Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 87. szám

360 Ezen keresetre a csód tö m eg sept. 21. 18G5. 3616. sz alatt beadott elleniratában előterjeszti: ' 1) Tagadtatik, hogy akár a jegyzőkönyv akár más okirat szerint a csődválasztmány felperest az 5-öd-dézmáról biztositotta volna. A válaszmány csak azon és nem több szavatossággal tartozik, hogy az eladott berki és szalatskai dézmás szőlők felperesnek átadassanak, mi meg is történt. . - ... ;< 2) A választmány csak azon jogot adta el, mit bírt és birhatott, tehát ha az 5-Ödöt nem birta, ezt el sem adhatta felperesnek. 3) Úgy látszik, felperes számítással akar menekülni a fizetési teher alól. Feltehető, hogy felperes tudta a birtok mibenlétét, különben is emtor debet esse cautu?, vagyis nem kelleti volna a választmányban bízni, hanem csak abban, a mii látott és tapasztalt4) Ha felperes elvesztette a tizedet és kilenczedet, vagyis az ötödöt, azt nem a csődválasztmány, hanem a törvény vette el tőle, ezt pedig a tömeg evincálni nem tartozik, mert nem az ó tette, hanem: pátere legem quani tuleris ipse. 5) Az I-ső rész 75. tit. szerint, midőn felperes a szőlőbirtokosok által megtámadtatott, az eladó választmányt szavatossági perbe kellett volna idézni, mit elmulasztván, most már e kedvezménynyel nem élhet. Erre felperes 1865. évi nov. 17-én 4622. sz. a. közbevetett halasztási kérvénye folytán engedett határidő alatt 1865. decemb. 7-én 4781. sz. a. következőleg válaszolt: Alperes csődtömeg nem tagadta, s igy elismerte azt, hogy a csődtömeg által eladott 192 hold dézmás szőlők után eladás előtt, ehidáskor és eladás után is ötüddézma szolgáltattatok. Beismerte azt is, hogy azon szőlők B. alatt az ötöddézma-kötelezettség után lettek megbecsülve, hogy a B. alatt felvett 6 év utáni évi 600 akónyi középleges szőlódézmajövedelem és az ennek- megfelelő 45,120 frt. töke érték ötöddézmát képvisel. Miután tehát az A. alatti árverési jegyzőkönyvbe is ezen 45,120 frt. tőke-érték, lett a B. alatti becslés alapján bevéve, — minthogy a kikiáltási árnak, a 327,522 frt. 40 krnak a 45120 frt. egyik factora, — kétséget nem szenved, hogy habár az A. jegyzőkönyvbe ezen szavak: ötöddézmás szőlők, beiktatva nem lettek is — a csődtömeg ugy látszik jól tudta, hogy ezt miért nem tette, — a csődtömeg valósággal mégis ötöddézmás szőlőket adott el; az ötödszedési jog megingathatlanságát tehát szavatolni is tartozik, és felelni csakis azért nem köteleztethetnék, hahogy eventualis okból, daczára az ötödszedési jognak, azon szőlők 600 akó évi jövedelem középlege el nem érethetnék. Alperes sem a B. alatti becslevélben, sem az A. alatti árveréskor az ötöd peres voltát, ezen az értéket felére lesü lyesztő h átrányt fel nem fedezte, pedig az ötödszedési jog akkor már peres levén, ha a csődtömeg azon jogot, mely szerint a becslési eszközöltette, szavatolni nem akará, akkor az ötöd s annak tőkésített 45,120 frt. értékének peres voltát felfedezni köteles lett volna. Ha a csődtömeg elhallgatva az ötödperes voltát, az árnak magasabb felcsigázhatása végett, a szólókét 5-töd s z er i n t b e cs ü 1tette meg és adta el, miután igy zsákban macskátárult,ezenténye,jogsigazság szerint sem neki ne m ha sz nál h a t, semfelperesnek nem árthat, mert mást lefőzni nem szabad. Már pedig, hogy az ötöd peres voltát alperes csődtömeg jól tudta, kitetszik az F. alatti azon Ítéletből, mit a szőlőbirtokosok a felperes ellen indított perben felhoztak, s melyből látható, hogy ők a tized megszüntetése és az 1S48. évtől fogva szedett 4602 frt. 30 kr. tized viszszatéritése iránt a csőd folyama alatt már gr. Schmidegg Károly (G.szerint) választmányi tag ellen pert folytattak. De mutatja a perességet a H. alatti ugyanazon uton felperes kezébe került ítélet is. A felperes szőlőbirtokosok ezen keresete ugyanis azért szállitalotl le, mert a helyeit, hogy a lömeggondnok B. G. A-t idéztették volna meg, gr. Sch. K. választmányi tag ellen indították a keresetet. Ki ne látná mindezekből a csődtömegnek burkolt eljárását, mind a becslés-, mind az árverésnél? Akár hallgatták el pedig az ötöd peres voltát a csődtömeg képviselői szándékosan, akár gondatlanságból, miután e gondatlanság fe 11 ü n ő n e k tekintendő, felperesnek, mint tévútra vezetett vevőnek, a tömeg részéről teljes kártérítéssel tartoznak világos levén, hogy ezt tudva az árverezők nem licitáltak volna oly magasan, és igy felperes is 280,000 frtot a berki urodalomért nem adott volna akkor, m i d ő n a 4 ),120 frtra becsült ötöddézmás szőlők értékcfelére leszállittatik. Azonban álljanak ezek az ellenirat pontjaira: 1- re. Miutm a kérdéses szőlőktől árverés előtt, alatt és után is ötöd fizettetett; miután azok B.szerint a peresség felfedezése nélkül, mint ötöddézmások becsültettek meg ós adattak el, és felperes azokat, mint olyanokat vette meg, akár biztositotta a csődtömeg különösen is az ötöddézmát a jegyzőkönyvben akár nem, az az ötödszedési jog megingathatlanságát saját tényei, és a dolog természetéből, mely szerint t. i. minden terhes szerződéssel szavatosság van összekap:solva, evincálni tartozik. Szavatossági kötelességének azzal a tömegeleget nem tett, hogy felperesnek dézmás szőlőket adott át, habár igy 5-öd, 9-ed vagy 8-ad dézmások is értethetnek; mert. midőn a szőlőket mintötöddézmásokat becsültette meg, és azok értékét az ötöd után tétette ki, és pedig a nélkül, hogy peresvoltát felfedezteésbeiktattavolna, akkor felperesnek sem nem 9-ed, s e-m nem 8-ad, hanem ötöddézmások a t adott el, s ha zsákban macskátárult, viselje most ezen eljárása következményeit. 2- ra. Igaza van alperes csődtömegnek, hogy csak azon jogot adhatta volna el, a melylyel bírt; de nem az itt a kérdés, hogy de jure mit adhatott el, hanem, hogy realiter mit adott el: már pedig, hogy ötöddézmás szőlőket, vagyis B. szerint 45,120 forint értéket bocsátott árverés alá, elhallgatva az ötöd peres voltát, az tisztán kimutattatott B és A. alatt. 3 ra. Hogy a fizetés alól kjbujni akarna felperes, ez mint ráfogás, egyenesen visszautasittatik. Hogy mint előrelátó és számítónak nem kelleti volna a választmányban bíznia, hanem csak abban mit lát és lapasztal: erre egyszerűen válaszoltatik, hogy 1862. márczius 10 én felperes, mint árverező, a helyszínén megjelenvén, nem kutathatta az ország minden levéltárát át, annak — mit nem is sejtett — megtudása végett, hogy peres-e az ötöd vagy nem? hanem bíznia kellett a B. és A. okmányokban, a hol is a szólók után évi 2256 frt tiszta jövedelem és ennek 45,120 frt. tőkéje szerepel. Ezen okmányokat felperes megtekin-