Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)
1867 / 75. szám
314 déseket tenni, melyek által a közvetlen utód a birtok átvételében és teljes élvezetében akadályoztatnék. Ennélfogva minden időleges szerződések, mint a haszonbér, kölcsön, meghatalmazás stb. a birtokos halálával lejártaknak tekintendők. Birói zár. 453. §. Oly hitbizományi birtokosok ellen, kik magukat túlnyomó adósságokba bonyoliták, vagy a kik a hitbizományi birtok állagát az erdők szerfeletti használása által avagy más módon rosz kezelés által lényeges károknak és veszélyeknek teszik ki: ha ez a szakértők lelete, vagy a törvényben alapuló egyéb bizonyítékok által kimutattatik, a hitbizományi gondnok, vagy az öröklésre hivatottak kérelme folytán birói zár alkalmazandó s a kezelés örökre vagy kellő ideig gondnokra bízandó. Uj leltár a birtokos elhunytával. 354 §. Minden hitbizományi birtokos elhunytával uj leltár készitendő. s ebben legelőbb a hitbizományi vagyon azon állapot szerint, melyben az a birtokos által hátrahagyatott, leirandó; azután, ha a hitbizományuak a szabadon elörökölhető hagyaték számára a föleitárban előadott fővagyon szaporodása vagy kevesbülése miatt kárpótlást kell adnia vagy követelnie, ez kimutatandó, s vagy mint a hitbizomány követelése, vagy mint adóssága felhozandó. Ezen kimutatás még akkor is készitendő, ha az örökhagyó minden szabadon elörökölhető és hitbizományi vagyona ugyanazon örökösre száll. 455. §. Ha a szabadon elörökölhető vagyonban s a hitbizománybani örökösödés különböző személyeket illet: ezek között kiszámitandó , mennyit kellessék a hitbizománybani közvetlen utódnak, függő vagy beszedett termések, lejárt vagy befolyt kamatok s járadékok, hitbizományi adóssághátralékok miatt, vagy más okokból a szabadon elörökölhető vagyonbani jogutódoktól követelnie vagy ezeknek megtérítenie. 456. §. Az utolsó évi hasznok a hitbizományi birtokos elhunytával, az előd örökösei és hitbizományi utód között oly módon osztatnak fel, hogy a függő hasznok ez utóbbit illetik; tartozik azonban az azok nyerésére forditott költségeket az előd örököseinek megtéríteni. Egyéb haszonvételekre az előd örököseinek a haszonélvezés tartalmához képest van igényök. A hitbizomány megszűnte. 457. §.A hitbizomány alapitójának joga van a hitbizomány felállítását visszavonni, mindaddig, mig valaki átadás vagy szerződés által jogot nem szerzett. Az akarat visszavontnak tekintetik különösen, ha az alapitónak törvényes fiörököse születik, ki a hitbizományban benn nem foglaltatott. 458. §. A hitbizomány birtokosa magára nézve leniondhat ugyan jogáról, de habár még nem is létező maradékaira nézve secumikép sem. 459. §. A hitbizomány feloldható, ha a hitbizományr.'í hivatott utódok nem vélelruezhetők. De a hitbizományi kötelék feloldásához a haszouvevő tulajdonos , és hirdetményileg idézendő minden netaláni utódok beleegyezésén felül ezek gondnokának meghallgatása és a bíróság jóváhagyása is megkívántatik. 460. §. A hitbizomány elenyészik, ha elvész, vagy ha az alapítványban meghívott minden ágak, utódok reménye nélkül kihaltak. Az utóbbi esetben a főtulajdon a haszonvételi tulajdonnal egyesül, és a birtokos a hitbizományról a köztörvény szerint rendelkezhetik. 461. §. A családi hitbizománynak ezen minősége csak 40 évi szabad tulajdonképeni birtoklás által idősül el. VI. Fejezet. Hivatalos bizonylatok. Hivatalos bizonyítványok: a bíróság előtt ismeretes tényekről. 462. §. A felek a bíróság előtt irományszerüleg ismeretes tényekről jogügyeikben leendő használat végett hivatalos bizonyítványokat kérhetnek. A hatályban lévő törvényekről. 463. §. Az ország területén hatályban lévő törvényekről bizonyítvány kiadása azok részére, kiknek erre jogaik keresése vagy védelme végett külföldön szükségök van, közvetlenül az igazságügyministerium hatásköréhez tartozik. Ily bizonyítványban az érdeklett törvény határozottan megjelölendő s lényeges tartalma szószerint idézendő; azonban a törvénynek minden értelmezése, vagy valamely jogesetre alkalmazása mellőzendő. A másolatok hitelesítéséről. 464. §. Az okiratok bíróilag vagy bíróságon kivül készített másolatainak a fél által előmutatott, vagy a bíróságnál létező eredeti okirattal leendő összeegyeztetésére és ennek bizonyítására külön folyamodvány, vagy birói engedély nem kívántatik. Ily bizonyítványok, illetőleg hitelesítések megyékben a szolgabíró vagy esküdt, sz. kir és rendezett tanácsú városokban a törvényszék jegyzője, sőt ha az eredeti okirat a törvényszéknél létezik, a kiadó vagy irattári hivatalok vezetője által teljesíttetnek. 465 §. A hitelesítendő másolat az eredetivel pontosan öszPesten, 1867. Nyomatott Kocsi S á ndor által. [Érkor*/, Galgóc szehasonlitandó, és ha az eredetiben valamely igazítás, törlés vagy hozzáadás tapasztaltatnék; továbbá, ha az eredeti elszakasztva, keresztülhúzva, vagy egyébként gyanúsnak, aggályosnak találtatnék, úgyszintén ha a másolat az eredetinek csak némely pontjait foglalna magában: e körülmények vagy a másolat alatt külön jegyzetben, vagy a hitelesitési záradékban világosan előadandók. A hitelesítési záradékban egyszersmind megjegyeztetik, hogy a másolat eredetiből, vagy hitelesített másolatból íratott-e le; továbbá megneveztetik azon hatóság vagy személy, kinél az eredeti okirat létezik; végre a hitelesítésnek helye és kelte mindenkor kitétetik (470. §.) Az aláirások hitelesitéséről. 466. § Valamely eredeti okirat, vagy az azon előforduló aláirások valódiságának hitelesítése, szóbeli kérelem folytán megyékben a szolgabiró és esküdt, sz. kir. és rendezett tanácsú mezővárosokban a bíró és jegyzőkönyvvezető által történik. 467. §. A kérelmezőnek vagy a biróság előtt kell az okmányt sajátkezüleg aláírnia, vagy az a/.on már létező aláírást saját aláírásának elismernie. Ha a fél személye a biróság előtt ismeretlen, két teljes hitelt érdemlő tanú hívandó meg, kik a felet ismerik, egyszersmind a hitelesítésre felkért mindkét birói személy, vagy legalább azok egyike előtt ismeretesek. 468. §. A kérelem felett jegyzőkönyv vétetik fel, melyben azon körülménynek, hogy a fél a biróság előtt személyesen ismeretes, vagy hotiy a személy azonossága a biróság előtt ismert tanuk által állapíttatott meg, világosan benn kell foglaltatnia. E jegyzőkönyv mind a fél és illetőleg azonossági tanuk, mind a birói személyek által aláírandó. 469. §. Ha az okirat a biróság előtt ismeretlen nyelven állíttatott ki, vagy a biróság a folyamodó nyelvét nem érti: a hitelesítés meghitelt tolmács közbejöttével történik. Ily esetben a jegyzőkönyvet a tolmács is aláírja. 470. §. A hivatalos bizonylat mindenkor az illető hitelesitési jegyzőkönyvre, hivatkozással az eredeti okiratra, vezetendő, s ugy ez, mint a 465. §-ban foglalt hitelesitési záradék az illető birósági személyek által sajátkezüleg aláirandóshivatalos pecséttel ellátandó. A forditmányok helyességéről. 471. §• Valamely forditmánynak az eredeti okirattal megegyezése, hatóságilag meghitelt tolmács által bizonyittalik. A tolmács köteles a forditmany végén, ennek az eredeti irattali pontos megegyezését, esküjére hivatkozva bizonyítani; a forditmány készítésének évét és napját megjegyezni, mindezt aláírásával és pecsétjével megerősíteni. Ha az okirat azon helyen kivül használtatik, a hol a tolmács lakik, akkor aláirása azon biróság által, melynél felesketett, oly hozzáadással hitelesítendő, hogy ő mint tolmács bíróilag meg van esketve. A felek mindazon kifogásokat, melyek a szakértők személyisége vagy nyilatkozataik ellen emelhetők, a tolmács ellen is használhatják. A meghatalmazásokról. 472. §. Szóbeli meghatalmazásnak csupán a sommás eljárásban, az illető biróság előtt van helye. Ezt a biróság az eljárási jegyzőkönyvbe iktatja. 473. §. Rendes eljárásban és peren kivüli ügyletekben a meghatalmazványnak mindenkor Írásbelinek kell lennie. Ily meghatalmazványok vagy egész terjedelműkben a maghatalmazó sajátkezű írásával és aláirásával, vagy csupán aláírásával állittatnak ki; de ez utóbbi esetben szükség, hogy az aláírás két hitelt érdemlő tanú által, azon világos megjegyzéssel, hogy ők az aláírót személyesen ismerik, és hogy az aláírás jelenlétökben történt, vagy az aláíró által sajátkezű aláírásának elismertetett, — bizonyittassék, és sajátkezű aláírásukkal megerősittessék. Ha az aláiró írni nem tud, egy harmadik tanú is kívántatik, kik közül valamelyik a kiállító nevét, ennek keresztvonásához aláírni, s azt, hogy a kiállító keresztvonását sajátkezüleg tette, az aláírásban megjegyezni köteles. A meghatalmazványnak a tanuk előtti felolvasása, valamint a kiálllitó vagy a tanuk pecsétje nem kivántatik. 474. §. Az országon kivüli használat végett kiállított méghatalmazványokon az aláírásnak mindenkor hitelesítve kell lennie. Hiteles helyek. 475. §. A hiteles helyek (loca credibilia), hiteles okiratok kiállítása tekintetében, a fenálló törvények és törvényes gyakorlat mellett, továbbá is íenhagyatnak. 476. §. Az igazságügyministerium felhatalmaztatik : a) hogy az eljárást a telekkönyvi, csőd- és bányaügyekre nézve, a törvényhozás e részbeni tüzetes intézkedéséig, ideiglenesen szabályozza; b) hogy az időpontot, melyben a jelen törvénykezési rendtartás hatályba lép, valamint az ennek életbeléptetésére szükséges átmeneti intézkedéseket meghatározza. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. y és Kocsi nyomdájában.) Hal-piac* és mt-áuna,or sarkán 9. .*.