Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 83. szám

344 sék, a király iránti hűség megsértését (felonie) követi el, s büntetése halál vagy száműzetés. 2) A becsületsértő nyomtatványok (libell) büntetése egy évig terjedhető fogság. A sajtóvótségek esküdtszékek által Ítéltetnek el. Ki újságot vagy időszaki lapot stb. nyomat, köteles 2 — 3 kezes által 1800 tallértól 2400 tallérig menő biztosítékot nyújtani; s naponkénti 300 tallér büntetés terhe alatt lapjának czimet a bélyeghivatalnál Írásban kinyilatkoztatni, s minden számból letéteményezni egy példányt, ellátva a nyomdász vagy kiadó aláírásával, s lakása kitételével. — Sajtóper Angliában már régóta nem fordult elő 5) Az államhivatalnokok felelősége sem puszta üres hang Angliában. Minden hivatalnok a lord-cancellártól az utolsó eonstablerig hivatalos tekintélyét s hatalmát a törvényből, nem pedig felébb valója akaratából meríti, miből önkényt következik, hogy a törvénytelen eljárás miatt feleletre vont hivatalnok hasztalan iparkodik magát felébb valója rendeletével takargatni; sőt a felelősség épen az alsóbb hivatalnokoknál k< zdődik, kinél az könnyebben keresztül vihető, mint a hatalmasbnál. Ki magát hivatalos hatalom áthágása által jogaiban sértettnek véli, jogosítva van kártalanítási keresetet indítani. Sok esetben a kártalanítást maga a törvény előlegesen határozza meg, más esetekben azonban birák és esküdtek által állapittatik meg a körülmények szerint. Ezen felül a hivatalos hatalommali visszaélés tetemes büntetéseket von maga után6) mely eket sok esetben még királyi kegyelem sem engedhet el. Nem engedheti el a király például a kárositottnak, vagy a feladónak odaítélt bírságot. Ki törvényes ok nélkül fogságba vettetik, jogosítva van ugy az elfogatási parancs kibocsátója, mint végrehajtója ellen 100 font sterlingnyi birság iránt keresetet indítani; hasonló keresetre van jogosítva az oly fogoly is, kinek, miután ebbeli kivánatát, kinyilatkoztatta, — 6 óra alatt az elfogatási parancs hű másolatban nem kézbesittetik S hogy az érdemlett büntetés annyival kevesbbé kerültethessék ki, a legtöbb esetben nemcsak az éroeklett fél, de bárki is indíthat keresetet törvényes a pénzbírság iránt; —idetartozik azon eset is, midőn valaki hivatalt vállal, a nélkül, hogy az erre megkívántató tulajdonokkal bírna.7) A király elő jogai közé soroztainak Blackston szerint a következők is: Ellene sem polgári sem bűnvádi keresetei indítani nem lehet. Nem követhet el igazságtalanságot. Törvényjavaslatokat indítványozhat. O az orszig legfőbb birája. A birák az ő megbízásából Ítélnek. Felteszik, hogy minden törvényszéknél jelen van. Bűnvádi keresetekben minden vádló az ó szeruélyesitöje. Ové a felmentés és megkegyelmezés joga; egyedül aministert nem mentheti fel a vád alól. Ő osztogatja a hivatalokat. 5) Lásd bővebben : Die Grenzlinien der Rede-und Pressfreiheit in England J. Lorber. Erlangen 1«51. 6) Ily méltó elitéltetésből Verulami Balco lordcanczellárt halhatatlan tudományos érdemei sem voltak képesek megvédeni; Ítélete hangzott 40,000 font sterling birságra, a towerbeni börtönre, „meddig a királynénak (Erzsébetnek) tetszeni fog " a ezen felül képtelennek nyilváníttatott minden hivatal viselésére, és parlamenti tagságra. 7) Nem megvetendő jövedelmi forrást képezne nálunk az efféle keresetekrei jogosítvány .. ! Birtok rendezési és arányositási per. Az előforduló kültelki hiányoknak saját birtokukból leendő pótlására nem kötelezhetek azon egyes volt úrbéresek, kiknek birtokában az úrbéri törvényes illetőségen felül felesleg talátatik; Az irtványok törvényszerúleg megalapított visszaválthatásánál, a vételár meg nem téritendö, ha az irtványokra nézve a volt földesuraság beleegyeztével szabadadás-vevések nem történtek Különben nem a becsár hanem a vételár lesz zsinórmértékül veendő. Az úrbéri pat. 20. §. rendelkezése alá sorolandók azon consualis földek, melyek a jelenlegi birlalók használatában folytonosan, s ugyanazon bánásmód s adózások mellett voltak ugyan, de világos bizonyitékok szerint azok az úrbéri birtoktól mindig megkülönböztetettek, külön adózások alatt is álltak*és folytonosan földesúri szabad rendelkezés alatt voltak s kezeltettek; ha a birlaló censualisták nem igazolhatják, hogy azon censualis földek akár jobblétük tekintetéből, akár más czimen nekik örök időkre s feltétlenül átengedtettek volna; ezek — főkép ha a főldkönyvben is a majorsági földek közé voltak sorolva, kétségtelen földesúri szabad rendelkezés alá tartozóknak tekintendők. (Vége.) Az erdőre nézve az urb. behozatalakhozi adatok szerint a jobbágyoknak saját szükségükre faizásuk volt. Az előmunkálatok beszerzése végetti tárgyalásnál a felek bevallották, hogy a volt úrbéresek a faizás folytonos gyakorlatában voltak, sőt mérsékelt épületi faizásuk is volt. Az eszközlött erdő-becs szerint minden urb. telek utáni évi faizás a viszontszolgálatok levonásával 7l/l0 ölet tett. Az összes határbeli erdőség teszen a hitelesített telekkönyv alapján készített kimutatás szerint 5424 39y,000 holdat, felp. telkenkint 5 holdat ajánlott. Alp. község mindenekelőtt megjegyzi, hogy az erdőilletőség ugyanannyi telek után kiadandó, mint a legelő, a telki illetőség mennyiségére nézve felhozta, hogy miután a szakértői erdő becs szerint alig van oly erdő rész, melyből 5 holdnál kevesebb elég lenne, legnagyobb részében több kívántatik, s minthogy nemcsak tűzi de épületi faizásuk is volt, az erdei illetőséget telkenkint 12 holdban kérik megalapitatni. Az arányosság kérdése jelen folytatólagos perben érdemileg 1^60. nov. 3-án tárgyaltatott. Kölcsönösen elismermertetvén a gr.Furgách és gr. Haller jog, s egyedül a négy linealis jog felosztási arányára nézve báró Podmaniczky János részéről és a Huszár jog lineájábóli rész követeltetvén azért, mert állítólag e jogon bordézsma és korcsmajövedelmet húz, s ezt a többiközbirtokosok tagadták, miért is állításának igazolására Podmaniczky János részéről H. a. a közös korcsma és malom jövedelmek felosztásának 1850. évről szóló kimutatása, mely szerint csakugyan azon linea 3/10-ed részben részesült stb. A pernek ily kép lett befejezése után az alispányi bi róság 1863. jul. 23-án 1582. sz. a. i té 1 e t é v e l a 39. osztályozott hold, illetőleg kaszálló bel és kültelki illetménynyel ellátandó urb. jobbágytelkek számát 65 '/2 telekben, az urb. zselléreket 565. számban, a szabályszeruleg megváltandó maradékföldek mennyiségét azon ho/.zatétellel, miszerint az egyes telkekben találtató hiányok a volt földesurak által kiegészitendó'k — 354