Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 87. szám

Fest, 1807. kedd nov. 13. 87. szám. Kilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Kártéritési jogeset. — Birói függetlenség épségben tartása. — Hivatalos tudnivaló. Jogeset. Közárverésből oly jog iránt, mely az árveréskor létezett s eladatott, ha azon jog világosan az árverési jkönyvbe beiktatva nem lön, kártérítésnek helye nincsen. ügy szinte a vevőt akkor se illeti a közárverésböl kárpótlási jog, ha becsáron alul vett. V. S. földbirtokosnak a Cs. P.-féle csődtömeg elleni 20,060 frt. és járulékai iránti kártéritési perében. Közli: Lövészy György ügyvéd ur. V. S. 1862. mart. 10-én a berki uradalmat Somogy megyében nyolcz hatalmasárverező közül mint legtöbbet igérő 280050 fton nyilvános árverésen megvette. Árverés után az erről szóló jegyzőkönyv és a becslési okmány fonalán a birtok alkatrészeit számba vévén, tapasztalta, hogy földterületek, épületek hiányoznak, mik az árverési jkönyv szerint az eladás tárgyait képezik. Alig ül néhány hétig a vett jószágban, tudtára adja a mosdósi lelkész, hogy a mosdósi kegyuraság vevőt illeti, pedig ezen, főleg a fenforgó esetben, igen jelentékeny teher sem a becslési sem az árverési jkönyvből ki nem tűnik. Ezen körülmények az alábbi jogesetnek csak bővebb ismertetésére hozatnak fel. Nevezett V. S. 1865. évi aug. 2-án 2993 sz. a. Somogymegy e tvszékéhez beadott rendes Írásbeli keresetében előadja: „Felperes 1862. évi márt. 10-én a somogymegyei berki uradalmat az A. alatti jegyzőkönyv szerint nyilvános árverésen, néhai Cs. P. csődtömegétől megvevén, a csődtömeg eladott neki ez alkalommal Kisberkiben és a szalatskai pusztán 192 hold dézmás szőlőket, melyeknek, illetőleg az utánuk járó dézmának becsértéke a B. alatti becslési jegyzők, szerint 45120 frtra rúgott, és mely szőlők után, ugy az árverés előtt emberemlékezet óta, mint az árverés után is, 5-öd dézma szolgáltattatok ki; miszerint kétségtelen, hogy azon szőlők B. alatt is, mint 5-öd-d éz m á s o k lettek megbecsülve, s felperesnek is A. szerint, mint ilyenek adattak el. „Néhány hónapi békés birtoklás után felperes a berki szőlősgazdák által 1862. évi jun. 28-án 1470. sz. a., a fentebbi szőlők uíán eddig fizetni szokott 5-öd dézma megszüntetése,illetőlegcsak 9-eddézsma adózás elrendelése iránt bepereltetett, s az ezen perben hozott C. D. alatti Ítéletekkel az 5-töd dézmajogtól — kimondatván az, hogy az 5-ödben papi tized rejlik — elüttetett , mi által felperesnek az alább részletesen kimutatandó és a szőlőket 5-öd-dézma-szedhetési joggal eladó, s így azt szavatolni is köteles csődtömeg által megtérítendő tetemes kára támadt. ,,Meghozatván az érdekelt D. alatti hétszem. táblai Ítélet, ennek alapján nevezett szőlőbirtokosok felperest j 1865. évi jun. 26-án 315 sz. a. beadott E. alatti keresetükkel a kérdéses szőlők után általa 1862. és 1863. évben, azon jognál fogva, melylyel a berki uradalmat megvette, beszedetett ötödből tized czimén 1971 frt. 58 krnak visszafizetése iránt szinte beperelték, mely per még folyamatban van. „Az előadottakból világos, hogy a szavatossági viszonyban álló csődtömeg felperesnek nemcsak azon kárösszeget tartozik megtéríteni, mely neki az 5-öd-dézma elvesztése által okoztatott, és nemcsak ennek 1864. évi okt. 1-sö napjától, mint Berkiben szokásos szüretelési naptól járó, s felperest megillető 6°/0 kamatokat, hanem az esetre, ha az E. alatt indított kereset folytán azon perben felperes jogerejüleg szinte pervesztessé válnék, megtéríteni tartozik alperes csődtömeg azon összeget is, melyben felperes az E. alatti kereset alapján valósággal elmaraszt atik. „Ezekhez képest felperes kárait következőleg számítja fel : ,,A B. alatti becslési jkönyv szerint a 192 hold kisberki és szalatskai szőlők közép évi bruttó dézma jövedelme 6Ö0 akó, mely 600 akó ötöddézmának megfelel 3000 akó bortermés. Ezen 3000 akó termés kilenczede tesz 333'/, akót, következőleg a C'OO akó ötöddézmából a kilenczedet vagyis 333'/3 akót levonva, azon mennyiség gyanánt, mely a C. és D. alatti ítéletek folytán tized czim alatt az évi jövedelemből elesett, kijő 2662/3 akó. „Már most a B. alatti becslevél szerint egy akót 4 írtjával számitva, a 600 akóból a kilenczednek vagyis 333'/3 akónak megfelelő évi bruttó jövedelem tesz pénzben 1333 forint 33'/3 krt, a tizedczimen elesett évi 2662/3 akónak megfelelő összeg pedig pénzben tesz 1066 frt. 662/a krt, a két összeg együtt 2400 frtot, vagyis azon sommát, mely a B. alatti becslés szerint a 192 hold szőlő évi bruttó jövedelmeként előtüntetve van. „A B. alatti becslevél kezelési költségekül leszámít évenkiut 144 frtot, a miből az 1333 frt. 33'/2 krra aránylag 80 frt. 2 kr.; az 1066 frt. 662/, krra pedig, vagyis azon összegre, mit a C. D. a. Ítéletek alapján felperes elvesztett, 63 frt. 98 kr. esik, tehát az 1066 frt 662/3 krból 63 frt 98 krt levonva, világos, hogy felperes évenkint 1002 í rt 682/a kr. tiszta jövedelmet vészit, a minek (ezen összeg B-hez képest 5°/0 kamat gyanánt vétetvén) megfelelő tőkéje 20,060 frt, vagyis azon tőke, melytől felperes a C. és D. alatti ítéletek szerint elesett s mit felperesnek a szavatos csődtömeg járulékostul megtéríteni tartozik. „Kéri tehát alp. csődtömeget ellenirata beadására utasitatni, s a tárgyalás befejeztével 20,060 frt. tőke, ennek 1864 okt. 1-től jaró 6°/0 kamatai s perköltségekben marasztaltatni. Fentartván felperes kárkövetelési jogát ugy a patronatus terhe elhallgatása miatti káráért, mint az E. alatti kereset folytán netáni marasztaltatása esetére a csődtömeg ellen." 87