Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 6. szám

24 Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. it. táblán 9. Podluzsányi Károly, Podluzsányi István és Rutt­kay Ede felpereseknek, özvegy Kajtár Jánosnő született Tizsó Apollónia alperes elleni zálogváltó perében Ítélte­tett: Alaki hiány fen nem forogván: alperesnek alap­talan semmiségi panasza elvettetik, — és miután alpe­resnö a per során előadott felperesi bizonyítékokkal egy­behangzóan perbeszédileg maga is beismerte, hogy né­hai Gerhardt Mária valamely irsai és mikebudai ingatlan birtokát, néhai Kajtár Jánosnak 10000 rénes frt. elzálo­gosította, ellenben sem azt, hogy nevezett Gerhardt Má­riának a kereseti javakon kívül Irsán és Mikebudán egyéb ingatlan birtoka is lett volna, sem azon, ily helyzetben általa igazolandó kifogását, hogy néhai Gerhardt Mária a zálogba adott birtokot utóbb Kajtár Jánosnak és alperes­nőnek örök áron eladta, a per során okmányilag bebizo­nyitani képes nem vala s e tekintetben teljes bizonyítékot a perben kihallgatott, különben is nem saját észleletük alapján, hauem csak hallomás után még pedig ellentéte­sen nyilatkozó tanuk sem állítanak elő; miután továbbá felpereseknek az elzálogosító Gerhardt Máriávali jog és vérségi közösségüket, — az aggályosnak nyilvánított D. alatti okmányt figyelembe nem is véve , az N. 0. P. Q. R. S. T. U. V. W. X. Y, Z. és AA. alatt felhívott bizony­latok, továbbá, Tiszó Terézia és Zakoliczky Klára vallo­másaik kellően begyőzik, miután végre azon körülmé­nyek, hogy alperesnő a per folyama alatt gyermekeivel kötött egyesség nyomán a zálogjavak egy részét gyer­mekei birtokába átbocsájtotta, és hogy a zálogjavak egyes különben is csekélyebb részleteinek helyzete tel­jes bizonyossággal kimutatható nem vala, sem a zálog visszaválthatási jognak alperesnő irányábani érvényesithe­tését, sem pedig a zálogjavak mennyiségés helyzetileg ki­mutatottrészleteinek az egész zálogösszeg lefizetése melletti kiválthatását nem gátolhatják, e szerint pedig az elsó bí­rósági Ítéletben felperesek által kiválthatónak kimondott zálogbirtok misége, mennyisége, helyzete és alperesnő birtokárai alkalmazhatósága néhai Kajtár Jánosnak alpe­resileg nem kifogásolt BB.alatti végrendelete, valamint az egymást kiegészítő, 1859-ioct. 5-én, 1865 máj. 8-án meg­tartott birói szemlék eredménye folytán bebizonyitott­nak tekintendő; mindezeknél valamint eme tekintetben az első bírósági ítéletben fel hozottaknál fogva is a me­gyei törvényszéknek ítélete annyiban, mennyiben alpe­resnő a néhai Gerhardt Mária által 1823-i jan. 11-én né­hai Kajtár Jánosnak elzálogosított, az említett ítéletben részletezve kijelelt irsai és mikebudai javakat a zálogból ki és illetőleg felpereseknek visszabocsájtani köteleztetett, oly megjegyzéssel helybenhagyatik, miszerint önként ér­tetődik, hogy a zálogbirtokkal egyszersmind annak ki­rályi kissebb haszonvételi és legelő illetőségi tartozéka is kibocsájtandólészen. Tekintve azonban, miszerint felpere­sek maguk isbeismerik,hogy az A.alatti zálogszerződés azon­nal kelte után foganatba is ment, és igy az ugyanazon szer­ződésben kitett zálogüsszeg — mindaddig, mig az ellenkező nem bizonyittatik, mit pedig felperesek a per során nem teljesítettek, — ugyancsak a szerződés keltekor lefizetett­nek és a szerződés által nyugtatottnak tekintendő; ily helyzetben pedig a 6-ik sz. alatt felmutatott nyugtában finlitett, az elzálogosításnál, majd nem két évvel későb­ben Kajtár János által Gerhardt Mária részére ingatlan birtok vételára czimén teljesített fizetés — figyelembe véve azt is, hogy felperesek nem igazolták, miszerint Ger­hardt Máriának egyéb irsai ingatlan vagyona is volt volna, melynek vételárára ezen nyugta vonatkozhatnék, — a kérdéses zálogbirtokra teljesített felülfizetésnek ve­endő s ez okból a visszaváltáskor alperesnőnek szinte megtérítendő; — s tekintve továbbá azt is, hogy az A. alatti szerződés 2-ik és 3-ik pontjai értelmében a zálogba vevőnek megengedett szabad építkezés általi, ugy az egyéb beruházások és javítások kérdése a perbeszédek­ben tüzetesen meg nem vitattatott, és valamint egyrészt a válaszban előadott részletes kérelemben a zálogbirtokon jelenleg fenálló épületek már a zálogbaadáskor is léte­zetteknek határozottan nem is állitattak, —ugy másrészt az 1859. oct. 5-én teljesített szemle alkalmával az emii­tett épületeknek, az erdő részeknek és egyéb ültetvények­nek teljesített becsüje csak ezen tárgyak értékének bizo­nyítékául, nem pedig a beruházások megtörténtének, már ez alkalommal elbírálható megvitatásául tekintethetik : mindezeknél fogva alperesnő csak akkor leend köteles a megyei törvényszék ítéletében részletezett zálogbirtokot felpereseknek kibocsájtani, ha ezen utóbbiak neki 1-őr az első bírósági Ítéletben felhozott indokoknál fogva pengő pénzben számitaudó 10000 frtnyi zálogösszeget vagy is o. é. 10500 frtot; — 2-or a 6-ik sz. a. nyugtában kitett és a zálog összeg tekintetében első bíróságilag érvényesí­tett indoknál fogva szinte pengő pénzben számítandó 3750 frtnyi felülfizetési összeget vagy is o. é. 3937 frt. 50 kr, és végre 3-or az alperesnő által a jelen Ítélet jog­érvényétől számítandó 30 nap alatt a netaláni beruhá­zások és javítások értékének megállapítása végett meg­indítandó felszámolási perben, melyben felperesek is jo­gosítva leendnek a netaláni rosszabbitások, úrbéri kár­pótlás, és kisajátítás czimén emelhető, valamint egyéb netaláni viszonköveteléseiket felszámítani, — alperesnő javáranetalán megitélendőüsszegeketlefizetendik, kötelez­tetvén egyúttal alperesnő e részbeni felszámitási kerese­tét a fentebb kitűzött határidő alatt a jelen perben első biróságilag eljárt megyei törvényszéknél annál bizonyo­sabban megindítani, mivel különben a beruházások és javítások iránti igényei többé a zálog kiválthatásának akadályául tekintetni nem fognak. — Ekép az első bíró­ságnak ítélete részben megváltoztatván, részben pedig helybenhagyatván, az iratok annak megjegyzésével, hogy az első birói szemle alkalmával eljárt szakértők ál­tal a zálogbirtokhoz tartozóknak állított kender földek felperesek által a válaszban, hol kereseti kérelmüket részletezék, megítéltetni nem kéretvén, ugyanazon föl­dek a jelen per és Ítélet tárgyát nem képezhetik, — to­vábbi törvényszerű intézkedés végett (illetőségükhöz visz­szaküldetnek. (1866. 16640 sz. a. E 1 ő: Vaj k ay.) Hivatalos tudnivalók. A főmlt. Hétszem. táblán az í. tanácsban, jan. 15-én s a kö­vetkező napokon előadatnak : Reiner Dávid — Meisels Salamon e. tilalmi ügy. Kakujai István., Borza Juon e. végrehajtás. Arky Fü­löp a pénzügyészség e. kárkövetelés. Hanuszka András, Hanuszka János örököse e. végrehajtás. Madocsányi Mária, Perroy Oszkár e. zárlat. Krueg Alfréd, Madocsányi Mária e. zárlat, feloldás. A pénzügyi ügyészségnek, néhai Radisits Katalin hagyatéka biztosi­tására vonatkozó kérelmi ügye. Elő: Blaskovics ktb. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Pesten, 1867. KtjomMoil Kocsi Sándor állal. (Érkövy, Galgóepy és. Kocsi nyomdájában.') Ha'-piaa és al-dvnasor sarkán !>. SÍ. a

Next

/
Thumbnails
Contents