Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 88. szám

Pest, I8fi7. péntek nov. 15. 88. szam. Hilenezedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Kártéritési jogeset (Folytatás).— Telekkönyvi ki Jogeset. Közárverésböl oly jog iránt, mely az árveréskor létezett s eladatott, ha azon jog világosan az árverési jkönyvbe beiktatva nem lön, kártérítésnek helye nincsen. Ugy szinte a vevőt akkor se illeti a közárverésből kárpótlási jog, ha becsáron alul vett. V. S. földbirtokosnak a Cs. P.-féle csődtömeg elleni 20,060 Irt. és járulékai iránti kártéritési perében. Közli: Lövészy György ügyvéd ur. (Folytatás.) Alperes a felperesi válaszra 1866. febr. 7-én 732. sz. a. beadott viszon válaszában kifejtette: Alperes védelmét ellenbeszédében kellően előadottnak hiszi; de azért itt is. 1) Tngadja, hogy a tömeg az eladott jószágról garantirozott volna, az eladás a törvényszék beegyezésével történt, a tömeg tehát nem felelős. 2) Tagadja, hogy felperesnek a bor tized lett eladva — eladva lett, a bor-dézma mely a megvett szőlőktől jár. 3) A bortized nem eladáskor, hanem utóbb veszett el. s hogy mimódon veszett az e!, a tömeg, miután a perlekedésről tudomása nem volt, nem tudja. 4) A tizedet nem a tömeg hanem a t jrvény vette el; a törvénynek pedig ugy felperes mint a tömeg hódolni tartozik. Az egész somogymegyei birtokosság elveszitette a tizedet és még íem evincálja senki. Végül minthogy felperes a B becslevelet mint főfegyverét emlegeti, megjegyeztetik, hogy felperes a jószágot becsáron alul vette meg; valamint tehát ha ő nyert ez által, a tömeg nem követelhet semmit, ugy ha ő vesztett, azt a tömeg megtériteni nem tartozik. Ezek alapján a somogyvármegyei csőd törvényszék 1991. sz. a. következő Ítéletet hozott: „Felperes V. S. azon keresetétől, melyben alperes Cs.-féle csődtömeget 20,060 f't. tizeddézma-kártalanitási tőkében és etlől 1864. october 1-től járó6°/0 kamatokban és perköltségekben elmarasztaltatni kéri, elmozdittatik ; a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. „Mert: felperes, ki a berki uradalmat, melyhez a kérdésben forgó kisberki és szalacskai dézmás szőlők tartoznak, nyilvános birói árverés utján vette, a szavatossági kötelezettséget csak is az árverezési jegyzőkönyvből határozhatja meg, mely A. alatti árverezési jegyzőkönyvben mégis a kérdéses szőlők nem mint ötödös dézmás szőlők, és nem is külön, hanem átaljában, mint dézmás szőlők az egész uradalommal egyetemben egy kikiáltási ár mellett adattak el, s az egész uradalommal egy átalános árért, és pedig a kikiáltási árnál sokkal alantabb vétettek is meg, s ic;y alperesi csődtömeget a szavatosság csak a szőlők általános dézmás voltukért, de nem törlési jogeset. — Jogirodalmi szemle. — Hivatalos tudnivaló. ! milynemü dézmáért kötelezi; nem jöhetvén figyelembe j azon felperesi állítás, hogy a szőlők mint otödösek becsülve lettek, s mint ilyenek peresek is voltak, mert eltekintve attól, hogy a becsű az árverezés utjáni vevőnek mi jogalapul sem szolgál, a kérdéses becsüben is ezen szőlők egy szóval sem nevéztetnek ötödösöknek: de peresek sem voltak, miután'a Gr. alatti Ítélet szerint kereső felperesek keresetüktől még 1860. márczius 14-én jogérvényes ítélettel mozdittattak el, s a papi tized megszüntetését elrendelő 1863. június 10-én kelt ítélet alapjául szolgáló keresetlevél csak 1862. június 28-án, tehát az árverezés után három hónappal későbben adatott be, s tárgyaltatott is felperessel a nélkül, hogy alperesi csődtömeg szavatosul felhivatott volna. Végre felperes azt, hogy a kérdéses szőlők csakugyan dézmásak, maga is beismervén, alperesi csődtömeg pedig csak is dézmás voltukért szavatolni tartozván, felperest jelen keresetétől elmozdítani kellett." ,,A perköltségek megszüntetendők voltak, miután alperes részéről ilyesek kellőleg fel nem számíttattak." Ezen Ítéletet felperes a következő okokból felebbezte: i) Nem szenved kétséget, miszerint alperesnek, mint eladónak, felperes, mint vevő irányábani szavatossági kötelezettségét, nem más, mint az adásvevési ügylet és az ezt tartalmazó árverési jegyzőkönyv, és az ennek alapját tevő becsű határozza meg, mert ezek azon közegek, melyek által eladó és vevő egymással érintkeztek. Úgyde a megye trvszék subsumtiója nem helyes; mert: a perben constatirozva van, hogy a kis berki és szalacskai hegyeken ugy az 1860. évi aug. ]3-án eszközlött becsű előtt (B) és az 1862. márczius 10-én végrehajtott árverés előtt (A), mint a becsű és árveréskor, becsű és árverés után az 5-öd dézma lett kiszolgáltatva; constatiroztatott, hogy a becsű is az 5-öd dézma után lett megtéve; és miután az A. alatti árverési jkvbe az eladás tárgyául is a szőlúdézmának azon 45,120 frt. értéke tétetett ki, mely a becsünél az 5-öd után határoztatott meg, e 1 v i t á z h a 11 a n következmény gyauánt állani kell, hogy az eladó csődtömeg ötöd dézmás szőlőket adott el, a minthogy a perben az is constatirozva van, hogy a csódválasztmányi tagok árveréskor ötöddézmás szőlők eladását állították is. Habár tehát a becslési és árverési jkövek általában csak dézmás szőlőket említenek is, a dolgok ily állása mellett kétségbe vonhatatlan, hogy a csődtömeg 5-öddézmás szőlőket adott el, s igy 5-öd-dézmás szőlőket garantirozni is kötelessége. Constatirozva vane szerint, hogyadézm ár a kitett. 45,120 frt. ö t ö d u t á n lett számítva. Ha tehát a 45,120 frt. érték, mit a c s ő d t ö in e g eladott, felére reducáltatik, ezért a csődtömeget feleletre vonni nem lehetne? Legkevesebbet sem nyom itt azon Ítéleti argumentum sem, hogy a szőlők nem külön, hanem az egész ura88