Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 86. szám

357 mivel az „a per folyama közben elhalt felperesnő Balogh Katalin hagyatékára vonatkozik s mint olyan, örökösödés utján külön érvényesithet ő." Azonban ezen indok sem bir alappal, mert beavatkozónő ebbeli keresetét, saját % illetőségére nézve is kiterjesztette — melyhez épen ugy igénynyel bir — mint felpereskedő testvérei, saját illetőségükhöz birhatnnk. — E részben tehát alperes elmarasztalásával, a beavatkozási keresetnek is hely adandó, beavatkozónő '/4 illetősége a főügyben hozott Ítélettel megítélendő, s a Balogh Katalin felperesnő hagyatékát illető rész, az örökösödési eljárásra osztály tárgyául fenhagyandó lett volna. A már emiitett első bírósági sérelmes Ítélet ellen, mind a marasztalt alperes Nóvák Gusztáv mind a beavatkozónő Nóvák Gusztávnő Balogh Klára, felebbezésselélteksa felülvizsgáló kir. itélő táblát alperes a panaszlott helytelen Ítéletnek feloldásására, beavatkozó pedig saját illetőségére nézve általa itéletileg kimondatni kérte: miszerint, ezen 1/i részben, beavavatkozó nyilatkozata ellenére alperes szinte el nem lehetvén marasztalható — az egyszerűen oldassék fel. Ezen két rendű felebbezésre, at. királyi itélő tábla 8540/,867 számú ítéletével „a b e a v a t k o z ó n ő t, saját '/4 illetőségére nézve külön útra utasítván egyebekbenaz első bírósági Ítéletet helyben hagyta." Ily két egyenlő sérelmes ítélet után, alperes valamint beavatkozónő, ismét felebbezéssel éltek, minek folytán a Hé t sz e m é I y es táblán, hihetőleg, a napokban fog ezen minden esetre figyelmet érdemlő ügy legfelsőbb elintézés alá vétetni, honnan m á r tovább nincs több fölebbe z é s!! Valóban minden, e részben oly annyira világos törvényeink mellett is, aggódva kell alperesnek várni a mi előbb meghozandó legfelsőbb döntő ítéletet,s önmagától, sokszor megfejthetlenül kérdi, hol van azon törvény, mely öt azért marasztalhatja el a kereseti követelésben, mert ő annak összegét, sem fel nem vette sem el nem költötte, sem ezen ügyletbe befolyással nem volt? s hol van a törvény, mely kötelezze beavatkozó nőt arra, hogy saját '/4 illetőségét akaratja ellen is, és még saját férjén is, követelje?? A jogtudósok kedvéért közölni fogjuk a nyerendő, s e részben döntő leg v ég só Ítéletet. , Jogeset. A magas igazságügyi ministerium a birói függetlenség elvének épségben tartása mellett a hazai bíróságokra határozataik hozatalánál semminemű befolyást gyakorolni nem kiván. Ennek kimondására a következő eset szolgáltatott alkalmat. Kardoss Ádám hites ügyvéd egymásután 16 adóssági keresetet Zólyom megyei törvényszék eleibe benyújtott. — A keresleti sommá 200 ftot egy perben sem haladta meg. A rendes szóbeli keresetek az ideigl. törv. szabályok 54. §-ra alapíttattak, és mindenikhez a kötelezvény egyszerű másolatja csatolva volt. A megyei törvényszék folyó évi július G-án és 13-án 2321, 2362. és 2397. sz. a három rendű keresetre következő végzést hozott. „Ezen kereset az id. törv. szab. II. 33. §. értelmében a járásbeli szolgabírói illetősége alá tartozván, a felperesi képviselő ügyvéd t. Kardoss Ádám urnák visszaadatni rendeltetik. A 2325 és 2326. sz. alatti végzés pedig (szlávnyelvről magyara forditva) igy szól. ,,Miután ezen kereset kötelezvényre alapittatik s igy világos adósság tárgyául szolgál; ez oknál fogva minthogy a beperesitett követelés 200 irtot meg nem halad, az 1836. XX. 1848. XI. és id. törv. 33. §. szerint ezen megyei törvényszék eleibe nem tartozik, elvettetik, és sommás szóbeli tárgyalásra utasittatik." Ily dolog állásában „Quid Consilii?" A szolgabírói hivatal szinte visszautasíthatja azon ügyekben beadott kereseteket tárgyalás alkalmával felmerült nehézségek miatt; a felfolyamodás pedig nem csak tetemes költséggel, de időveszteségei is jár. E helyett tehát czélszerünek találtatott a dolog folyamát a magas igazságügyministeriumnak orvoslás végett felterjeszteni. A sérelemnek rövid rajza e következő.,,Zólyom megye törvényszéke azon veszedelmes elvet felállitá, mikép: az id. törv. szab. V. fej. 54. §. alapján benyújtott rendes szóbeli adóssági kereseteket, melyekhez a kötelezvény egyszerű másolatja csatolva van visszautasítani kell, hogyha a követelés 200 frtot meg nem halad. — A visszautasító végzését pedig egy részről az id. törv. szab. II. fej. 33. §. más részről azon nézetre alapítja, hogy 200 frt erejéig illetékes biró egyedül a szolgabírói hivatal. — Azon elvnél fogva, figyelembe nem vétetik: hogy a keresetek az id. törv. szab. 54. §-ára alapitatnak, hogy a kötelezvény egyszerű másából megítélni nem lehet, mily kifogásnak alávetve le"het az eredeti kötelezvény, nem fog-e az adósság valósága pótesküvel bebizonyíttatni , továbbá hogy az 1836. XX. és 1840: XI. t. czikkek bizonyos feltételhez kötve vannak, az ügyvéd mint az ügynek elsőbirája az említett törvények mibenlétét bizonyosan felhasználja, ha csak némi reményt bir azon törvények utján a czélt elérni ; — végtére, hogy az id. törv. szabályok 33. § a itt helytelenül alkalmaztatik, mert e szerint kötelességében állott rendes szóbeli per utján beadott kereseteket ugyanazon rend. szóbeli uton tárgyalni, nem pedig azokat visszautasítani. Ily szomorú körülmények közt lehetetlené tétetik a törvények alkalmazása,lehetetlené teszi, hogy a jóhiszemű hitelező szerfeletti költségek nélkül igazsághoz juthasson, mert megtörténhetik, hogy a megyei törvényszéktől szolgabirói hivatalhoz utasított perek, innen megint visszautasitatni fognak a megyei törvényszékre. Mindazoknál fogva, — miután a sérelemhez csatolt 4 d. keresetekhez máris 12 hasonnemü és természetű adóssági keresetek beadattak, attól lehet tartani, hogy azok is a felállított elv szerint visszautasittatni fognak s kéretett, hogy az 1863. évi sept. 19-én 12848. LXXVIl. sz. a. kibocsátott m. udv. rendelet tekintetbe vételével a megyei törv. szék által felhozott elv szerinti eljárás helytelenítessék, s a sérelemhez csatolt törvényelleniesen viszszautasitott keresetekben a tárgyalási határidőnek kitüzetése elrendeltessék. (Vége. köv.)