Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 89. szám

369 zódésekben felperes lsö rendű alperesnek közös tulajdonjogát elismerte. 3 Nem igaz, hogy a tulajdonostárs az eladásnál a másik társ beleegyezését szükségeiné, mert az csak ott kívántatik, hol a vagyon természetben elosztatik, különben minden társ-tulajdonos rendelkezik a maga illetőségével. 4) Pek György 2. rendű alperes nem roszhiszemü, mert nem csak a telekkönyvből látta, de az egész község tudja, hogy anyja küztulajdonosnő. Egyébiránt nem ingyen kapta a birtokot, hanem fizetett érte 4000 ftot. Tudta, hogy anyja mily jelentékeny vagyont hozott férjéhez, és hogy ez öt méltányosságból közös tulajdonosul beigtatta. E felebbezési fejtegetések után a k i r. táblán Ítéltetett. ,,A telekkönyvi rendelvény 3-ik §-nak 1-ső pontja szerint a hirdet vény i határidő után bejelentetett kiigazítási kérelem, másodrendű alperes m i n t 3-ik személy ellen, miután ennek rosz hiszemüsége nem igazoltatott, érvényesíthető nem levén, az l-ő biróságu Ítélet ezen, s az abban felhozott indokoknál fogva is helyben hagyatik; s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz viszszaküldetnek. Mely ügynek eképen történt megvizsgáltatása és bírálásáról kiadtuk királyi birói pecsétünkkel erősített jelen bizonyság levelünket, a közigazság ugy hozván magával." (1866. okt. 15-én 16279. sz. a.) Felperes a másodbirósági Ítéletet is kellő időben felebbezvén, az első bírósági indokokra nézve előbbi felebbezésére hivatkozik, a másodbirósági indok ellen felhozza, hogy ez csak akkor állana, ha harmadik jóhiszemű birtokosról lehetne szó. Jelen esetben pedig a kereset 2-od rendű alperes ellen indíttatott, ki gyermek korától fogva felperes által neveltetett és ápoltatott, ki jelenleg is a házban lakik, tehát jól ismeri a viszonyokat, hogy a vagyon egészben felperest illeti, és ki csak a későbbi házasságbóli gyermekek kijátszására anyjával összejátszott. Másodrendű alperes ellenészrevételeiben megjegyzi, hogy ő épen azért is jólelkű, mert a viszonyokat tudta, hogy t. i. a birtok fele anyjának tetemes hozománya fejében át lett adva, hogy felperes a telekkönyvi felvételt aláírásával elismerte, hogy közös bekeblezéseket engedett. Alperes tehát a felperes saját gyermekét nem akarta károsítani, a mennyiben ezen ingatlant 4000 fttal fizette meg, és az emiitett gyermekek részére 888 frtnyi anyai örökség be van táblázva, melyeket ó tartozik átvállalni. — Ezek után A Hétszemélyes Táblán Ítéltetett: „A. kir. itélö táblának Ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1867. aug. 3. 5502. sz a.) Jogirodalmi szemle. Magyar igazságügyi törvényhozás. Irta D i e t r i c h I g n á c z jogtudor köz- s váltóügyvéd I. Füzet. Pécs 1867. — 63. lap. — (Árát nem tudjuk.) Ueber den Ministerial-Entwurf einer neuen Civilproces-Ordnung für Ungarn, von Anton Dauscher Advocat in Pressburg 1867. — 36. lap. (Folytatás.) Az összhangzást teremtő elv-egység hiánya, a rendszeresség hiánya, és az elhirtelenkedés — mint mondottuk — a miniszteri javaslat legjellemzőbb tulajdonai. Lássuk, Dietrich Ignácz urnák, az első mű tiszt, szerzőjének fejtegetései, vizsgálódásai mily támpontokat s bizonyitékokat szolgáltatnak annak igazolására. A miniszteri javaslat — bizonyos körben és határig , irányelvükül jelölte ki a szóbeliséget, n y i 1 v á n o s s á g o t (72. §-sa tartalma szerint) sőt az elsőtől külön megkülönböztetve, a közvetlenséget is. (Beveze tés II. 436 pont.) Mind oly elvek, melyek codificationalis katekizmusunk legelső tanai közé tartoznak. A szóbeliség mellett számos évek óta küzdünk , küzdöttünk még 1861 előtt is, midőn a most hires állam- s kormányférflaink nem mindenikének volt bátorsága a szabad reformok mellett fellépni. A nyilvánosságot pedig legközelebb is oly reformnak tüntettük elő, mely minden akadály nélkül már most is létesithető, s a melyről főleg s különösen a n. m. Curia kebelében a legüdvösb eredmények lennének várhatók. A közvetlenséget azonban a szóbeliségtől soha sem választottuk el, mert szégyen lenne juristáinknak nem tudni, mikép csak azon szóbeliség igényelheti e nevet, s ahhoz kötött méltánylást, mely közvetlenségen alapszik. És ezen elvek olyanok, melyek törvénykezésünk szűkebb körében alkalmazva, valóban átmenetül szolgálhatának azon törvénykezési rendszerre, mely gyökeres reformok alapján leendett kidolgozva. Azon alak azonban melyben ezen reform elvek a miniszteri javaslatban élőnkbe állittatnak, a t. szerző fejtegetései, s kimutatása szerint olyan, miképa min. javaslat arra vonatkozó szabályai ama magasztos elveknek valódi paródiájaiul tekinthetők, olyanok, melyek a szóbeliség s nyilvánosság intézményeinek valódi gúnyául szolgálnak. A kereset meginditását illetőleg a t. szerző azon véleményt nyilvánítja, mikép az itt állítólag alkalmazott szóbeliség a nélkül, hogy átalábanaz alaposságnak szolgálna, a sommás eljárás czéljával, a gyorsasággal is ellenkezésbejöhet (lap 28.) Mert a fél keresetlevél helyett panaszát szóval előadhatja, de azt a hatóság köteles a tények s kérelem elősorolásával Írásba foglalni, jegyzőkönyvet felvenni. Es eddig a szóbeliségnek semmi haszna, mert a mig a panaszos a bírósághoz megy s keresetét szóval előadja, addig ügyvédhez is elmehetne s annál keresetét szóval előadhatná (1 a p. 26.) Azonkivül ügyvédhez menve többet is nyerhetne, mert az a kereset jogalapját, s igy a per megnyerhetés lehetőségét megvizsgálná - mit a biró nem tehet — de egyszersmind szabatos, kellően felszerelt keresetlevelet is szerkesztene — mivel azon fontos haszon is jár, mikép az ellenfél az ügyállásról kellő tudomást nyervén, az ellenbizonyitékokra elkészülhetne, mi a tárgyalási halasztások elejét vehetné (lap. 27.) E halasztások a 69. 70. §§. eljárása szerint elkerülhetlenek. A kereseti tárgyalás tekintetéből — szerző szerint — a szóbeliség hivatása s előnyei épen oly kevéssé valósithatók a m. javaslat értelmében. Mert az egész tárgyalás élőszóval megy ugyan végbe, de mivel az Ítélethozatal előtt az egész tárgyalást Írásba kell foglalni, az irást felolvasni, kiigazítani, aláírni kell — ez által az egész tárgyalás inkább Írásossá válik és az irás tétetik az itélethozás alapjául, minélfogva a szóbeliség nem sok hasznot eredményez. (1 a p. 28.) Ez e részben az alaposság szempontjábólihiány, mely t. i. a szóbeliség lelkének, a közvetlenségnek legfőbb érdeme, haszna s feladata. De ez uton — szerző szerint — a másik haszon, a gyorsaságiselvesz „Mert bizonyos — ugy mond — hogy jegyzőkönyvezés mellett a tárgyalás nem folyhat le oly gyorsan, mint jegyzőkönyvezés nélkül. Es habár csak rövid jkönyvi felvétel van engedve, a mennyi időt nyerünk ez által, annyi s talán