Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 6. szám

24 Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. it. táblán 9. Podluzsányi Károly, Podluzsányi István és Ruttkay Ede felpereseknek, özvegy Kajtár Jánosnő született Tizsó Apollónia alperes elleni zálogváltó perében Ítéltetett: Alaki hiány fen nem forogván: alperesnek alaptalan semmiségi panasza elvettetik, — és miután alperesnö a per során előadott felperesi bizonyítékokkal egybehangzóan perbeszédileg maga is beismerte, hogy néhai Gerhardt Mária valamely irsai és mikebudai ingatlan birtokát, néhai Kajtár Jánosnak 10000 rénes frt. elzálogosította, ellenben sem azt, hogy nevezett Gerhardt Máriának a kereseti javakon kívül Irsán és Mikebudán egyéb ingatlan birtoka is lett volna, sem azon, ily helyzetben általa igazolandó kifogását, hogy néhai Gerhardt Mária a zálogba adott birtokot utóbb Kajtár Jánosnak és alperesnőnek örök áron eladta, a per során okmányilag bebizonyitani képes nem vala s e tekintetben teljes bizonyítékot a perben kihallgatott, különben is nem saját észleletük alapján, hauem csak hallomás után még pedig ellentétesen nyilatkozó tanuk sem állítanak elő; miután továbbá felpereseknek az elzálogosító Gerhardt Máriávali jog és vérségi közösségüket, — az aggályosnak nyilvánított D. alatti okmányt figyelembe nem is véve , az N. 0. P. Q. R. S. T. U. V. W. X. Y, Z. és AA. alatt felhívott bizonylatok, továbbá, Tiszó Terézia és Zakoliczky Klára vallomásaik kellően begyőzik, miután végre azon körülmények, hogy alperesnő a per folyama alatt gyermekeivel kötött egyesség nyomán a zálogjavak egy részét gyermekei birtokába átbocsájtotta, és hogy a zálogjavak egyes különben is csekélyebb részleteinek helyzete teljes bizonyossággal kimutatható nem vala, sem a zálog visszaválthatási jognak alperesnő irányábani érvényesithetését, sem pedig a zálogjavak mennyiségés helyzetileg kimutatottrészleteinek az egész zálogösszeg lefizetése melletti kiválthatását nem gátolhatják, e szerint pedig az elsó bírósági Ítéletben felperesek által kiválthatónak kimondott zálogbirtok misége, mennyisége, helyzete és alperesnő birtokárai alkalmazhatósága néhai Kajtár Jánosnak alperesileg nem kifogásolt BB.alatti végrendelete, valamint az egymást kiegészítő, 1859-ioct. 5-én, 1865 máj. 8-án megtartott birói szemlék eredménye folytán bebizonyitottnak tekintendő; mindezeknél valamint eme tekintetben az első bírósági ítéletben fel hozottaknál fogva is a megyei törvényszéknek ítélete annyiban, mennyiben alperesnő a néhai Gerhardt Mária által 1823-i jan. 11-én néhai Kajtár Jánosnak elzálogosított, az említett ítéletben részletezve kijelelt irsai és mikebudai javakat a zálogból ki és illetőleg felpereseknek visszabocsájtani köteleztetett, oly megjegyzéssel helybenhagyatik, miszerint önként értetődik, hogy a zálogbirtokkal egyszersmind annak királyi kissebb haszonvételi és legelő illetőségi tartozéka is kibocsájtandólészen. Tekintve azonban, miszerint felperesek maguk isbeismerik,hogy az A.alatti zálogszerződés azonnal kelte után foganatba is ment, és igy az ugyanazon szerződésben kitett zálogüsszeg — mindaddig, mig az ellenkező nem bizonyittatik, mit pedig felperesek a per során nem teljesítettek, — ugyancsak a szerződés keltekor lefizetettnek és a szerződés által nyugtatottnak tekintendő; ily helyzetben pedig a 6-ik sz. alatt felmutatott nyugtában finlitett, az elzálogosításnál, majd nem két évvel későbben Kajtár János által Gerhardt Mária részére ingatlan birtok vételára czimén teljesített fizetés — figyelembe véve azt is, hogy felperesek nem igazolták, miszerint Gerhardt Máriának egyéb irsai ingatlan vagyona is volt volna, melynek vételárára ezen nyugta vonatkozhatnék, — a kérdéses zálogbirtokra teljesített felülfizetésnek veendő s ez okból a visszaváltáskor alperesnőnek szinte megtérítendő; — s tekintve továbbá azt is, hogy az A. alatti szerződés 2-ik és 3-ik pontjai értelmében a zálogba vevőnek megengedett szabad építkezés általi, ugy az egyéb beruházások és javítások kérdése a perbeszédekben tüzetesen meg nem vitattatott, és valamint egyrészt a válaszban előadott részletes kérelemben a zálogbirtokon jelenleg fenálló épületek már a zálogbaadáskor is létezetteknek határozottan nem is állitattak, —ugy másrészt az 1859. oct. 5-én teljesített szemle alkalmával az emiitett épületeknek, az erdő részeknek és egyéb ültetvényeknek teljesített becsüje csak ezen tárgyak értékének bizonyítékául, nem pedig a beruházások megtörténtének, már ez alkalommal elbírálható megvitatásául tekintethetik : mindezeknél fogva alperesnő csak akkor leend köteles a megyei törvényszék ítéletében részletezett zálogbirtokot felpereseknek kibocsájtani, ha ezen utóbbiak neki 1-őr az első bírósági Ítéletben felhozott indokoknál fogva pengő pénzben számitaudó 10000 frtnyi zálogösszeget vagy is o. é. 10500 frtot; — 2-or a 6-ik sz. a. nyugtában kitett és a zálog összeg tekintetében első bíróságilag érvényesített indoknál fogva szinte pengő pénzben számítandó 3750 frtnyi felülfizetési összeget vagy is o. é. 3937 frt. 50 kr, és végre 3-or az alperesnő által a jelen Ítélet jogérvényétől számítandó 30 nap alatt a netaláni beruházások és javítások értékének megállapítása végett megindítandó felszámolási perben, melyben felperesek is jogosítva leendnek a netaláni rosszabbitások, úrbéri kárpótlás, és kisajátítás czimén emelhető, valamint egyéb netaláni viszonköveteléseiket felszámítani, — alperesnő javáranetalán megitélendőüsszegeketlefizetendik, köteleztetvén egyúttal alperesnő e részbeni felszámitási keresetét a fentebb kitűzött határidő alatt a jelen perben első biróságilag eljárt megyei törvényszéknél annál bizonyosabban megindítani, mivel különben a beruházások és javítások iránti igényei többé a zálog kiválthatásának akadályául tekintetni nem fognak. — Ekép az első bíróságnak ítélete részben megváltoztatván, részben pedig helybenhagyatván, az iratok annak megjegyzésével, hogy az első birói szemle alkalmával eljárt szakértők által a zálogbirtokhoz tartozóknak állított kender földek felperesek által a válaszban, hol kereseti kérelmüket részletezék, megítéltetni nem kéretvén, ugyanazon földek a jelen per és Ítélet tárgyát nem képezhetik, — további törvényszerű intézkedés végett (illetőségükhöz viszszaküldetnek. (1866. 16640 sz. a. E 1 ő: Vaj k ay.) Hivatalos tudnivalók. A főmlt. Hétszem. táblán az í. tanácsban, jan. 15-én s a következő napokon előadatnak : Reiner Dávid — Meisels Salamon e. tilalmi ügy. Kakujai István., Borza Juon e. végrehajtás. Arky Fülöp a pénzügyészség e. kárkövetelés. Hanuszka András, Hanuszka János örököse e. végrehajtás. Madocsányi Mária, Perroy Oszkár e. zárlat. Krueg Alfréd, Madocsányi Mária e. zárlat, feloldás. A pénzügyi ügyészségnek, néhai Radisits Katalin hagyatéka biztositására vonatkozó kérelmi ügye. Elő: Blaskovics ktb. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Pesten, 1867. KtjomMoil Kocsi Sándor állal. (Érkövy, Galgóepy és. Kocsi nyomdájában.') Ha'-piaa és al-dvnasor sarkán !>. SÍ. a