Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 74. szám

310 zonyittatott-e, vagy sem. Ha az ítélet a bebizonyítás mellett szól: abban egyszersmind a halálozásnak időpontja is mindenkor kifejezendő. Felebbezés az Ítélet ellen. 412. §. Az Ítélet ellen a folyamodónak jogában, a 410. §. szerint kirendelt házasságvédőnek, illetőleg gondnoknak pedig, ba az elhalálozás bebizonyitottnak mondatott ki, kötelességében áll, egész a legfőbb itélő-székig felebbezéssel élni. 413. §. Ha a felsőbb biróság az eljárásban lényeges hiányokat vesz észre: ítélethozatal előtt azoknak kijavíttatását hivatalból eszközöltesse. A holtnak nyilvánítás hatálya. 414. §. Azon nap melyen a holtnak nyilvánítási ítélet jogerejüvé vált, a hiányolt személy joghatályos elhunyta napjául tekintendő. A holtnak nyilványitás azonban nem zárja ki annak igazolását, hogy a távollevő korábban vagy későbben halt el, vagy hogy még életben van. Ez utóbbi esetben az, ki a bírói holtnak nyilvánítás alapján valamely vagyont birtokába vett, jóhiszemű birtokoskép tekintendő. III. Fejezet. Elvesztett okiratok megsemmisítése. A kérelem. 415. §. Az elvesztett okirat megsemmisítése iránti kérelem az okiratnak legutolsó birtokosát vagy jogutódját illeti, és a 26. §-ban kijelölt biróságnál nyújtandó be. A kérvényben az okirat kelte és tartalma lehetőleg pontosan körülírandó. Az okirat birtokosának megidéztetése. 416. §. Ily kérelem folytán a biróság az elvesztettnek állított okirat netaláni birtokosát hirlapi hirdetvény által szólítsa fel, hogy a kérdéses okiratot, vagy ahhozi igényét, a felhívás hirlapi első megjelenése napjától számítandó egy év alatt annál bizonyosabban bejelentse, mert különben az okirat semmisnek és hatálytalannak fog nyilváníttatni. A hirdetvény az okirat lehetőleg pontos leirását foglalja magában, S a biróság helyén nyilvánosan kifüggesztessék, s egyszersmind a hivatalos hírlapba háromszor beiktattassék. 417. §. A folyamodó kérelmére a biróság mindjárt a hivatalos felhívás kiadása alkalmával oly intézkedést tegyen, hogy az elveszett okiratra további birói rendeletig semmi fizetés se történjék. Az adós vagy kibocsátó, ha tudva van, a megsemmisítési eljárás megindításáról mindig értesítendő. Tulajdoni kereset. 418. §. Ha a kitűzött határidő alatt valaki a kérdéses okirat birtokosául jelenkezett: annak, ki a megsemmisítési kérvényt benyújtotta, harmincz napi határidő szabandó, mely alatt tulajdoni keresetét a jelenkező birtokos ellen, igényeinek különbeni elvesztése mellett, meg kell indítania. A tárgyalás a rendes eljárás szabályai szerint történik. Az okirat semmisnek nyilvánítása. 419. §. Ha pedig a hirdetvényi határidő alatt senki sem jelenkezett: az okirat a folyamodó kérelmére végzésileg semmisnek és elenyészettnek nyilvánittatik -, miről mind azon fél, kinek a megsemmisített okiratnál fogva valami kötelezettséget kellene teljesiteni, értesitendö, mind a megsemmisítés ugyanazon módon, mint az azt megelőzött hirdetmény, nyilvánosan közzéteendő. ISyolczadik czim. A végrehajtásról IV. Fejezet. Örökemlékü bizonyítás. A bízónyitás helye és nemei. 420 § Az ürokemléküli bizonyításnak a per folyama alatt, sőt a per megindítása előtt is helye van, ha az ellenfél abba beleegyez ; vagy ennek hiányában, ha folyamodó kimutatja, hogy bizonyítékát, melyet jogainak érvényesítésére vagy védelmére kíván használni, a per kimenetéig elveszítheti. Az Örökemlékü bizonyítás nemei; az előleges tanúkihallgatás és előleges birói szemle. Megjelen e lap hetenkint kétszer - kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt —félévre 4 frt. negyedévre 2 forint ausztriai értékben.-Szerkesztői szálas: belváros, aldunasor és kalap-utcza szögletén' 1-ső szám a. Előleges tanúkihallgatás. 421. §. Az előleges tanúkihallgatás a bizonyítási kérdőpontok melléklése, s a tanú nevének, polgári állásának és lakhelyének pontos előadása mellett azon biróságnál kérendő, melyet a perheni törvényhatóság illet. Sürgős esetekbea a tanút azon biróság is kihallgathatja, melynek kerületében a tanú tartózkodik. 422. § A bíróság ily kérdés felett rendszerint az ellenfél meghallgatása nélkül határoz. Az ellenfél megidézésének akkor van helye, ha az tudva van, és halasztás veszélye nélkül megidézhető. Ha azonban az ellenfél önként jelentkezvén, elleukérdő pontokat nyújt be : a tanú ezekre is kihallgatandó. 423 §. A bemutatott kérdőpontokat a biróság vizsgálja meg; s ha azok a közerkölcsiség, vagy a tárgynak fenyitő eljárás alá tartozósága, avagy a tanúnak a 135. és 136. §§-ban körülirt miuősége tekintetében kérdésen felül állanak, a tanúkihallgatást azonnal rendelje el s foganatosítsa. A tanú-kihallgatás a tanuk általi rendes bizonyitás iránti szabályok szerint teljesítendő. A tanúvallomásokról felvett jegyzőkönyv megtekintése, s másolatbani kivétele mindegyik félnek megengedtetik. Ismételt kihallgatás a per folyamában. 424. § Ama bizonyítási kérdőpontok, melyekre a tanú előlegesen kihallgattatott, a perben ujolag melléklendők; úgyszintén a biróság is, ha tanubizonyitásnak találja szükségét, a tanúkihallgatást ujolag rendelje el. 425, §. Ha az előlegesen kihallgatott tanuk nincsenek többé életben, a már letett vallomás a tanúi rendes bizonyítékkal egyenlőnek tekintetik. Azon kifogások azonban, melyek a tanuk vagy nyilatkozataik ellen általában tétethetnek: az előlegesen kivett tanubizonyiték ellen is érvényesíthetők. Előleges birói szemle. 426. §. Az előleges birói szemle megtartására, annak tárgyaihoz képest, azon személyi, vagy birtokbiróság van hivatva, melyet a perbeni eljárás illet, s ingóságokra nézve, ha a késedelem veszélylyel járna, azon biróság, melynek kerületében a szemle tárgya létezik. 127. §. Ha az ellenfél tudva van, s halasztás veszélye nélkül megidéztethetik: a biróság által a szemléhez meghívandó. Ily esetben az szakértőket a felek választják. Ha az ellenfél megidéztetése nem lehetséges: a szakértőket a folyamodó javaslatára tekintet nélkül a biróság hivatalból nevezi ki. 428. §. Az előleges birói szemle ugyanazon elvek szerint Ítélendő meg, melyek a 425. §-ban a tanukra nézve megállapittattak. V. Fejezet Eljárás a hitbizományi ügyekben. A hitbizomány fogalma. 429. §. A családi hitbizomány oly rendelkezés, melynélfogva valamely vagyon minden jövendő vagy legalább több nemzedékre a család elidegenithetlen és feloszthatlan örökségének nyilvánittatik. A hitbizományi nemei. 430. §. A hitbizomány közönségesen vagy elsőszülöttségi, vagy izörökség vagy korörökség, a szerint, a mint az alapító az utóöröklést vagy az idősb ágbeli elsőszülöttnek vagy a családból legközelebb izen állónak, több egyenlően közel állók közt pedig az éveire nézve idősebbnek, vagy az ágra nem tekintve, a csatádbeli legkorosabbnak rendelte. Kétség esetében az elsőszülöttségi örökség inkább vélelmeztetik, mint az iz- vagy korörökség, és az izörökség ismét inkább, mint a korörökség. (Vége köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Pesten, l«ö7. Nyomatott Kocsi S ánior állal. (Erköry, tiaigöc-y és Kocsi nyomdájában.) ' Hal-piaci, és al-dnnasor sarkán 9. SÍ.