Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 82. szám

340 séges, hogy a tanuk együttesen jelen legyenek a végren­delet' alkotásánál és szerkesztésénél. Egyszóval nem kí­vántatik oly unitas actus mint az J-ső §-ban, itt a formaság tekintetében csak annyi kívántatik meg, hogy a végakarat bizonyossá tétessék, s elegendő ha a végrendel­kező végső akaratját két ember előtt kijelentette, s nem kívántatik, hogy a tanuk insimul praesentes le­gyenek mint az l.§ ban. Hogy ha ilyenkor a végrendelet még írásba is fog­laltatik s a végrendelkező és a tanuk azt aláírják : több történt mint a mennyit törvény értelmében tenni kellett. A törvényhozás a kiváltságos végrendeleteknél elő­forduló rendkívüli körülményeket tekintve, egyrészről a sziv, a kedély hangulatának (gyermekek javára szólók és kegyes hagyományok), más részről pedig egy beko vetkezhető véletlen rosztól (katonáskodás és dögvész s járvány ideje alatt alkotott végrendeleteknél) való fé­lelemnek eleget tenni, illetőleg az ezen befolyások alatt alkotott végrendeletek formaságain könnyíteni szándé­kozott. Ilyenkor ha a végrendelkező két tanú előtt — ha nem is voltak azok együtt jelen — kinyilatkoztatta vég­akaratát, vagy ha az allographum testamentumot önkezűleg egy tanú előtt aláirta, a végrendelet formai­lag jogérvényesen alkottatott. Ezen álláspontot vallják az európai legtöbb törvény­hozások (igy p. o. az ált. osztrák ptk. 598. §.) s így volt már ez a romai jogban is szabályozva. A per folyama alatt a következők bizonyossá té­tettek : 1) hogy a végrendelkező cholera-járvány dühöngése idején alkotta végrendeletét, hogy a járványban bele is halt, hogy gyermekei javára rendelkezett: e szerint te­hát a végrendeletet mint kiváltságost az 1715: 27. 5. §. szerint megbírálni kell; 2) hogy a végrendelkező két tanú u. n. Brezina Ig­nácz és Mártis János előtt szóval testált, hogy Brezina Ignácz az ekkép tett végrendeletet azonnal írásba fog­lalta, a végrendelkező azt elolvasá, helybenhagyá, a tanú előtt önkezűleg aláirta s pecsétjével ellátta; Önkezűleg elvitte Mártis János tanúhoz, ez előtt megint fenszóval elolvasá, végső akaratának kinyilatkoztatá, és a tanút an­nak aláírására felkérte ; 3) hogy a végrendeletnek ekkép történt alkotása, és tartalma kétségen kívül tétetett; és 4) hogy (a mi különben jelen esetben felesleges is) „dátum litterarum seu dies emar, ationis at­queannorumpositio" nem hiáuyzik, s hogy ,,i n nominibus vei cognitionibus persona rum, aut possessionum in eisdemcontentarumet expressatarum abrasio aut cancellatio" se­hol sem fordul elő, és sem fraus sem pedig dolosae circumventiones itéletileg nem is vélelmeztetnek, annál kevésbbé állíttatnak. Alperesek mindezen okoknál fogva Potucsek Fogada Jánosnak a per alatti végrendeletét mint kiváltságosat a maga érvényében fentartatni, a felpereseket keresetök­kel elutasitni s a perköltségben elmarasztatni kérték. A másodfokú bíróságnak ítéletét annak idején kö­zölni fogjuk. Birtok rendezési és arányositási per. Az előforduló kültelki hiányoknak saját birtokukból leendő pótlására nem kötelezhetők azon f gyes volt úrbé­resek, kiknek birtokában az úrbéri törvényes illetőségen felül felesleg talátatik; Az irtványok törvényszerüleg megalapított vissza­válthatásánál, a vételár meg nem térítendő, ha az irtvá­nyokra nézve a volt földesuraság beleegyeztével szabad­adás-vevések nem történtek. Különben nem a becsár ha­nem a vételár lesz zsinórmértékül veendő. Az úrbéri pat. 20. §. rendelkezése alá sorolandók azon consualis földek, melyek a jelenlegi birlalók haszná­latában folytonosan, s ugyanazon bánásmód s adózások mellett voltak ugyan, de világos bizonyítékok szerint azok az úrbéri birtoktól mindig megkülönböztetettek, külön adózások alatt is álltak, és folytonosan földesúri szabad rendelkezés alatt voltak s kezeltettek; ha a birlaló censualisták nem igazolhatják, hogy azon censualis földek akár jobblétük tekintetéből, akár más czimen nekik örök időkre s feltétlenül átengedtettek volna; ezek — főkép ha a főldkönyvben is a majorsági föl­dek közé voltak sorolva, kétségtelen földesúri szabad ren­delkezés alá tartozóknak tekintendők. Özvegy gróf Forgách Alajosné születet gróf Bat­thyány Izabella még 1838. jan. 31-én indított a többi G-yöngyös-Patai közbirtokosok ellen arányossági pert az alispányi bíróság előtt, —mely azonban befejezetlen ma­radt. — Ugyanezen felperesnó' a többi közbirtokosokkal együtt 1839. febr. 8-án egy külön úrbéri rendezési tago­sitási és legelő elkülönítési pert indított az illető uriszék előtt, melyben a megengedhetöségi előkérdés két bíróság ítéletével megállapittatván, az előmunkálatok s az osztá­lyozás hitelesítése után az uriszék 1846. nov.4-éu érdem­leges ítéletet hozott. Ezen két per ugyanazon felperesnó által 1851. nov. 3-án Heves és Külső Szolnok t. e. me­gyék egri törvszéke előtt ismét folyamatba tétetett, de miután a közbirtokosoknak egyedül a köztük haszná­landó aránykulcsra nézve eltérő szóváltásaik beiktatása után a mezővárosi község a per .folytatását a kilátásba helyezett uj urb. törvények megjelenéséig elnapoltatni kérte, a per ismét fenakadt. — 1856. szept. 11. 413. sz. a. özv. báró Jeszenák Jánosné szül. gr. Forgách Aloyzia és Németh Albert által az egri cs. k. urb. törvényszékhez folytatólagos kereset adatott be az arányositási, s úrbér rendezési per újra felvétele végett. Ezen kereset követ­keztében tartott ismételt tárgyalások folytán a per az 1853-iki urb. ny. par. elveihez képest felszereltetvén, s a felszerelési adatok kellőleg mégis hitelesittetvén: a cs. k. urb. törvszék 1860. évi nov. 10-én 539. sz. a. a közbir­tokos volt földes urak közötti aránykulcsot is megállapi­tá, de ezen ítélet B. Podmaniczky János egyik közbirto­kos fölebbezése folytán a budai cs. kir. urb. főtörvszék 1861. jan. 12-én 10. sz. a. hozott végzésével feloldatott. Az e közben illetékessé vált Hevesmegyei alispányi bíró­ság előtt báró Jeszenák Jánosné a per felvételét a maga és az összes földesúri közbirtokosok nevében is 1862. febr. 22-én 271. sz. a. beadványában újra szorgalmazván, a per újra folyamatba tétetett. Ezen per tárgyát képezte a t, lkekbeni hiány pótlá­sa ; a maradvány földek; a község birtokaként követelt mészparti erdő ; az irtványok ; váltott földek ; a legelő ;

Next

/
Thumbnails
Contents