Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 89. szám

368 hogy alperes a dézmát gyenge joggal szedte, és ezt tudta, és elhallgatta; mert Gr. alattival bebizonyítva van, hogy a keresők itéletileg elmozdittattak. Sérelmes továbbá, mert alperesnek kötelességévé akarja tenni, hogy bizonylatait, melyekkel felperest a dézmafizetők ellen védhette volna, jelen perben adta legyen elő, pedig ez ide nem tartozik. Végre felperesnek kára nincs is, mert a birtokot olcsóbbért vette meg és igy a szőlők becsárát sem adta meg. De elvégre a tényleges vételárhoz képest nem 20,060, de csak 10',000 frt. járna felperesnek. Kérte az elsőitélet helybenhagyását. Felperes ellenészrevételei ezekre a következők : Ad 1. Igaz ugyan, hogy az ötöd szó sem a becslési, sem az árverelési jkönyvben elő nem fordul, mert abból szándékosan hagyatott ki, a mint ezt a felperes bebizonyitá; de hogy a szőlők mégis 5-öd dézmások voltak, ekként becsültettek meg s adattak el, azt az alperes beismerésén kivül bizonyítják a perbeli C. D. E. F. Gr. H. mellékletek. A mi a mennyiséget illeti, — igenis felperes mennyiségben károsodott, ezt csak az tagadhatná, kinek bizonyítani sikerülne, hogy 45,120 frt. 20,060 frt. híjával is 45,120 frt. A repczetermelési képesség hiánya miatt indítható per legkevésbbé se nyugtalanítsa alperest. Ad 2. Alperes csődtömeg a berki szőlők déztnaértékét maga becsülte 45,120 ftra, ez ellen tehát törvény előtt kifogást nem tehet. Begyőzve van, hogy ez értékből 20,060 forint elesett. Már most tessék alperesnek bepróbálni, hogy felperes kára nem 20,060 frt? Ad 3. A szőlők peres voltát igazolják az F. Gr. H. alatti ítéletek, melyek nem érdemben hozattak. Tagadta-e alperes, hogy a szőlőbirtokosok csak formai okból, mert t. i. nem a tömeggondnok B. Gr. A. hanem gróf Sch. K. ellen pereltek, mozdittattak el keresetökkel ? Vagy azt hiszi alperes, miszerint ha a szőlőgazdák F. Gr. H. alatt érdemben vesztesek, C. D. E. alatt egyenes és nem p e r uj it ó keresettel léphetnek fel? De végre ha alperes az F. Gr. H. alatti ítéletekkel érdemben lett nyertes, miért nem tette ki ugy a becslési mint árverési jkönyvben, hogy 5-öd dézmás szőlőket becsültet s ad el? azért ugy-e, mert zsákban macskát árult; azért ugy-e, mert a jóhiszemű vevőt lefőzni akarta. Annál is inkább kellett volna pedig a perességet felfedeznie, mert viszonválaszi saját beismerése szerint az ötödben rejlő tizedet egész Somogy elvesztette. És hogy miként füllent jobb tudomása ellenére alperes, kézzelfoghatóvá teszi apellátájában, midőn viszonválaszi ama beismerése ellen most meg azzal szeretné a világot ámítani, hogy Somogymegyében a dézmaperek legnagyobbrészt alaptalan szerencsepróbálások voltak. Alperes hiába tesz kifogást most a kárösszeg ellen, miután ezt a perben nem neheztelte. Hogy pedig — ha, amint kimutattatott, — felperes 20,060 frtot vesztett, ez 16,000 frttal nem pótoltathatik, ez elég világos. Kéri tehát a váltófeltörvényszéki Ítélet helybenhagyását s 20 frt. 87. kr. ujabbi költségei megítélését. Ezek után a hétszemélyes tábla váltó osztálya 4o6/l867 sz. a. az első bírósági Ítéletet hagyta helyben; „Mert felperes néhai Cs. P. csődtömegétől az A. alatti árverési jkönyv szerint a kisberkiben és szalacskai pusztán levő 192 hold szőlőket közárverésen csak mint dézmás szőlőket vévén meg, abban arról, hogy azok után 5-öd dézsma szolgáltatik vagy hogy a csődválasztmány a felperest az ötöd dézmáról biztosította volna, egy szó sem fordul elő; továbbá mert felperes a berki uradalmat a becs és kikiáltási árnálsokkal olcsóbban vévén meg, kárt ugy se szenvedett; s végtére mert az 5-öd dézma saedhetési jog a törvény által megszüntetve lévén, felperesnek különben is tudnia kellett, hogy az őtet nem illeti, és igy a csődtömeg roszhiszemüséggel nem vádolható." *) Telekkönyvi kitörlési jogeset. (Vége.) Felperes az e. bír. ítéletet kellő időben felebb e z te , mert: 1) Alperesnő nem igazolta, hogy ő neki a halál esetére lekötött fél házat és gazdaságot már életének tartama alatt átadta volna. 2) Nemcsak neje, hanem annak első házasságábóli fia is, ki a viszonyokat jól ismerte, roszhiszemüek. 3) Midőn felperes a telekjegyzőkony vet aláirta, az ugy volt szerkesztve. .,Pek Michael Bauer, vereheligtmitGrattinTheresia geb. Pestenlehner." Későbben a szó ,,v e r e h e 1 i g t" aláhuzatott és a végén íratott „gemeinschaftlic h." Hogy az irat hasonló,ez onnan lehet,hogy ugyanaz tette későbben a kiigazítást ki a telekkönyvet előbb feltette. Hogy ez későbbi kiigazítás, a német nyelv szelleméből kitűnik, mely szerint vagy iratik „gemeinschaftlich mit" vagy ha utóbb jön a szó gemeinschaftlich, akkor a közbirtokos „und" szócskával köttetnék össze. 4. Nem tagadja felperes, hogy nejével közösen kötött terhes szerződéseket, de ebből koránt sem következik a tulajdonjog közössége is. 5) Az osztrák törvények nem engedik a közös tulajdonnak elidegenítését a köztulajdonos beleegyezése nélkül. Azért kéri a periratokat az eredeti telekjegyzőkony v hozzácsatolása mellett felküldetni, és a kereset értelmében ítéletet hozni. Alperesek ellenészrevételeik ezek: 1) Hogy felperes általában nem igazolja a „gemeinschaftlich" szónak későbbi beigtatását, hanem maga sem állítja azt határozottan. Ily későbbi beigtatás csalás levén, ezt minden esetre igazolni is kellene. 2) Nem abban nyugszik a dolog lényege, hogy közös szerződések léteznek, hanem abban, hogy ezen szer*) A fentebbi perből azt világosaa fel kell ismerni, mikép bebizonyítva van, hogy a szőllődézsma az ötöd után becsültet ett, hogy a kitett 45120.frt ötöd dézsmát képvisel. Bebizonyítva van, hogy az ötöd dézsmajog per alatt volt, és hogy a peresség fel nem fedeztetett. Igazolva van, hogy az árveréskor a szőlők szóval ötöddézsmásoknak nyilváníttattak. Bebizonyítva van, hogy a csődválasztmány a birtok becsértékét emelő, még nem létező tulajdonokat is a becsű alapjául használtatott, mig a terheket elhallgatta. Szembeszökő, hogy azon argumentumban, miszerint a felperes becsáron alul vett, az alapos basist felismerni. nem lehet. Tudvalevő dolog, hogy ötöd dézsmát eltörlő törvény nem létezik, mert az 1848. törvény a papi tizedet törülte el; hogy pedig az iránt, miszerint papi tized azon ötödben rejlik, a csődtömeg ellen per van folyamatban, azt a csődválasztmány nemcsak a becsünél, hanem az árverésnél is elhallgatta, ily k ö r ü 1 m é n y e k közt megdöbbenve szemléljük a fenebbi legfelsőbb ítéletnek enunciatumát is, indokaitis. Szerk.