Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 80. szám

333 tet előre megtéríteni. Az ítéletet tehát azért találja sérelmesnek, mert az egyedül a szorosan korcsma épületet akarja arányosítás tárgyává tenni, holott oda a kir. kissebb haszonvételekhez tartozó minden építkezései befoglalandók, s így az általa épített állást, vágóhidat és széket, élihez tartozó istállót és kutat is kárpótoltatni kéri, annyival is inkább, mert ezek a korcsmaháztól elválasztva magukban véve értékkel nem birnak, és ez által ő mint jóhiszemű építtető megkárosittatnék. Végre még a szerfelett megítélt perköltségek ellen tesz kifogást, melyek tulajdonképen teljességgel nem lettek volna megitelendők. Erre felperes ellenészrevételeiben megjegyzi: y»? 1) Hogy felebbezö alperes különben is csak zálogbirtokos lévén, építkezési jogait a zálogszerződés határozza meg, az építkezések iránti kártérítést csak a zálogba adó ellen formálhatja. 2) Az 1836. XIL t. cz. 11. §-sza csak azon korcsmaházak és épületek megtérítését rendeli el, melyekre a közbirtokosságnak szüksége van, nem tartozik tehát a közbirtokosság alperes korcsmaházát sem megtéríteni, annálkevesbé az azokhoz tartozó egyéb épületeket. 3) A perkültségek megtérítését az 183'i: XIL t. cz. lS-ik §-a világosan rendeli, s így az I. birósági Ítélet változatlanul hagyandó. Ezen felebbezés folytán Ungh megye tszéke által 1866. mart. 10-én 140. sz, a. ekképen ítéltetett: ,,Az alispáni bíróságnak az illető közbirtokosság egyetemes megállapodása alapján e perben hozott ítélete azon módosítás melletthagyatik helybe, hogy az 183a/6: XII. t. cz. 11. §-nak tartalmához képest a felebbezést tevő Blum Ábrahám egyik jelenlegi traski birtokosnak necsak k*or c s m a h á z a , d e ahhoz tartozó, és általa magánosan használt egyéb épületei is ha és mennyiben azoknak felállításától az arányosítást megelőzőleg az illető zálogba adó fél részéről eltiltva nem volt, — az öszszes traski közbirtokosság által birtok aránylag megtéríttessenek; az eddigi perköltségek pedig 31 ft. 25 krokra o. é. leszállittatván, további intézkedés végett az összes periratok annak illetőségéhez ezennel visszaküldetnek. (Unghvárott 1866. évi febr. 6-án.) Ezen ítéletet felperes Pilisy Károly felebbezi: 1) Mert az 1836. XII. t. cz. 11-ik §-a világosan csak a magánosok által épített korcsma vagy vendégfogadókról, de semmi egyéb melléképületekről nem szól. 2) Mert még ezekről is c«ak annyi van mondva, hogy a közbirtokosság azt — a. mennyiben szüksége van reá — kifizetheti, de nem hogy azt köteles volna k ifizetni. Alperes — ellenészrevételeiben megjegyzi: hogy midőn a törvény a,,korcs ma vagy vendégfogadó'-' kifejezést használja, nem kívánhatta ettől különválasztatni azon melléképületeket, melyek nélkül még egy csárda sem felelne meg czéljának. Ilyen épületek pedig az istálló, állás és kút, miket a korcsma regálétól különválasztani nem is lehet. Ezek után a királyi tábla által véglegesen következő ítélet hozatott: „A megyei törvszék Ítélete indokolásánál fogva, helybenhagyatik, és a per szabályszerű intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1S66. ang. 22, — 485. sz. a.) Hivatalos tudnivaló. — Ministeri rendelet. A sajtóvétségekre nézve kirendelt vizsgáló biráknak, mint az esküdtszéki intézmény törvényes közegeinek működési köre az egész országra kiterjedvén, hogy a törvényből merített hatalmukat sikerrel érvényesíthessék, kell, hogy működésükben az ország törvényhatóságai részéről kellőleg gyámolittassanak. Ily közreműködést igényel különösen a bevádolt nyomtatványok és metszvények lefoglalása és zár alá vétele. Az 1847/8- 18. t. cz. 22-ik s az esküdtszékek tárgyában f. é. máj. 17-én kibocsátott rendeletem 17. §-a értelmében a lefoglalás és zár alá vétel joga a sajtóügyekben kirendelt bünvizsgáló bíró hatásköréhez tartozik ugyan; de ezen intézkedésnek oly értelmet tulajdonítani, hogy a lefoglalást és zár alá vételt a bünvizsgáló biró csak személyesen és közvetlenül teljesítheti, sok esetben meghjU3Ítná a törvény czélját, egyszersmind pedig ellenkeznék mind a törvény szellemével, mind a törvényes gyakorlattal is. A idézett szakaszok valódi értelme az, hogy a lefoglalás és zár alá vétel iránt, sajtóügyekben, a bünvizsgáló biró határoz s ezen határozatát önmaga is végrehajthatja; ha azonban távolság okainál vagy bármi más körülménynél fogva ezt önmaga nem teljesíthetné, határozatának az illető törvényhatóság által, megkeresés utján szerez foganatot. A bünvizsgáló biró, törvényszabta hatáskörében sziutoly törvényes és Önálló bíróságot képez, mint az országnak egyéb rendes biróságai; intézkedései és megkeresései tehát a törvényhatóságok által épen ugy fogadandók és teljesiteudők, mint az a fenálló gyakorlat szerint egyéb biróságok ítéleteivel és megkereséseivel történni szokott. Szintoly kevéssé utasítható vissza a bünvizsgáló biró olynemü megkeresése is, a melyben valamely lefoglalás és zár alá vétel eszközölhetése végett egyik vagy másik törvényhatóságtól a karhatalom segélyét venné igénybe. Ennélfogva mind a törvény, mind pedig az országgyűléstől nyert felhatalmazásom alapján, felhivom a közönséget, miszerint az esküdtszéki bünvizsgáló biráknak hozzájuk intézett minden törvényes megkereséseit haladéktalanul teljesítse, s elhárítsa ekkép magáról a felelősséget mindazon károk és veszélyek iránt, melyek az ilv természetű ügyek késő elintézése, vagy ennek megtagadása folytán egyeseket ugy, mint magát az államot oly érzékenyen sújthatnák. Értesítem egyúttal a közönséget, miszerint büuvizsgáló bírákká kirendeltettek : a pesti Ebeczky Emil, a kőszegi Kránitz József, a nagyszombati Sipos Sándor, a debreczeni Kacziány Nándor, végre az eperjesi esküdtszéki kerületekben Kámánházy Béla. Közvádlókká pedig: Pesten a kir. ügyek igazgatója. Kőszegen Szabó László. Nagyszombatban Kanovich László. Debreczenben Kuthy István. Eperjesen Lihán Szilárd. Pesten, 1867. september 9-én. — A sajtó vétségi ügyekben az esküdtszéki bünvizsgáló biró azon hatáskörére nézve, mely a tanuk előállítására, s előidéztetésük módjára vonatkozik, az igazságügyminister által következők rendeltetnek (a nagy érdekű és jelentőségű Pest megyei — elhírhedt Ebecz ki-féle conflictusban.) 1. Az esküdtszéki büuvizsgáló bíró idézésére mindenki, személykülönbség nélkül, megjelenni tartozik. E szabály alól csak az I országgyűlés tagjai képeznek kivételt, de csak azon esetben, ha ! mint vádlottak és nem mint tanuk lennének megidézendők. 2. Az idézési végzés kézbesitése akár közvetlenül a bünvizsgáló bír j személyzete által, akár megkeresés utján az illető tör-