Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 91. szám

378 „A jogegyenlőséget — mond — én is elvemnek valóm,! s'azt a peres felekre alkalmazva ugy értem, hogy annálfogva minden ember egyenlő legyen a törvény előtt és pedig mind a bíróságra, mind az eljárásra nézve. Azaz: ne legyen különböző bíróság, s különböző eljárás a felek személyes tekintetéből. A nagy ur, a gazdag, a pap, a katona ugyanazon bíróság előtt tartozzék törvényt állani, ugyanazon törvények szerint, ugyanazon eljárással keressen és leljen igazságot, mint a társadalomnak bármely más osztálya, mint a napszámos fia, mint az utolsó koldus. „Ezen törvény előtti egyenlőség az emberiség jogán alapszik, mely az emberrel születik, mely nem tür különbséget ember és ember között; mert az ember az élet minden viszontagságai között, akárhol tartsák őt a sors hullámai, fent vagy alant, — mindenütt csak ember marad. „Hanem épen azért, mivel ezen egyenlőség az emberiség vagyis személyiség jogán alapszik; nem vagyok képes megérteni azt, miképen lehessen ezen egyenlőségi elvet a dolgokra, a peresügyekre kiterjesz teni és alkalmazni? „De valamint a személyes egyenlőségben, ugy másutt sem találok alapot arra, hogy a peres ügyeket egyenlőknek tekinthessem, s ennek következtében egyenlő biróságot s egyenlő eljárást tartsak szükségesnek a peres ügyek egyenlőségének tenintetéből. „Én azt gondolom, hogy az őt forint a koldus kezében sem képvisel többet öt forintnál; s az öt ezer forint a dúsgazdag szekrényében sem ér kevesebbet, mint a mennyit a szám mutat! „Elismerem ugyan, hogy a szegénynek „csekély összeget képviselő" pere épen ugy érdekelheti a szegény embert, mint az „ezerek" körül forgó peres kérdés a gazdagot; a szegénynek ugy fájhat a kicsiny, mint a gazdagnak a nagy összeg elvesztése, kivált ha egyik is, másik is mindenét vesztette el. „Ily értelemben a szegény és gazdag érdeke egyenlő lehet; a per kimenetele egyenlő vagyontalanságot idézhet elő ; - hanem a törvény,mely az egyenlőség elvénél fogva a szegény és gazdag közöttnem ismer különbséget, nem vehet ily érdek-és helyzet-egyenlőséséget tekintetbe, mely a személyek különbözőségéből ered. ,,A pertárgyak értékét s ehhez képest a bíráskodás fontosságát nem mérlegezhetjüka személyekkel kapcsolatban; ezeknek nem tulajdonithatunk oly értéket, raelylyel valóban nem birnak; mert ha ezt tesszük, a pertágyak érték-különbségét személyes tekintetekkel egyenlitjük ki: kikerülhetetlen ellenmondásokba, és igaztalanságokba keveredünk s épen azt rontjuk meg, amit létesíteni akartunk, az egyenlőséget." Es ez állítás valóságát számokkal mutatja ki — és azután kérdi — váljon szükséges-e ezen számok bizonyítása mellett még több szót vesztegetni annak megmutatására, miként a pertárgyak kérdésében a bíráskodás fontosságát tisztán a pertárgyak fontossága szerint kell mérlege znünk! Ámde a pertárgyak érték-mennyiségöknél, s jogi természetűknél fogva különbözők; — minélfogva inkább különböző, mint egyenlő eljárást és biróságot igényelnek. Megengedem ugyan, hogy minden perre ugyanazon egy eljárás , u g y a n a z o n bíróságok a lkalmazása lehetséges; de ezt nem tartom a perek czéljával, a felek érdekével megegyeztethetőnek. Már fentebb mondottam, miként némely ügyek inkább gyorsaságot, mások inkább alaposságot követelnek, stb. — De — folytatja szerzőnk — elismeri eztajavaslat is, midőn az ügyek különbségéhez képest különböző biróságokat, különböző eljárással állított föl. Ajavaslat ugyanis sommás és rendes pereket, sommás és rendes eljárást, sommás és rendes biróságot különböztet meg! — Es ezen megkülönböztetések alapjául a min. javaslatban is a perestárgyak pénzösszege érteke is felvétetett. Azért helyesen kiált fel szerzőnk : „íme mind a mellett, hogy a fenhivatkozott ministeri nyilatkozat szerint: a bíráskodás fontossága nem a követelés összege, hanem az ügyek jogi természete szerint mérlegezendö — az összeg tekintete határozza meg az eljárást és biróságot, s az összeg nagyságával mérlegeztetik a bíráskodás fontossága!" (lap. 40-41.) Azt hisszük, az ellenmondásnak, következetlenségnek világosabb bizonyítékát aligha lehetne felhozni. Hivatalos tudnivaló. A főmlt. Hétszem. tábla II. tanácsában nov. 25-én s a következő napokon előadatnak : Baumgarten Ignácz s többek, a Kohner testvérek és Hoffer Lipót e. igény. — Ugyanazok, Hay Bernát s társa e. hasonló. — Ugyanazok, Hay Ábrahám s társa e. hasonló. Elő: Dessewffy ktb. — Ugyanazon tanácsban nov. 26-án s a köv. nap. előad : Hodossy Miklósné, Winter Koszta e. sommás visszahelyezés, — Szeitz Antal, Szeitz Ignácz e. tulajdonjog. — Rottmann György, Neusiedlar Károly e. becsületsértés. — Kaiser Anna s társai, Derner Szolbach Éva e. osztály. — Br. Varicourt Frigyes, Major József s társa e. 3448 frt. — Mitterdorfer és Fülessy, Holitscher Zsigra. e. 487 frt. 46 kr. — Halassy Ferenez s társai, Jazerniczky Károly s társai e. adósság. — Berzeviczy Aladár s társa, Dessewffy Dénes s társai e. úrbéri kárpótlás. — Halmi Károly, Perzsenszky János s társai e. sommás visszahelyezés. — Bene János s társai, özv. Zób Jánosné e. örökösödés. Szeiffert Vincze, Bánus Jánosné e. egy szőlő féle része. Ferenez Mihály né, Zajdák János e. örökösödés, Seregélyi Józsefné, Lehotai Gedeon e. adósság. A zsidóvári vasgyár társulat, Heinrich Mihály e. hasonló. Tata városa, a pesti pénzügyészség e. 945 frt. beszámitása. Szőke Andrásné, Szőke Sándor e. adósság. Elő: Beöthy ktb. Haas Károly, Csóka Zsigmondné e. becsületsértés. — Khál Vendel, Ugyanaz e. hasonló. — Auber János, ugyanaz e. hasonló. — Szabó Róza, Ipsits Ignácz s társai e. 1100 frt. — Özv. Boros Andrásné, özv. Boros Jozsefné mint gyám e. szőlő iránti tulajdoni igény. — Bóbis Ferenez, Dukai Márton e. becsületsértés. — Szombathy István, Sinay Károly e. 203 frt. 78 kr. — Hlavati János s neje, Lang Sándor e. egy 200 ftos kötvény kiadása. — Mucsi Judit s társai, Benyhe János s társai e. 42 frt. — Benkő helyesebben László Victor, özv. Törőcsik Imréné s társai e. 21 frt. — Velyáczky Mihály, Stark József e. 304 frt. 23 kr. — Goocs Gyula, Csóka Zsigmond e. két izbeli becsületsértési díj megfizetése. Elő : L á z ár ktb. A kincstári ügyészség, néhai Pogény Istvánné hagyatéki gondnoka e. Pogány Péter s István hagyatéka tárgyában. A kir. kincstári ügyészség mint a pécskai uradalom képviselője, Bheár Frigyes s Emma e. 7539 frt. 26. kr. — Gf. Eszterházy Miklós s társai, Fakk-Gedő s társai e. bordézma. — Baumgarten Móricz, b. Prónay Albert s társa e. 6000 frt Elő: R aisz ktb. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Elő 4 frt. negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői s fizetési ár: helyben és vidék-e egész évre 8 frt. — félévre z á 1 á s : belváros, aldunasor és kalap-utcza szögletén 1-sőszárna. Pesten, Í3b7. byomalott Kocsi S ándór állal. (Érkövy, Galyócy es Kocu nyomdájáhan.J Ha/.Viac> es al-úunasur sarkán -J.