Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 75. szám

314 déseket tenni, melyek által a közvetlen utód a birtok átvételében és teljes élvezetében akadályoztatnék. Ennélfogva minden időle­ges szerződések, mint a haszonbér, kölcsön, meghatalmazás stb. a birtokos halálával lejártaknak tekintendők. Birói zár. 453. §. Oly hitbizományi birtokosok ellen, kik ma­gukat túlnyomó adósságokba bonyoliták, vagy a kik a hitbizomá­nyi birtok állagát az erdők szerfeletti használása által avagy más módon rosz kezelés által lényeges károknak és veszélyeknek teszik ki: ha ez a szakértők lelete, vagy a törvényben alapuló egyéb bi­zonyítékok által kimutattatik, a hitbizományi gondnok, vagy az öröklésre hivatottak kérelme folytán birói zár alkalmazandó s a ke­zelés örökre vagy kellő ideig gondnokra bízandó. Uj leltár a birtokos elhunytával. 354 §. Minden hitbizomá­nyi birtokos elhunytával uj leltár készitendő. s ebben legelőbb a hitbizományi vagyon azon állapot szerint, melyben az a birtokos által hátrahagyatott, leirandó; azután, ha a hitbizományuak a sza­badon elörökölhető hagyaték számára a föleitárban előadott fő­vagyon szaporodása vagy kevesbülése miatt kárpótlást kell adnia vagy követelnie, ez kimutatandó, s vagy mint a hitbizomány köve­telése, vagy mint adóssága felhozandó. Ezen kimutatás még akkor is készitendő, ha az örökhagyó minden szabadon elörökölhető és hitbizományi vagyona ugyanazon örökösre száll. 455. §. Ha a szabadon elörökölhető vagyonban s a hitbizo­mánybani örökösödés különböző személyeket illet: ezek között kiszámitandó , mennyit kellessék a hitbizománybani közvetlen utódnak, függő vagy beszedett termések, lejárt vagy befolyt ka­matok s járadékok, hitbizományi adóssághátralékok miatt, vagy más okokból a szabadon elörökölhető vagyonbani jogutódoktól kö­vetelnie vagy ezeknek megtérítenie. 456. §. Az utolsó évi hasznok a hitbizományi birtokos el­hunytával, az előd örökösei és hitbizományi utód között oly módon osztatnak fel, hogy a függő hasznok ez utóbbit illetik; tartozik azonban az azok nyerésére forditott költségeket az előd örökösei­nek megtéríteni. Egyéb haszonvételekre az előd örököseinek a ha­szonélvezés tartalmához képest van igényök. A hitbizomány megszűnte. 457. §.A hitbizomány alapitójának joga van a hitbizomány felállítását visszavonni, mindaddig, mig valaki átadás vagy szerződés által jogot nem szerzett. Az akarat visszavontnak tekintetik különösen, ha az alapitónak törvényes fiörököse születik, ki a hitbizományban benn nem foglaltatott. 458. §. A hitbizomány birtokosa magára nézve leniondhat ugyan jogáról, de habár még nem is létező maradékaira nézve secumikép sem. 459. §. A hitbizomány feloldható, ha a hitbizományr.'í hiva­tott utódok nem vélelruezhetők. De a hitbizományi kötelék felol­dásához a haszouvevő tulajdonos , és hirdetményileg idézendő minden netaláni utódok beleegyezésén felül ezek gondnokának meghallgatása és a bíróság jóváhagyása is megkívántatik. 460. §. A hitbizomány elenyészik, ha elvész, vagy ha az ala­pítványban meghívott minden ágak, utódok reménye nélkül kihal­tak. Az utóbbi esetben a főtulajdon a haszonvételi tulajdonnal egyesül, és a birtokos a hitbizományról a köztörvény szerint ren­delkezhetik. 461. §. A családi hitbizománynak ezen minősége csak 40 évi szabad tulajdonképeni birtoklás által idősül el. VI. Fejezet. Hivatalos bizonylatok. Hivatalos bizonyítványok: a bíróság előtt ismeretes tények­ről. 462. §. A felek a bíróság előtt irományszerüleg ismeretes té­nyekről jogügyeikben leendő használat végett hivatalos bizonyít­ványokat kérhetnek. A hatályban lévő törvényekről. 463. §. Az ország területén hatályban lévő törvényekről bizonyítvány kiadása azok részére, kiknek erre jogaik keresése vagy védelme végett külföldön szük­ségök van, közvetlenül az igazságügyministerium hatásköréhez tartozik. Ily bizonyítványban az érdeklett törvény határozottan megjelölendő s lényeges tartalma szószerint idézendő; azonban a törvénynek minden értelmezése, vagy valamely jogesetre alkalma­zása mellőzendő. A másolatok hitelesítéséről. 464. §. Az okiratok bíróilag vagy bíróságon kivül készített másolatainak a fél által előmutatott, vagy a bíróságnál létező eredeti okirattal leendő összeegyezteté­sére és ennek bizonyítására külön folyamodvány, vagy birói enge­dély nem kívántatik. Ily bizonyítványok, illetőleg hitelesítések megyékben a szolgabíró vagy esküdt, sz. kir és rendezett tanácsú városokban a törvényszék jegyzője, sőt ha az eredeti okirat a tör­vényszéknél létezik, a kiadó vagy irattári hivatalok vezetője által teljesíttetnek. 465 §. A hitelesítendő másolat az eredetivel pontosan ösz­Pesten, 1867. Nyomatott Kocsi S á ndor által. [Érkor*/, Galgóc szehasonlitandó, és ha az eredetiben valamely igazítás, törlés vagy hozzáadás tapasztaltatnék; továbbá, ha az eredeti elszakasztva, keresztülhúzva, vagy egyébként gyanúsnak, aggályosnak találtat­nék, úgyszintén ha a másolat az eredetinek csak némely pontjait foglalna magában: e körülmények vagy a másolat alatt külön jegy­zetben, vagy a hitelesitési záradékban világosan előadandók. A hi­telesítési záradékban egyszersmind megjegyeztetik, hogy a máso­lat eredetiből, vagy hitelesített másolatból íratott-e le; továbbá megneveztetik azon hatóság vagy személy, kinél az eredeti ok­irat létezik; végre a hitelesítésnek helye és kelte mindenkor kité­tetik (470. §.) Az aláirások hitelesitéséről. 466. § Valamely eredeti okirat, vagy az azon előforduló aláirások valódiságának hitelesítése, szó­beli kérelem folytán megyékben a szolgabiró és esküdt, sz. kir. és rendezett tanácsú mezővárosokban a bíró és jegyzőkönyvvezető által történik. 467. §. A kérelmezőnek vagy a biróság előtt kell az okmányt sajátkezüleg aláírnia, vagy az a/.on már létező aláírást saját alá­írásának elismernie. Ha a fél személye a biróság előtt ismeretlen, két teljes hitelt érdemlő tanú hívandó meg, kik a felet ismerik, egyszersmind a hitelesítésre felkért mindkét birói személy, vagy legalább azok egyike előtt ismeretesek. 468. §. A kérelem felett jegyzőkönyv vétetik fel, melyben azon körülménynek, hogy a fél a biróság előtt személyesen isme­retes, vagy hotiy a személy azonossága a biróság előtt ismert ta­nuk által állapíttatott meg, világosan benn kell foglaltatnia. E jegyzőkönyv mind a fél és illetőleg azonossági tanuk, mind a birói személyek által aláírandó. 469. §. Ha az okirat a biróság előtt ismeretlen nyelven állít­tatott ki, vagy a biróság a folyamodó nyelvét nem érti: a hitelesí­tés meghitelt tolmács közbejöttével történik. Ily esetben a jegyző­könyvet a tolmács is aláírja. 470. §. A hivatalos bizonylat mindenkor az illető hitelesitési jegyzőkönyvre, hivatkozással az eredeti okiratra, vezetendő, s ugy ez, mint a 465. §-ban foglalt hitelesitési záradék az illető birósági személyek által sajátkezüleg aláirandóshivatalos pecséttel ellátandó. A forditmányok helyességéről. 471. §• Valamely forditmány­nak az eredeti okirattal megegyezése, hatóságilag meghitelt tol­mács által bizonyittalik. A tolmács köteles a forditmany végén, ennek az eredeti irattali pontos megegyezését, esküjére hivatkozva bizonyítani; a forditmány készítésének évét és napját megje­gyezni, mindezt aláírásával és pecsétjével megerősíteni. Ha az ok­irat azon helyen kivül használtatik, a hol a tolmács lakik, akkor aláirása azon biróság által, melynél felesketett, oly hozzáadással hitelesítendő, hogy ő mint tolmács bíróilag meg van esketve. A fe­lek mindazon kifogásokat, melyek a szakértők személyisége vagy nyilatkozataik ellen emelhetők, a tolmács ellen is használhatják. A meghatalmazásokról. 472. §. Szóbeli meghatalmazásnak csupán a sommás eljárásban, az illető biróság előtt van helye. Ezt a biróság az eljárási jegyzőkönyvbe iktatja. 473. §. Rendes eljárásban és peren kivüli ügyletekben a meg­hatalmazványnak mindenkor Írásbelinek kell lennie. Ily meghatal­mazványok vagy egész terjedelműkben a maghatalmazó sajátkezű írásával és aláirásával, vagy csupán aláírásával állittatnak ki; de ez utóbbi esetben szükség, hogy az aláírás két hitelt érdemlő tanú által, azon világos megjegyzéssel, hogy ők az aláírót személyesen ismerik, és hogy az aláírás jelenlétökben történt, vagy az aláíró által sajátkezű aláírásának elismertetett, — bizonyittassék, és sa­játkezű aláírásukkal megerősittessék. Ha az aláiró írni nem tud, egy harmadik tanú is kívántatik, kik közül valamelyik a kiállító nevét, ennek keresztvonásához aláírni, s azt, hogy a kiállító ke­resztvonását sajátkezüleg tette, az aláírásban megjegyezni köteles. A meghatalmazványnak a tanuk előtti felolvasása, valamint a ki­álllitó vagy a tanuk pecsétje nem kivántatik. 474. §. Az országon kivüli használat végett kiállított mégha­talmazványokon az aláírásnak mindenkor hitelesítve kell lennie. Hiteles helyek. 475. §. A hiteles helyek (loca credibilia), hi­teles okiratok kiállítása tekintetében, a fenálló törvények és törvé­nyes gyakorlat mellett, továbbá is íenhagyatnak. 476. §. Az igazságügyministerium felhatalmaztatik : a) hogy az eljárást a telekkönyvi, csőd- és bányaügyekre nézve, a törvény­hozás e részbeni tüzetes intézkedéséig, ideiglenesen szabályozza; b) hogy az időpontot, melyben a jelen törvénykezési rendtartás hatályba lép, valamint az ennek életbeléptetésére szükséges át­meneti intézkedéseket meghatározza. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. y és Kocsi nyomdájában.) Hal-piac* és mt-áuna,or sarkán 9. .*.

Next

/
Thumbnails
Contents