Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 82. szám

340 séges, hogy a tanuk együttesen jelen legyenek a végrendelet' alkotásánál és szerkesztésénél. Egyszóval nem kívántatik oly unitas actus mint az J-ső §-ban, itt a formaság tekintetében csak annyi kívántatik meg, hogy a végakarat bizonyossá tétessék, s elegendő ha a végrendelkező végső akaratját két ember előtt kijelentette, s nem kívántatik, hogy a tanuk insimul praesentes legyenek mint az l.§ ban. Hogy ha ilyenkor a végrendelet még írásba is foglaltatik s a végrendelkező és a tanuk azt aláírják : több történt mint a mennyit törvény értelmében tenni kellett. A törvényhozás a kiváltságos végrendeleteknél előforduló rendkívüli körülményeket tekintve, egyrészről a sziv, a kedély hangulatának (gyermekek javára szólók és kegyes hagyományok), más részről pedig egy beko vetkezhető véletlen rosztól (katonáskodás és dögvész s járvány ideje alatt alkotott végrendeleteknél) való félelemnek eleget tenni, illetőleg az ezen befolyások alatt alkotott végrendeletek formaságain könnyíteni szándékozott. Ilyenkor ha a végrendelkező két tanú előtt — ha nem is voltak azok együtt jelen — kinyilatkoztatta végakaratát, vagy ha az allographum testamentumot önkezűleg egy tanú előtt aláirta, a végrendelet formailag jogérvényesen alkottatott. Ezen álláspontot vallják az európai legtöbb törvényhozások (igy p. o. az ált. osztrák ptk. 598. §.) s így volt már ez a romai jogban is szabályozva. A per folyama alatt a következők bizonyossá tétettek : 1) hogy a végrendelkező cholera-járvány dühöngése idején alkotta végrendeletét, hogy a járványban bele is halt, hogy gyermekei javára rendelkezett: e szerint tehát a végrendeletet mint kiváltságost az 1715: 27. 5. §. szerint megbírálni kell; 2) hogy a végrendelkező két tanú u. n. Brezina Ignácz és Mártis János előtt szóval testált, hogy Brezina Ignácz az ekkép tett végrendeletet azonnal írásba foglalta, a végrendelkező azt elolvasá, helybenhagyá, a tanú előtt önkezűleg aláirta s pecsétjével ellátta; Önkezűleg elvitte Mártis János tanúhoz, ez előtt megint fenszóval elolvasá, végső akaratának kinyilatkoztatá, és a tanút annak aláírására felkérte ; 3) hogy a végrendeletnek ekkép történt alkotása, és tartalma kétségen kívül tétetett; és 4) hogy (a mi különben jelen esetben felesleges is) „dátum litterarum seu dies emar, ationis atqueannorumpositio" nem hiáuyzik, s hogy ,,i n nominibus vei cognitionibus persona rum, aut possessionum in eisdemcontentarumet expressatarum abrasio aut cancellatio" sehol sem fordul elő, és sem fraus sem pedig dolosae circumventiones itéletileg nem is vélelmeztetnek, annál kevésbbé állíttatnak. Alperesek mindezen okoknál fogva Potucsek Fogada Jánosnak a per alatti végrendeletét mint kiváltságosat a maga érvényében fentartatni, a felpereseket keresetökkel elutasitni s a perköltségben elmarasztatni kérték. A másodfokú bíróságnak ítéletét annak idején közölni fogjuk. Birtok rendezési és arányositási per. Az előforduló kültelki hiányoknak saját birtokukból leendő pótlására nem kötelezhetők azon f gyes volt úrbéresek, kiknek birtokában az úrbéri törvényes illetőségen felül felesleg talátatik; Az irtványok törvényszerüleg megalapított visszaválthatásánál, a vételár meg nem térítendő, ha az irtványokra nézve a volt földesuraság beleegyeztével szabadadás-vevések nem történtek. Különben nem a becsár hanem a vételár lesz zsinórmértékül veendő. Az úrbéri pat. 20. §. rendelkezése alá sorolandók azon consualis földek, melyek a jelenlegi birlalók használatában folytonosan, s ugyanazon bánásmód s adózások mellett voltak ugyan, de világos bizonyítékok szerint azok az úrbéri birtoktól mindig megkülönböztetettek, külön adózások alatt is álltak, és folytonosan földesúri szabad rendelkezés alatt voltak s kezeltettek; ha a birlaló censualisták nem igazolhatják, hogy azon censualis földek akár jobblétük tekintetéből, akár más czimen nekik örök időkre s feltétlenül átengedtettek volna; ezek — főkép ha a főldkönyvben is a majorsági földek közé voltak sorolva, kétségtelen földesúri szabad rendelkezés alá tartozóknak tekintendők. Özvegy gróf Forgách Alajosné születet gróf Batthyány Izabella még 1838. jan. 31-én indított a többi G-yöngyös-Patai közbirtokosok ellen arányossági pert az alispányi bíróság előtt, —mely azonban befejezetlen maradt. — Ugyanezen felperesnó' a többi közbirtokosokkal együtt 1839. febr. 8-án egy külön úrbéri rendezési tagositási és legelő elkülönítési pert indított az illető uriszék előtt, melyben a megengedhetöségi előkérdés két bíróság ítéletével megállapittatván, az előmunkálatok s az osztályozás hitelesítése után az uriszék 1846. nov.4-éu érdemleges ítéletet hozott. Ezen két per ugyanazon felperesnó által 1851. nov. 3-án Heves és Külső Szolnok t. e. megyék egri törvszéke előtt ismét folyamatba tétetett, de miután a közbirtokosoknak egyedül a köztük használandó aránykulcsra nézve eltérő szóváltásaik beiktatása után a mezővárosi község a per .folytatását a kilátásba helyezett uj urb. törvények megjelenéséig elnapoltatni kérte, a per ismét fenakadt. — 1856. szept. 11. 413. sz. a. özv. báró Jeszenák Jánosné szül. gr. Forgách Aloyzia és Németh Albert által az egri cs. k. urb. törvényszékhez folytatólagos kereset adatott be az arányositási, s úrbér rendezési per újra felvétele végett. Ezen kereset következtében tartott ismételt tárgyalások folytán a per az 1853-iki urb. ny. par. elveihez képest felszereltetvén, s a felszerelési adatok kellőleg mégis hitelesittetvén: a cs. k. urb. törvszék 1860. évi nov. 10-én 539. sz. a. a közbirtokos volt földes urak közötti aránykulcsot is megállapitá, de ezen ítélet B. Podmaniczky János egyik közbirtokos fölebbezése folytán a budai cs. kir. urb. főtörvszék 1861. jan. 12-én 10. sz. a. hozott végzésével feloldatott. Az e közben illetékessé vált Hevesmegyei alispányi bíróság előtt báró Jeszenák Jánosné a per felvételét a maga és az összes földesúri közbirtokosok nevében is 1862. febr. 22-én 271. sz. a. beadványában újra szorgalmazván, a per újra folyamatba tétetett. Ezen per tárgyát képezte a t, lkekbeni hiány pótlása ; a maradvány földek; a község birtokaként követelt mészparti erdő ; az irtványok ; váltott földek ; a legelő ;