Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 82. szám

341 az erdő: a helyiség: homok és agyag gödör, és a közbirtokossági aránykulcs. Ezekre nézve a hitelesített telekkönyv és térkép alapján készített Combinatorium szerint belsőségben «oy(u0o hold hiány , — szántóföldekben 805 23'2/iooo hold felesleg,— rétekben 403 22lJ/ t oo0 h. hiány,— végül a zsellér telkeknél 27 iö9/100i) bold felesleg van kimutatva, — felp. azt kéri kimondatni, hogy az egyes telkeknél netalán felmerülendő hiányt a volt földes ur pótolni nem tartozik; — alp. község erre megjegyzi, hogy a beltelkeknél felmerülhető hiány a rét illetőségből pótlandó, a netaláni felesleg pedig szinte abba betudandó, a telki külső birtokra nézve, miután az urb. ny. par. 2. §-a szerint a volt jobbágyok a kezükön lévő birtoknak teljes tulajdonosaivá váltak, az mindegyiknél továbbá is meghagyandó, és a netalán felmerülendő hiány pótolandó lenne; mert az urb. ny. par. 5. §-a szerint a jóbbágytelki illetőség mértéke az eddigi törvényekhez képest lett meg állapítva, a mennyiben tehát az 1832/6 : V. t. cz. 1. §-a szerinti illetőség meg nem lenne, azt a földesuraság a felhívott ny. par. §. értelmében pótolni tartozik, mit bíróilag is kér kimondatni. A maradvány földeket illetőleg e községben az urb. Tábla szerint 70% jobbágytelek létezett; jelenleg azonban 65* g telek lön megalapítva és 268 zsellér. A Combinatoriumban 428 615/1000 hold maradvány mutattatik fel. Felp. a zsellérek beltelki feleslegének a maradvány földekből leendő levonása után e czimen 401 nyi0ooü- ^ér az alperesek által megváltandónak kimondatni. Álp. község tagadja, hogy a határban maradvány földek léteznének, mert törvény szerint maradványnak csak az vehető, amit az úrbér behozatalakor felállott telki illetőségen felül bírtak. Minthogy pedig akkor 70 6/s telek létezett, melynek törv. illetősége 1 hold belsőség, 28 hold szántóföld és 10 kaszásrét illetőséggel 26575/4 hold, jelenleg azon ban, ha a belsőség 1200 • öllel, a külsőség pedig szabályszerüleg osztályozott holdakban számíttatik, csak 2430 51Vi2oo hold'11 bírnak, miből kitűnik, hogy nem csak hogy semmi maradvány nem létezik, sőt ellenkezőleg 226 9 /1200 hold hiány mutatkozik stb. Az irtványokra vonatkozólag az úrbér behozatalának végrehajtásáróli jelentés szerint e községben már akkor is léteztek irtváuyok, melyeken az uraság uj telkeket alkotni ígért; az urb. anyaperben felp. földesuraság az irtványok kiváltását követeié, s az uriszék az alp. községet pártoló tiszti ügyész ellenzése daczára a felp. követelésnek helyt adott. Felp. kiviteli keresetében az irtványok mennyiségét a Combinatorium szerint 103 S60/... holdra tévén, kéri erre nézve az uriszék Ítéletét épségében megtartani. — Alp. község az úriszéki Ítélet érvényességét megtámadva az irtványok kiválthatóságát tagadja, mert alp. részről az előmunkálatok beszerzésekor felmu-, tátott 1776. évrőli szerződés igazolja azt, hogy ezen irtványok telki pótföldek, s igy annál kevésbbé lehetnek visszaválthatók, miután a telekkel együtt szabad adásvétel tárgyát képezték. De ha visszaválthatóknak Ítéltetnének is, a felperesileg előmutatott s általa egyoldalulag készített becs, egy mindkét fél befolyásával eszközlendő uj becs által lenne pótolandó. A váltott (censualis) földekre nézve felp. előadja, hogy ezen földek hitelesített telekkönyvbe majorságiaknak levén felvéve a nélkül, hogy az ellen azok birtokosaitól akár a hitelesítés, akár magában az urb. annyaperben kifogás tétetett volna, s igy azok általuk majorságiaknak levén elismerve, miután ezen földek a becsatolt 1833. évről uradalmi összeírásban mint szabad uri rendelkezés alattiak kimutatvák, s az F. a. becsatolt folyamodványból is kitűnik, hogy azokat az uraság birlalóitól tetszése szerint elvette, azokból majorsági táblákat alakított, hogy ezek után a közterheket mindig az uraság viselte, s alperesek ezektől az uraságnak nem csak 1848-ig, de mostanáig is bért fizettek, ezen földek mennyiségét a Combinatorium alapján 6 5 0 42a/1000 holdban adván elő: azokat magának visszaitéltetni kérte. Alperesek beismerik, hogy ezen váltott földek nem az urbériség kiegészítő részét képezik, s elismerik, hogy azokat a földes uraság adta használatukba, — de tagadja, hogy ezen földek az urb. ny. par. 20. § a alá tartozván visszavehetők volnának ; mert azok jobb elélhetés tekintetéből bér mellett örök időkre engedtetvén nékiek át, a felhívott ny. par. 19. §. alá sorozandók, s igy a tartozások megváltása mellett kezeiknél hagyandók. Az uraság azokat szabad rendelkezési joggal csak az 1836-iki törvények keletkezéséig birta, s minthogy az F. a. bemutatott folyamodvány 1836 előtt kelt, ugyanazért felperesi állítás mellett mit sem bizonyít. Ezen földek utáni szolgáltatásokat 1848. után is alperesek a ny. par. 19. § sa szellemében teljesítették. Az, hogy a földek a telekkönyvbe majorságiaknak vannak fölvéve, a felp. állítást nem igazolja, mert a telekkönyv sem birtok sem tulajdonjogot nem ad. stb. A legelőt illetőleg az urb. anyaperben felp. uraság az 1205 holdra tett közlegelőből tekintettel arra is, hogy alp. az 5000 holdra tett erdőkben is legeltetnek, telkenkint 8 holdat ajánlott, alp. pártfogó tiszti ügyész a törvényes maximumot vagyis 22 holdat követelt, az uriszék 10 holdat ítélt meg. Az előmunkálatok beszerzésekor becsatolt úrbér behozatali iratok szerint a községnek elegendő legelője van; felp. a kiviteli keresetben az úriszéki ítélethez képest telkenkint 10 holdat kérmegalapittatni. Alp. község eilenben: hogy miután az alp. birtoka 101 7/8 telket tesz, felp. urasági birtok pedig csak alig 40 telek, s miután elkülönözés folytán a földesúri birtokon és erdőkben gyakorlott legeltetéstől elesnek, legelő telki illetőségüket 20 holdban kérik megítéltetni. (Vége. köv.) Hivatalos tudnivaló. Ministeri rendelet az alapítványi ingatlan javakat illetőleg a bérelengedések, fizetési határidő meghosszabitások s részletfizetések engedélyezése iránt. Sajnosán tapasztaltatott, miszerint — jóllehet hazai törvényeink s jogszokásaink haszonbérelengedést nem ismernek, s daczára annak, hogy az osztr. polg törvénykönyv Magyarországon már hat év óta hatályon kiviil helyeztetett, — bérletelengedési kérvények naponta fordulnak elő s a főtisztségek részéről még akkor is, midőn kellően felszerelve nincsenek, pártolólag terjesztetnek fel. Oly végből, hogy ezen, a pénzügyi kezelés ideje alatt egész rendszerré vált visszaélésnek gyökeresen vége vettessék s illetőleg jövőre, a mennyire lehet, eleje vetessék: a bérelengedési, valamint a fizetési határidő-meghosszabbítási és részletfizetés engedélyezése iránti kérvények tárgyalásánál a következők lesznek szorosan zsinórmértékül veendők : L Haszonbér-elengedéseknek rendszerint osak oly bérleteknél leend helye, melyek még az austr. polg. törvénykönyv uralma alatt kötött haszonbéri szerződéseken alapulnak. E tekintetben a