Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 89. szám

Pest, 1867. keddi nov. 19. 89. szám. Fiilenczedik évfolyam. TŐRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Kártéritési jogeset (Vége). — Telekkönyvi kitörlés! jogeset (Vége). — Jogirod;dmi szemle (Folyt.). — Hivatalos tudnivaló. Jogeset. Közárverésből oly jog iránt, mely az árveréskor létezett s eladatott, ha azon jog világosan az árverési jkönyvbe beiktatva nem lön, kártérítésnek helye nincsen. Ugy szinte a vevőt akkor se illeti a közárverésböl kárpótlási jog, ha becsáron alul vett. V. S. földbirtokosnak a Cs. P.-féle csődtömeg elleni 20,060 frt. és járulékai iránti kártérítési perében. Közli: Lövészy György ügyvéd ur. (Vége.) A felebbezés következtében a kir. váltó fel törvényszéken Ítéltetett: ;,Az eljáró csődbíróság fentebbi kelet és szám alatti ítélete megmásittatik, —és alperes csődtömeg 20060 frt. kártérítési tőke, ennek 1864. évi október 1-től számítandó 6°/0 kamatja és 88 frt. 65 kr. per- és felebbezé?i költségeknek 15 nap alatt megfizetésében — különbeni végrehajtás terhe mellet — felperes részére elmarasztatik. ,.Indok: Mert alperes csődtömeg által nem tagndtatott s igy beismertnek tekintendő, hogy a kérdésbeli szőlőktől eladás előtt, eladáskor és eladás után is 5-öd dézma fizettetett. Ennél, de különösen azon körülménynél fogva, hogy az illető szőlőbirtokosok nem csak eladás előtt a csődtömeget, de rövid időre vétel után felperest mint vevőt is, a kérdéses szőlők után fizetni szokott 5-öd dézma megszüntetése iránt perrel megtámadták ; — kétségbe vonni nem lehet egyrészről, hogy az 5-öd dézma mint a kérdésbeli szőlők évi jövedelme vétetett becsár alapjául, s hogy a kérdésbeli szőlők, mint 5 öd dézmások adattak el: — másrészről pedig kétséget nem szenved, hogy a kérdéses szőlők oly tulajdonságok mellett adattak el, melyek — a mint a C. és D. ítéletek tanúsítják —törvény szerint már eladáskor is csak gyenge joggal léteztek. „Miután tehát az adásvevési szerződések természeténél fogva, az eladó mindazon tulajdonságokért, melyeket az eladott vagyon birtoklása mellett, gyenge jogának elhallgatásával, létezőknek felállít, — a vevőnek szavatossággal tartoznék ; — annál fogva alperes csődtömeg, mely a kérdéses szőlők utáni 5-öd dézmának gyenge joggal szedését tndla, és mégis azoknak ezen a birtok értékére befolyással biró tulajdonságáról az árverelőkel felvilágosítani elmulasztotta, az abbeli elhallgatás által okozott megrövidítésre nézve szavatossági kötelezettnek tartandó; — továbbá mert az érdeklett szőlőbirtokosok által felperes ellen indított, és a C. D. alatti ítéletek szerint azokra nézve kedvezőleg befejezett perben — alperes csődtömegnek szavatoskép be nem Uléztetése, valamint felperest kárkövetelhetési jogától meg nem foszthatta, ugy alperes csődtömeget is szavatosság kötelezettsége alól csak az esetben menthetné fel, ha az jelen üp-yben el nem mulasztja a szükséges bizonyitékok előadása mellett begyőzni azt, hogy abban szavatosképeni beidéztelése, illetőleg perben állása, által felperes részére kedvezőbb eredményt kivívni tudott volna; — végre mert alperesi csődtömeg — azon felperesi számítás helyessége ellen — melynek alapján — ez kárát bíróilag megállapittatni kéri, kifogást nem tévén — a kár felperesi kérelemhez képest 20,060 frtban és kamatjaiban volt megállapítandó. ,,Azon alperesi ellenvetés, hogy felperes a berki uradalmat, s ezzel a kérdésbeli szőlőket jóval a becsáron alul vette meg — kára tehát nem is lehet, bírói figyelembe nem vétethetik, minthogy felperes kártérítési joga nem a vételárbani megrövidítésen, de egyedül azon körülményen alapszik — hogy az eladásnál a vagyonnak értékére befolyást gyakorló tulajdonság, t. i. az 5-öd dézmának gyenge joggal, szedése, az árverelók tudtára kellőleg nem hozatott." (1867. 788. sz. a.) Alperes csődtömeg e marasztaló Ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élvén, azt az árverési A. beeslési B. jegyzőkönyvekkel ellentétbe jövőnek mondja, mert: • 1. Felperes maga beismerte a per folytán, hogy a neki eladott szólók sem a becslési sem az árverési jegyzőkönyvekben nincsenek mint 5-öd dézmások felvéve, hanem csak mint dézmások, — miért is azon feltevésből, hogy azok 5 dézmásokként becsültettek s adattak el, kiindulni és alperest a szőlők becsárában marasztalni nem lehet, és pedig annál kevésbbé, mert felperes a szőlőket nem külön, hanem a berki uradalommal együtt és pedig a becsáron alul vette meg. — Alperes a birtok mennyiségét s minőségét és tulajdonságát csak annyiban köteles szavatolni, amennyiben az felemlítve van, mert egyébiránt minden adás-vevést bármikor is meg lehetne támadni, és félni lehetne, hogy felperes később a miatt is keresetet indít, hogy a berki uradalomban repcze nem terem, pedig ő repczetermö földet gondolt venni. 2. Helytelen azon indokolás, hogy itt felperesnek nem a vételárbani megrövidítéséről, hanem arról van szó, hogy a szőlők minemű dézmás volta kellőleg tudtul nem adatott. Mert ha ez utóbbi fogadtatnék el, ugy mindenkor lehetne valami oly okot keresni, mivel kártérítési per lenne kezdhető; erre a képzeleti lulajdonságok, miknek kijelentés által elejét venni soha egészen nem lehet, nagyon alkalmasak. Téves azon feltevés, hogy felperes a szőlőket 4:>,000 frtért vette meg, mert ez a 327,522 frttal áll viszonyban, ö ugyanis az egész jószágot csak 280,000 frtért vette és ebből a hiányzó terület fejében 16751 frt. levonatván, érte valójában csak 263,249 frtot adott, igy tehát mindent olcsóbban vett meg, — hogy vehette volna meg tehát a szőlőt 45,120 frtért ? 3. Helytel en az ítélet azun indoka, mely felteszi, 89