Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 88. szám

364 dalommal egyetemben egy kikiáltási ár mellett let­tek eladva; valamint az sem , hogy az egész ura­dalom becsáron alul lett elárusítva. — Mert különösen az első argumentumból , — ha megállhatna — nem egyéb, mint az következnék, miszerint ha a dézmajog egészen elesett volna is, felperest, mert ő azt az egész uradalommal vette meg, kárpótlási jog nem illethetné; a másodikból meg hasonlókép, — ha megállhatna — azon nimium volna ki következtetendő, hogy mert becsáron alul vette felperes az uradalmat, semmi kár követelése nem lehet. Ellenkezőleg, hahogy felperes a berki uradalmat 10,000 ftért vette volna is meg; hogy ez esetre is eladó csődtömeg felperesnek mindent, mit eladott, szavatolni is tartozik, ez minden bővebb bizonyítást feleslegessé tevő tiszta igazság. De meg felperesnek 3 rendű kártérítési perei: t. i. a hiányzó területek és épületek miatti kárpere, melynek alapján a csődtömeg felperes részére 16,751 frt. 40 kr. és jár. erejéig időközben jelen per becsomózása óta nem csak elmarasztalva, de exequálva is lett; az el­hallgatott patronatus terhe okábóli 13,603 frt. 27 kr. s jár. erejéig a tömeg ellen jelenleg még folyamatban levő kártérítési per, és a jelen 20,060 frt. dézmaveszteségi kár­per — fogalmat adnak azon becsüről, mely a berki urada­lomra nézve végrehajtatott. De végre a felperes a berki uradalmat nem is (per Bausch et Bogén) átalában, ha­nem az A. a. alatti árverési jegyzőkönyv szerint speciflce felszámított részekben, melyek a B. és A. szerint összesen 327,522 frt. 40 kr. értékre becsültettek, vette meg. Ezen specifícus részeket tehát a csődtömeg garantirozni tarto­zik. Úgyde a 45120 frt. értékből 20060 frt. elesett, Ezekből tisztán látható, hogy a csődtömeg az árverezők félrevezetésére mindent elköve­tett, hogy csak minél nagyobb becsárt eredményezzen; s most midőn annak szavatolásáról van szó a mi történt, a csődtömeg visszavonulva, kibúvó ajtókat keres, hogy a jó hiszemü vevőt megkárosítsa. Tehát alperesnek sem a 327,522 frt. 40 kr. becsárral — mely az ötöd infirmitásán, a patronátus terhe elhall­gatásán, a létezőknek mondott, meg is becsült de való­ságban hiányzott területek- és épületekben alapszik, — sem azon tett dologgal, hogy felperes Berkit csak 280,000 frt. és így becsáron alul vette meg, nincs mit kérkednie, mert tekintve a hatalmas versenyzőket, s tekintve a vétel idejében (1862. márczius 10) a földbirtok ára legmagasbb fokát, felperes Berkiért oly magas árt adott, mit azért csak adni lehetett, még akkor is, ha a fent emiitett hiá­nyok és károk nem léteznek. 2) Második ind >kul felhozza a tiszt. ítélet, hogy a becsű az árverés utjáni vevőnek jogalapul nem szolgál­hat, és hogy a becsüben különben is a szőlők ötöd-déz­másoknak nevezve nincsenek. Erre megjegyzi felperes, hogy igenis a becslési jegyzőkönyv ép oly annyira sza­bályozója a vevő jogainak, mintáz árverési jegyzőkönyv; mert az árverésijk. főleg ily nagy kiterjedésű jószágoknál, csak per summos apices nevezi meg az eladandó tárgya­kat, bővebb és részletes fel világosítást azokban a becslési jegyzőkönyv ad; miből következik kétségbevonhatlan­sága annak, hogy a becslési jegyzőkönyv szinte a vevő jogainak szabályozására szolgál. Hogy pedig a becslési jegyzőkönyvben a dézma ötüdösnek kimondva nincsen, arra a tek. trvszék Ítéletét ismét nem fulciálhatja, mert a perben az alp. hallgatólagos beismerésével constatirozva van, hogy a szőlők ötöd dézma kötelezettséggel lettek megbecsül ve. Ha pedig azt alp. beismerte, akkor az ítéletét a perből meríteni tartozó trvszék azt többé kérdésessé nem teheti. 3) A 3-ik indoka a törvszéknek, hogy az ötöddézma árveréskor peres sem volt, mert a Gr. alatti Ítélettel a berki szőlősgazdák még 1860. márczius 10-én lettek a papi ti­zed megszüntetését tárgyazó keresettel elutasitva, ujabbi keresetüket pedig e tárgyban csakis 1862. június 28-án, tehát árverés után indították Úgyde határozottan tagad­tatik, hogy a G. alatt beperesitett ítélettel a berkiek ér­demben és jogérvényesen lettek volna elmozdítva, mert G-. alatt — B. G-. A. tömeg gondnok helyett Gr. S. \í, idéztetvén meg, — egyesegyedül a hibás idézés szUlit­tatott le, a minthogy C. és D. szerint a berkiek nem is perujitó hanem egyenes keresettel léptek fel; és a mint­hogy a válaszban felhozott ama tényt alperes a visszon­válaszban hallgatással beismerte, s így azt, hogy az ülöd­dézma peres nem volt, annál kevésbbé allegálhatni, mi­nél inkább kitűnik alperes perbeli védel­méből, miszerint érzé, hogy az ötödben ti­zed rejlik, és minél bizonyosabb — ismételtetik, — hogy alperes csődtömeg a perességet viszonválaszilag egy szóval sem tagadta. Ha tehát alperes az árverezők félrevezetése végett az ötödszedési jog ingatagságát el­hallgatni jónak látta, sőtszántszándékkal elhallgatta, most már, midőn ezen titkolódzási és jégrevezetési eljárás kö­vetkezményeiről van szó, álcza alá többé nem bújhat. Es nem kell-e az összejátszást és fogást azon tényben világosan felismerni, melynél fogva aberkiek is a G. alatti hibás idézési eimoz­dittatásuk után a kijavított keresetet addig be nem adták, migBerki eladva nem lett? Fel­említi az Ítélet azt is, hogy felperes a csődtömeget a sző­lősgazdák által az ütöd megszüntetése tárgyában indított perbe szavatosul be nem hívta. Ezen ellenvetést alperes is megtette, de annak semmiségét felperes a per folytán eléggé kimutatta. Mivel is védte volna alperes felperest e perben, hisz minden szavával elismerte azt, hogy az ötöd­ben tized rejlik? Ezek szerint az ítélet minden indokai megczáfolva levén, kéri felperes, az elsőbirósági ítélet megváltoztatása mellett, alperest a kereset értelmében és felszámított költségekben marasztaltatni. (Végeköv.) Telekkönyvi kitörlési jogeset. A hirdetvényi határidő után bejelentett kiigazítási kérelem oly harmadik személy ellen nem érvényesíthető, kinek roszhiszemüsége nem igazoltatott, (telekk. rend. 3. §. 1. pontja.) Nem érvényesíthető az ellen sem a kiigazítási határ­idő elmulasztásával, kinek közös tulajdoni jogát a pana­szos később kötött több rendbeli szerződésekben elismerte, a nélkül hogy a telekkönyvi hitelesítéskor tett sajátkezű aláírására nézve ravasz rászedetés, vagy erőszakoltatás tekintetéből kifogást tett volna. Positiv törvények ellenében bizonyos jogintézvényre nézve az országban netán elterjedt népszokásokra való hivatkozás meg nem engedhető. Mosony megye törvényszéke minttelekbiróságPecz Mihály mint Imrédy Lipót ügyvéd által képviselt felpe­Pecz szül. Bestenlehner Teréz és Peck György résnek tárcsái lakosok mint Hegedűs János ügyvéd által védett alperesek ellen 186)-ik évi april 4-én 874. .<z. a benyúj­tott a 80. sz. ház és % telki állomány tulajdon lapján B.

Next

/
Thumbnails
Contents