Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 83. szám

Pest, 1807. kedd oct. 29. 83. szám. Kilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A codifioatió alkalmával V. — Birtok rendezési és arányositási per (Vége). — Hivatalos tudnivaló. A codifiicatió alkalmából.") Jakabfalvay Gyula kir. táblai fogalmazó úrtól. folytatás.) V. Angliában a törvénykezés középkori útepét (typus) mai napig is megtartotta. Mindamellett, s különösen a bűnvádi eljárás szempontjából sok tanulságot szolgáltat. Maga Mittermaier js e véleményben van, midőn azt állítja : „Niemand, welcher fúr die Gresetzgebuug über Strafverí'ahren Interessé hat, kann gleichgültig gegen das Stúdium des englischen Rechts s in." Az angol törvénykezés ugy a köz- mint a magánjogot elkülünzetlenül magában foglalja. Sőt a birói tisztségnek fülfogása Angliában a szárazföldi e nemű fölfogástól abban különbözik, hogy ott a birák nem annyira a magánjog, mint inkább a közjog képviselőinek tekintetnek. A birák ') képezik a rendi pártkormányzat határait, s e politikai állásuknál fogva fizetésök oly nagy minta ministereké; s a törvény által egész fizetésök holtuk napjáig biztosává van. Professor G-neist2) az összes britt törvény kezest a közjog (common law) terén visszavezeti minden rendnek részvételére az igazságszolgáltatásban : az uralkodó osztály tagjai ugyanis részt vesznek abban, mint felsőházi tagok, midőn a magokhoz hasonlóak fölött ítélnek, s a középrend közvetlen részt vesz a büntető itélethozásban az által, hogy a bűnvádi eljárásoknál esküdti minőségben határoz; az összes nagy közönség pedig részt vesz vádJási és tanuzási kötelezettsége által. Az angol törvénykezés némely alapelvei azon sarkalatos államtörvényekben foglaltatnak, melyek a nemzet politikai jogaitésszabadságaitis tartalmazák. Ilyenek: A magua charta libertatum Angliáé, 1215. évi június 15-ről, mely megszabja, hogy: egy szabad ember sem büntettethetik meg vizsgálat, és magához hasonlóknak (parium suorurn, vagyis jury) törvényszéke nélkül.3) A Petition of rights, (jogok kérvényezése:) 1628-ik évről, azt rendeli, hogy : senkisern fogattassák *) Lásd lapunk 80. s megelőző számnit. !) A birák (judges) nevezet alatt rendesen csak a felsőbb birák, u. m. a lord-oanczellár, a westminsztcri három régi törvényszék birái, Skótorszáy 1.3 és Irlion 16 bírája értetnek. 2) Das heutige engl. Verfassuag-;- und VerwaltungsrechtB.rlin 1863. '') Az eredeti 3zöveg- szerint: „Nullus liber homo capiatur, vei imprisonetur, aut disaisiatur de aliquo liberó tenemento suo vei libertatibus et liberis consvetudinibus suis; autlagetur, (tör vényen kivül állónak ne nyilatkoz(assék) aut exu.'et, aut aliquo modo destruatur; neque super cum ibimu-', nec super emu mittemus, ni-=>i per legale judicium parium suoriim, vei per legem térre, j (Magna charta 48. § ) í el s tartassék fogságba alapos ok nélkül, s másként mint az ország törvényei szerint el ne Ítéltessék, A Habeas corpus okmány 16 79. évről, azt tártai mázza, hogy a lázadási törvény felolvastatása után a zavargásbani minden résztvevő elfogathatik, azonban elfogatása után 24 óra alatt kihallgatandó, s kezesség mellett szabad lábra teendő, ha ellene súlyos bűntett alapos gyanúja fen nem forog. Az act of settlement, (trónüröklési okmány) 1701. évi június 12-ről megszabja, hogy a birák élethossziglani tartamra— quam diu se bene gesserint, meddig hivatalos kötelességeiket teljesitik, — neveztessenek ki. Röviden ekként foglalhatók egybe az angol törvénykezés fő elvei: Az angol szabad személyére s vagyonára nézve, s biztos lakházában ;4) elfogattathatik ugyan, de 24 óra alatt ki kell hallgattatnia, s vagy egészen szabadon bocsáttatnia, vagy kezesség mellett szabad lábra tétetnie, hacsak súlyos bűntett gyanújával alaposan nem terheltetik, mely esetben rendes birái, vagy a vele hasonlók törvényszéke (jury) által Ítéltethetik csak el. Kivételes és patrimonialis biróságok nem léteznek. A törvényszékek mind fölülről mind alulról függetlenek, s politikai pártok befolyásainak alá nem vettetvék. A birák a kormány által neveztetnek ki, s törvény utján kivül elmozdithatlanok. A kérvényezési, egyesületi, gyülésezési vagy népgyüléstartási jog, önkény által nem korlátoltathatik. Valódi sajtószabadság létezik. Semmi sem tiltaihatik el különös rendeletek által mi a törvény által már előbb el nem tiltatott. Minden szabad, mi határozottan el tiltva nincs. Ezen alapelvek nem afféle puszta elvont jogelveket képeznek, minők a modern törvényhozások által az államalkotmány lapjára czégérül szoktak oda bigyeztetni, a nélkül, hogy komolyan számba vétetnék, váljon megférhetnek-e a korlátlan rendőri hatalommal, a kormánynak szabályozatlan felügyeleti jogával, s az egész összeférczelt kormányzati rendszerrel?! A britt nemzet vérébe apródonként teljesen átszivárgott oly alapjogok ezek, melyeknek gyakorlatbani fentartását a hatalmak élesen körvonalozott egyensúlyozásán, a következetesen keresztül vitt organicus önkormányzaton (selfgovernement) s a t örvényhozásnak mindent átölelő s a legkisebb részleteket is bevilágító intézkedésein kívül, maga a nép kifejlett jogérzete is biztosítja. Az egész angol sajtó törvény e két czikkből áll: 1) Ki sajtó ut|án vagy másként arra izgat, hogy a király detronisáltassék, vagy háborúval támadtassék meg, s ellene vagy a parlament ellen erőszak használtas4) Ezért mondja John Bull kevélyen : My house is my cast le, — az én lakházam váramat képezi. 83