság; először, hogy az 1789-i nagyszerű politikai mozgalmakban, az állam rendszer gyökeres átalakításánál is a n e m ze t ké p v ise 1 ő i a bírósági reformot a legelső teendők közé sorolták; másodszor hogy nem a perrendet bírósági szerurs juges naturels (art. 17.) 9. Les plaidoyers, les rapports et les jugenoents seront publics. (art. 14.) s) La fe rr ié re szerint 17. kivételes bíróság létezett ez államban a forradalom kiütésekor. 6) L'abréviationdes procés etladimininution desfrais — o'est l'esprit universel de tous les artioles.' Mondatott felőle. Csakhogy a siker nem felelt meg a szép szavaknak s jó szándéknak. Nem kellene ezt nálunk sem feledni. 7) Regnard:Del'Organis. jud. pag. 154. 8) Dupin:Lois de la proccdure civile Paris 1821.