Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 80. szám

332 felmerülő viszályok feletti bíráskodás is hatáskörükbe tartozik, s továbbá annyiban, a mennyibeu az erőszakos birtokháboritásokat községi bizottmány (jury) közremükö désével megvizsgálják, s a háboritotlat birtokába visszahelyezik. A jelentéktelenebb ügyeket egyes békebiró intézi el, példánl: ha a fenyegetődzéssel vagy kihívással élőt — a közbéke fentartása érdekében — 25—40 font sterling letéteméuyezésére kötelezi. A jentékenyebb ügyek kisebb ülésekben (petty és special sessions vagy divisions) intéztetnek el, melyek minden 14 napban tartatnak, s melyekhez legalább 2 békebiró jelenléte szükségeltetik. Végre: a méo- fontosabb ügyek az évnegyedi ülésekben (generál quartcr sessions), hol névleg a járás minden békebirája együtt ül valódilag azonban csak a buzgóbb békebirák, továbbá a sheriff;i) vagy alsheriff, a coroner 4) és a börtönfelügyelö jelennek meg. Az éviiegyedi ülés másodbiróságként jár el az egyes békekiráktól s a kisebb ülések"ből — panasz vagy i'elebbezés folytán — hozzá került ügyekben. A súlyosabb vétségek — esküdtek közbenjárultával — Ítéltetnek el, büntetésök 18 havi fogságon felül nem terjedhetvén. Itt határoztatnak meg a grófság közkiadásai, itt neveztetnek ki a szegények felügyelőji, a falusi birák stb. Levéltárnokukat /custos rotulorum) a király nevezi ki a tekintélyesb békebirák közül. Ulési elnöküket (chairmann) magok választják, de az 1844. aug. 6-iki parlamenti rendelet szerint az évnegyedi ülésekben jogtudó bírónak kell elnökölni. A békebiróság a magasb politikai és juridikai képzettségnek előiskoláját képezi. A continentális rendőri tolakodásoktól irtózó John Bull büszkén utal békebirósági intézményére, s azt önkormányzata egyik támoszlopául tekinti. Már maga Koké főbiró l-ő Jakab korából (1603 —1625) azon véleményben volt, hogy: a békebirói hivatal, — hajói kezeltetik, — az egész keresztyén világban ritkítja párját.5) 3) A grófságnak rangban első hivatalnoka, főispánféle, csakhogy minden fizetés nélkül. 4) Az egyetlen választott állam-hivatalnoka Angliának. Rangra nézve a grófságban második. Főtiszte rögtöni vagy gyanús haláloseteknél a halál okát 12 esküdt közreműködésével constatálni, s ha az esküdtek a halál okozójául egy hizonyos személyt jelölnek ki, azt elfogatni. Egy grófságban — 4 — 6 coroner létezik. E hivatal régi tekintélyéből sokat vesztett az által, hogy a vele járó nagy dijak miatt közönségesebb emberek vadásznak rá, s többnyire csekély képzettségű jogvédek s orvosok szokták magokat megválasztatni élethossziglani tartamra. 5) Tisza Kálmán államférílaink egyik legkitünőbbíktí, kire reformjaink kivitelében még nagy szerep vár, az angol békebirósági intézmény nagy tisztelője, „Parlamenti felelős kormány és megyei rendszer" czimü müvének, 85. és 86-ik lapján a választástól feltételezendő megyei tisztviselők hivatalos hatáskörének reformját fejtegetvén a 86-ik lapon ezt mondja : „E tekintetben az angol békebirák rendszere lehet körülményeinkhez alkalmazva az irányadó." Mások ellenben a franczia békebirósági rendszer átültetését ajánlják, (lásd : a „Törvényszéki Csarnok" 1867. évi 4-ik s következő számait,) de természetesen csak bizonyos módositások és javitásokkal, melyeket az európai jogélet több mint félszázadra kiterjedő tapasztalatai, mint szükségeseket tüntetnek elő. — Jogeset. Kir. kisebb haszonvételek arányosításának kérdésében. A közbirtokosok az 183% XII. t. cz alapján a kir. kisebb haszonvételek összesítésének követelésére s eszközöltetésére jogosítva levén; ennek folyamán a közbirtokosság nemcsak magát a a kocsmaházat, hanem a kocsmához tartozó és a kocsmáros mint zálogbirtokos által magánosan használt egyéb épületek megtérítésére is köteleztetik; ha és a menynyiben ily építkezésekről a zálogba adó által, az arányosítást megelőzőleg eltiltva nem volt. Ily épületeknél tehát a közbirtokosságnak a kifizetés nincs csupán engedélyezve, hanem kőtelésség e ü 1 tétetett akifizetés teljesítése. Pilisy Károly 1865. sept. 2 án az alispáni bírósághoz 538. sz. a. beadott, Pilisy András ugy is mint Pilisy Berta gondnoka, Fekésházy Ferencz, Fekésh '.zy Dánielné szül. Pilisy Erzsébet, Terestényi Dánielné szül. Kossuth Erzsébet, Pilisy Mária özv. Aray György né szül. Kossuth Apollónia, Blum Ábrahám, és Kövér Ferenczné elleni keresetében előadja: hogy a nevezettekkel közösen birt traski praediumon némely osztályos rokonai kocsma házakat építettek, és azokban a kir. kisebb haszonvételeket a többiek kizárásával gyakorolják. Miután azonban ezek haszonélvezete az 1836. XII. t. cz. 11. §-hoz képest mindenkit illet, miért is a 18. §. ezek összesítésének kérésére bármely közbirtokost feljogosítja, kéri felperes nevezett alperesek megidéztetése után a kir. kisebb haszonvételek összesítését ítéletile^; kimondatni, és a jövedelem elosztásának kulcsául mindenkinek föld, rét, és erdóbeli birtokát vétetni, egyszersmind alpereseket a költségekben elmarasztatni. Az alispáni bíróság által erre 1865. oct. 11-ke tűzetvén ki tárgyalásul, ekkora megjelent alperesek az összesítést és ajánlott arányositási kulcsot elfogadják, a bíróságra bízván az iránt intézkedni, hogy a haszonbérlök, kik a külön korcsmákat kibérelték, az egyeseket kártérítési követelésekkel meg ne támadhassák. — Egyúttal megjegyzik, hogy az egyesek által épített korcsmaházak közösen kifizettessenek, de semmi olyan melléképület, mely szorosan vett korc?maház;»t nem képez, a közbirtokosságba be ne vétessék, hanem az építtető tulajdona maradjon. Mindezeket Pilisy András alperes is elfogadja, csak azt kívánván megjegyezni, hogy ő testvéreivel akként osztozott, miszerint a traskói regálét egyforma részben élvezzék, ámbár neki e helyütt csak is erdóbeli illetősége van. Ezután a felek a jegyzőkönyvet aláírván, Blum Ábrahám a közbirtokosság mint zálogbirtokos tagja — a maga részéről kijelenti: hogy mind ehhez nem járul, és az összesítésbe nem egyezik. Ezután az Ungh megye a lispáni bírósága 1865. de t. 11-kén 538. sz. a. hozott ítéletével a per tárgyául szolgáló traski praedium korcsma épületeinek összesítését s a felperesileg indítványozott kulcs szerinti arányosítását elrendelte s alpereseket 40 Irt. 25 kr. perköltségben elmarasztalta. Ezen ítéletet Blum Ábrahám egyik alperes felebbezte, mert az összesítést gátolnia ugyan nem lehet, de a közbirtokosság köteles az általa építtetett minden épüle-