Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 89. szám

370 még többet is elpazarlunk a jegyzőkönyvre tehető észrevételek s a kiigazítás kérdéseinek meddő vitatása által." (lap. 29.) Kiemelve itt azon fontos hátrányt, hogy a jegyzőkönyvezési észrevételek skiigazitás sürgetései — főleg ügyvédek közti tárgyalásoknál — igen gyakoriak lehetvén s ha az megtagadtatik, a jegyzőkönyv alá nem fog Íratni, következő hiányt emel ki a javaslatból„Igaz — mond — hogy az aláírás megtagadásának nincs jogkövetkezménye , de ha az aláírást megtagadó félnek vagy ügyvédének, ki kiigazítást kért és nem nyert, igaza van ? ha a jegyzőkönyv csakugyan hiányos vagy épen hibás — és az Ítélet még is arra van alapitva — mi történik akkor '? — Erről a javaslat semmit sem szól. Mit használ igy a felebbezés? mikép fog a sértett fél orvoslást szerezhetni ? ! (lap. 30 ) És innen szerző igen alaposan s a valóságnak megfelelőleg következő véleményre jön: ,,Hiába! — mond— akár hogyan okoskodunk, az ilyféle f é 1 s z ó b e 1 i s é g g e 1 félirásbeliség mellett, sehogy sem fogunk boldogulni, — igy csak oly eljárást alkothatunk, mely a szób eliségnevezetével csúfolódik! (1. 31.) Es ha más kellő eszközöket, (melyekről említést tesz,) nem akarunk követni : ugy hallgassunkel a szóbeliséggel,hogyes zent eszmét meg ne fertőztessük!" (1.32.) A ministeri javaslatban második helyen, mintegy czégül, ad captandam benevolentiam — a nyilvánosság figurái. De micsoda torzképe ez a valódi nyilványosságnak ! „Miből áll — kérdi a szerző — ez a nyilvánosság? — azt a javaslatban nem láthatni. A nyilvánosság abban áll, hogy a tár gyalás nyilvánosan — a közönség jelenlétében történik, tárgyalási terem nyittatván, melyben a közönség szabadon helyt foglalhat. — Ilyen intézkedést pedig nem találtam a javaslatban. És ha volna is. kinek lenne kedve elmenni azon nyilvános tárgyalásra, mely egy birónak tolbamondásával, a jegyzőnek Írásával, jegyzőkönyvi kiigazítással s az egyes bírónak láthatatlan agyvelejében forgó megbirá1 ásfo 1 ytán ke 1etkeze11 Ítélet kihirdetésével — nem támaszt érdekeltséget, nem szolgáltat tanúságot — hanemamegcsömörlésig u n t at. (32. 1 a p ) A min. javaslatban a szabadelvű reform 3-ik nzégéül a k ö zvetlenség szolgál, mit azonban nem lenne szabad a valódi szóbeliségtől elválasztani. Es miben áll ezen közvetlenség? „Midőn a felek csak az ügyvédekkel — mond tisztelt szerzőnk — midőn az ügyvédek a pertárnokkal, s a pertárnok a bíróval érintkezik ; midőn a fél s bíró közt közvetítő van, ugy mint az ügyvéd s pertárnok — ezt nem tartom közvetlenségnek. Valamint az sem valódi közvetlenség, midőn a felek személyesen jelennek meg ugyan a bíróság előtt, és élőszóval feleselnek, de a szóváltások nyomban jegyzőkönyvbe vétetnek, a jkönyv felolvastatik, aláiratik; tehát nem az szolgál az Ítélet alapjául, a mi mondva volt, hanem az a mi le van irva, az az a biró nem az élőszóváltásokból hanem a tárgyalásnak jkönyvi állása szerint hozza meg ítéletét. En ezen jkönyvi közvetítés mellett nem találom mec azon közvetlenséget, mely e nevet megérdemli. — Végre mi a javaslat Írásbeli eljárását illeti, ebben a közvetlenségnek legkisebb nyoma sincs. Az olyan közvetlenség, milyen a javaslatban van, hogy az ügyvéd periratát maga adja át » pertárnoknak, s maga veszi át a pertárnoktól: hogy a biró nemcsak a felekkel, de még az ügyvéddel sem érintkezik, s a per befejeztetik a nélkül, hogy a biró akár a feleket, akár az ügyvédet csak látta volna is igen is azily közvetlenség akár mi lehet más — csaknemközvetlenség!" (lap. 34. 35.) íme ! az oly bölcsnek, oly jelesnek, oly mély tudományunak elhíresztelt ') ministeri javaslatban — a mint a t. szerző által ki van J) Természetesen az emberi gyarlóság folytán azért ezen die"ttn' >ab7- Xy-uuoit Kacs i a á nd o r állal. (Érkivg, tialgó. mutatva — mily gúny űzetik a szabadelvű reformok legnemesebb elveiből! Nem való-e hogy azok csak czégül használtattak ? És nem világos tanuságai-e az előadottak egyszermind a kellő rend-' szer hiánynak, épen ugy mint az elbirtelenkcdésnek ? Az elhirtelenkedésnek, midőn az alapos és komoly megfontolás, megbirálás mellőzésével oly részletes, kiviteli szabályok alapitattak,melyek aczégül felállított irányelveknek legtávolabról sem felelnek meg ; és a r e n d s z e r hiánynak midőn oly alapelvek állitattak fel, melyekkel az egyes szabályok legtávolabbról sincsenek összhangzásban. És ez azon reform mű, mely hivatva lenne oly égetővé, oly alig elszenvedhetővé vált törvénykezési bajainkon segiteni! Hivatalos tudnivaló. A főméit, hétszem. tábla III. tanácsában nov 18-án s a következő napokon előadatnak; Tolnay János e. végrehajtás. Botlik Mihály, Mar János e. becsületsértés. Militicsi Tóth Anna s Ilona, Militicsi özv. Tóth Pálné e. tulajdon megítélése. Móré József, Kun András s társa e. szolgálati bér. Braun Ignácz, özv. Forgó Bernáth Józsefné e. 169 frt. 26 kr. Elő: Lázár ktb. — Neuwirtli Sámuel, Thassy Mihály e. végrehajtás. Jokl János s társai, Jokl József e. sommás visszahelyezés. Bellovári szül. Légin Franciska, Légin Mihály e. hasonló. A bélyei uradalom, Kopács községe e. hasonló. G-rünfeld Mihály, Bérczy Imre e. kártérités. Elő : G e 11 é n szem. itélőm Láng József, Matyei Gyinu e. 210 frt. Viskovszky Rozália, Ditrich József s társa e. végrehajtás. Trischler János, Fögler Jakab e. számadás. Tőzsér Antal, Kuris Mátyás s társai e. 149 frt. 8 kr. Zvonár Iván, Nyáry Leonárd e. 471 frt. Karle János és Katalin vísszvégrehajtási ügye. Kerekes Ferencz s társai, br. Perényi Zsigmondné e. telekkönyv. Elefánty Ernő, Kováts Lőrincz e. birtokháboritás. Elő : Beöthy ktb. Tegze Imre s neje, Kováts Károly e birtok átadás. Dr. Fitzek Máté. Szüts József e. újított per. Fischer Károly csődtömeg gondnoka. Hentschl Ferencz e. lakbér. Lindner József Rezső, Gellér Szabó János s társa e. becsületsértés. Mersitz Ignácz hagyatéki ügyére vonatkozó felfolyamodás. Felső Czeczilia, Pesold József e. végrehajtás. Arad város közönsége, a Neumann testvérek e. haszonbér hátralék. Özv. Simonyi Lőrinczné, Szamek Nátháu s társa e igény. Arad Jánosné, Várady Menyhért e. 1853 frt. 14 kr. Weinberger József, Spitzer Lipót e. kártérités. Egri Sándor, Csányi István e. jutalomdíj Elő: Szabó ktb — Dudás Varga Mária, Mescha András e. 140 frt. Vásárhelyi Nagy Boldizsár gyermekei, Fleischner Teréz e. telekkönyv. Kövy Tivadar. Schlesinger Ábrahám e. hasonló. Fleck Lőrincz s Anna hagyatéki ügye. Baka András, Mikus István s többek e. tkönyv. Müller Mihályné, Peller Borbála e. végrehajtás. Weiszbach Betti, br. Vay Alajosné e. hasonló. Buday Erzsébet, br. Vay Alajos és neje e. hasonló. Kullmann Ferencz, ifj Kulmann Ferenczné e. telekkönyv. Eberling János, Szűcs Mátyás s többek e. végrehajtás. Csernovits Péter, Lyka D. Anasztáz e. 8400 frt. Fischer Farkas folyamodása. Elő: Raisz ktb. — Szathmáry Pál, Saárosy Károly e. végrehajtás. Weisz Jakab, Helfert Antal e biztositási végrehajtás. Seibert Antal. Fritz András s társa e. számoltatás. Elő: Ráth ktb. Ugyanott és ugyanakkor a II. tanácsban. Hay Ábrahám, Hoífer Lipót e. végrehajtás Elő : Dessewffy ktb. —• Csődök : V á c z város tszéke által Hirschfeld I zraelváczi lakos e bejei nov. 23—25. — perü. Grálik Sándor ügyvéd; — Pest város tszéke által Dlauchi István pesti háztulajdonos e. bejei. nov. 25—27. — Perügy. Szelényi (Schneider) Károly ügyvéd; — N a g y-K i k i n d a i kerület tszéke által nagy kikindai Iakosnő Stagelschmidt szül. M a n z i n Maria e. bejei. dec. 7 — 9. — perü. Vuits Pál n. kikindai ügyvéd. csőités, mert azt vélték, hogy ezen munkálat magának a ministernek tollából keletkezett! Már pedig hogy ne dicsőítenék a mi szabadelvű (?) embereink azt, mi egy ministertől keletkezik ! Pedig esik a dii minorum gentium fabrikálták ezen javaslatot! Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKÓ LA Y ISTVÁN, iV és hocsi nyomdájában.) rínr-pi r sarkait ii. si.