Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 82. szám

342 nevezett polg. törv. könyv 1104, 1106, 1107. és 1108. §§. lesznek szabályozók. II. Hazai törvényeink haszonbér-elengedéseket nem ismervén, az azok uralma alatt kötött s jövendőben kötendő haszonbéri szerződésekből eredő bérleteknél bérelengedéseknek rendszerint helye nem lehet; s ilynemű kérelmek, a mennyiben a főtisztséghez akár közvetlenül, akár az alattas gazdászati tisztségek utján érkeznek, a III. pontban felsorolt eseteket kivéve, feltétlenül elutasitandók. III. Haszonbér-elengedéseknek ezentúl csak rendkívüli kivételes esetekben lehet helye. Ily esetekül tekintendők oly elemi csapások vagy hadi károk, melyek által az illető bérlemény egy évi termése akár az egész bérleti területen, akár annak két harmadán, még pedig a bérlő önvétke nélkül, végkép és teljesen megsemmisül. IV. Ily esetben bérlőnek szabadságában van bérelengedésért folyamodni, a következő feltételek alatt: 1- ör. Ha a bérlet ideje két évet meg nem halad s kimutatja, hogy vesztesége még részben sem pótolható a mult bérleti év kedvező eredményéből, vagy a jövő év várható nyereményéből. 2- or. Ha a helyszínén eszközlött szemle és becsű utján hitelt-érdemlőleg igazolja azon kár összeget, melyet a mondott csapás által szenvedett. 3- or. Ha igazolja, hogy a csapás olyan volt, mely ellen magát valamely bizalmat érdemlő biztositási társulatnál váltott biztositás által sem védhette ; vagy hogy, habár biztosította is, mindazáltal, tőle nem függő eset folytán, kárpótlásban nem részesült. 4- er. Ha bebizonyítja, hogy szenvedett veszteségét az időszak elöhaladottsága miatt útóvetemények termesztése által sem enyhíthette, vagy hogy ezen útóvetemények is, a kedvezőtlen időjárás folytán meghiúsultak. 5- ör. Hogy addig rendes és pontos fizető volt, s hogy az elengedtetni kért haszonbéri részletem tul fenmaradó részét az illető évi haszonbérnek tettleg lefizette. V. A fizetési határidők meghosszabbítása folytán a bérhátralékok gyakrabban oly összegre növekedvén fel, miszerint később azok teljes behajtása még a haszonbérlő tönkre'juttatásával sem volt eszközölhető, ily határidő-hosszabbítások szintén lehetőleg kerülendők. Határidő-hosszabbításnak e szerint csak akkor lehet helye: a) ha ki van mutatva, miszerint a haszonbérlő, bérelengedés alapjául nem szolgáló csapások következtében, az esedékes haszonbér vagy annak bizonyos hányadának a határidő alkalmával pontosan leendő lerovása folytán gazdászati üzletében oly veszteséget szenvedne, mely által jövőre bérleti kötelmeinek pontos teljesítésére képtelenné tétetnék; jelesen: ha ott, hol kisebb gazdák bérelnek, az esedékes haszonbér teljes behajtása bizonyos időben csak is legszükségesebb igavonómarhájának kényszer eladása által volna eszközölhető ; b) ha eddigelé pontos fizető volt s a bérelt jószágot, állagának rongálása nélkül kezelte; jelesen a trágyázás, takarmányfelhasználás stb. iránti szerződési kötelmeit mindenkor akadálytalanul teljesítette ; c) ha azon bérhátraléki összeg, melynek lefizetése iránt határidő-hosszabbítás volna engedélyezendő, árvaszerüleg, vagy jelzálog, vagy pedig a javitmányok s a bérlő tulajdonát képező felszerelés lezálogolása által biztosítva van. Ezen fedezet szabályszerűen kimutatandó, s a mennyiben a bérlő javitásaiból s illetőleg gazdászati felszereléséből áll, ezek összeirandók. A becslés helyessége, illetőleg a netán előforduló túlbecslésből eredendő kárért az illető gazdatiszt felelős; d) ha a bérletidő a meghosszabbított fizetési határidő alatt lejár, ugy a fizetési határidő meghosszabbítása csak akkor engedtethetik meg, illetőleg hozathatik javaslatba, ha az illető összeg, melyre nézve határidő-hosszabbitás engedendő, jelzálogilag árvaszerüen biztosítva van; e) minden határidő-hosszabbitás engedélyezése esetén 6% késedelmi kamat kötendő ki, s eziránt a folyamodótól jogérvényesen kötelező Írásbeli nyilatkozat veendő ki; f) végre minden netán felmerülő becslési, összeirási s egyéb költségeket, valamint az esedékes bélyegilletékeket a határidő-hoszszabbitást kért bérlő tartozik viselni. VI. Fizetési határidők meghosszabbításánál többnyire részletfizetések engedélyezése is kéretvén, miután ily részlet-fizetések csak akkor birnak gyakorlati előnynyel, ha az illető bérlőről feltehető, hogy a részlet-fizetéseken fölül a rendes bért is fenakadás nélkül fogja fizethetni, ennélfogva a következő szabályok lesznek megtartandók: a) részletfizetések csak akkor engedélyezhetők, midőn a bérlet-idő még le nem telt, s legalább egy bérlet-év még hátra van ; b) ha a részletfizetések által lerovandó bérhátralék az V. szerint biztosítottnak tekinthető ; c) ha a bérlő pontos fizető volt s a bérleményt az állag rongálása nélkül használta ; d) mindezen körülmények fenforgása daczára részletfizetések nem engedélyezendők, illetőleg javaslatba sem hozandók, valahányszor alapos aggály forog fen, hogy a bérlő a részletfizetése^ által jövőben lejáró tartozásainak pontos teljesítésére előreláthatólag képtelen leend; e) a részletfizetési határidőnek a hátralévő bérletidőn túl terjeszkednie nem szabad. VII. Minden bérelengedési, határidő-hosszabbítási , vagy részlet-fizetések engedélyezése iránti kérvény a fentebbiek szerint kellőn felszerelendő, a netáni hiányok pótlandók s csak a teljesen felszerelt kérvények lesznek a főtisztség okadatolt véleménye kíséretében végleges elhatározás végett hozzám felterjesztendők. Oly kérvények, melyek első tekintetre alaptalanoknak mulatkoznak, a főtisztség által közvetlenül elutasitandók. VIII. Oly bérletek, melyeknél a körülmények gondos egybevetéséből világos, miszerint a bérlő, zilált vagyoni viszonyai, ügyetlensége avagy gondatlansága folytán, az alapok kára nélkül sem határidő-hosszabbitások, sem részlet-fizetési engedélyezések segélyével fen nem tartható, — pontatlan fizetés esetén a szerződésekben kikötött módon felbontandók, — a hátralék biztosítása s behajtása iránt a szükséges intézkedések az illető kerületi alapítványi ügyészséggel egyetértőleg, illetőleg annak utján eszközlendők s a bérlemény ujabbi kibérlése iránt a szükségesek haladéktalanul megteendők. IX. Behajthatlanoknak bizonyult bérhátralékokra nézve sem bérelengedés, sem fizetési határidőhosszabbitás engedélyezésének helye nem lehetvén, azoknak leíratása évnegyedenkhjt a bérhátralékok behajtásáról teendő jelentéeekkel egyidejűleg kellően indokolva jegyzék mellett javaslatba hozandó ; mely alkalommal azon tisztek, kiknek esetleges hanyagsága vagy vétkes mulasztása folytán valamely haszonbér behajthatlanná vált, a netáni kártérítési és esetleg fegyelmi eljárás megindítása végett feljelentendők. Budán, sept. 4-én 1867. (B. P. K ö z 1 ö n y.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN, Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — E 1 ő fi z e t é s i ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt. — félévre 4 frt. negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szálas: belváros, aldunasor és kalap-utcza szögletén 1-ső szám a. Pesten, 1861. Nyomatott Kocsi S a nd o r állal. (íírkócy, tíalgóciy és Kocsi nyomdájában!) Hal-piaci és al-dunasor sarkán \> si a