Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 74. szám

309 Tőrvényjavaslat a polg. törvénykezési rendtartás tárgyában. (Folyt). Hivatalos beavatkozás esetében. 389. §. Mihelyt a 368. §.ese­teiben az ott emiitett személyek képviseltetéséről gondoskodva van : vagy a különben nagykorú örökösök egymásközt ki nem egyez­hetvén, a hivatalos bevatkozást valamelyik érdekelt fél kérelme­zi: a biróság által az örökösödési eljárás azonnal meginditandó. Az ingókra nézve. 390. §. Oly esetben, midőn a hagyaték csupán testvérek vagy unokatestvérele közt osztandó meg, és az érdekelt örökösök osztályrészeik mennyisége iránt ki nem egyez­hetnek, ha egyszersmind az örökség csupán ingóságokból áll: a biróság a törvényes örökösödés szabályai és a leltár alapján az osz­tályt haladék nélkül megtenni, és az örökséget az érdekelteknek átadni tartozik. Azon félnek mindazáltal, ki ez osztálylyal megelé­gedve nincsen, a törvény rendes utja, a 396. §-ban foglalt meg­szorítás mellett fenmarad. 391. §. A 390. §. intézkedései alól kivételnek van helye: a) oly esetekben, midőn a hagyatékhoz ingatlan javak is tartoznak) b) midőn az ellenérdekű örökösök különböző örökségi jogezimekre, t. i. szerződésre, végrendeletre vagy törvényre hivatkoznak; c) midőn a jogezim ugyanaz, de annak alapján ellentétes igények tá­masztatnak Egyezség. 392. A biróság köteles a 368. és következő §§-ok minden esetében valamennyi érdekelteket egy kitűzendő határ­napra megidéztetni, és közöttök az egyezséget, és pedig, ha az eredményhez kilátás mutatkozik, ismételve is megkísérteni. 393. §. A létrejött egyezség jegyzőkönyvbe iktatandó, s egyszersmind oly esetben, melyben törvény szerint gyámhatósági jóváhagyás kivántatik, az eljáró biróság által ez utóbbinak jóváha­gyása alá terjesztendő. Ha az egyezségben telekkönyvezett ingat­lan javak is vannak érintve, a jegyzőkönyv minden oda vonatkozó iratokkal együtt az illető telekkönyvi bíróságnak küldetik át, mely a 388. §. értelmében járand el. Perutra utasitás. 394. §. Ha az egyezség nem sikerül: a biró­ság a birtokon kivüli feleket per útjára utasítja ; ha az örökösök közül egyik sem volna birtokban, a biróság a körülményekhez ké­pest határozza el, melyik tartozik a pert meginditani. Azonban sem ez intézkedésnek a per érdemére befolyása, sem perorvoslatnak ez intézkedés ellen helye nincsen. 395. §. A peressé vált hagyaték biztonságáról és kezeléséről, — ha eziránt az érdekeltek közt megállapodás nem történt, a biró­ság mindaddig gondoskodik, valameddig az örökség átadása jog­érvényes itélet folytán nem eszközölhető. Határidő a kereset beadására. 396. §. Midőn az örökösök ki nem egyezhetvén, per útjára utasittatnak : a biróság által zárha­táridő tűzendő ki, mely alatt azon fél, ki felpereskép fellépni tar­tozik, keresetét az örökösödési per bírájához (24 §.) benyújtani köteles. 397. §. Az örökösödési kereset benyújtására kitűzendő ha­táridő 30 napból áll, s azon határozatnak, melylyel az érdekeltek per útjára utasitvák, kézbesitésétől számittatik. A kereset mellett eme határozat mindenkor felmutatandó. A kereset beadásának elmulasztása. 398. §. Ha a fél, ki a ke­reset beadására utasíttatott, a pert a kitűzött határidő alatt meg nem inditja : az osztály megtétele s az örökség átadása, a perre utasitott igényre tekintet nélkül, a törvény, illetőleg végrendelet alapján azon törvényszék által, mely az örökösödési perben hatá­rozni illetékes lett volna, bármely érdekelt fél kérelmére azonnal eszközlendő. 399. §. Az örökösödési perben hozott jogérvényes itélet a megítélt jogok telekkönyvi bekeblezésére nézve a hivatalos bizo­nyitványnyal (388. §) egyenlő tekintet alá esik. Gyámhatósági biztosítás. 400. §. H'i az örökös kiskorú, vagy gondnokság alatti személy: a gyámhatóság hivatalból köteles in­tézkedni az iránt, hogy az örökség biztosittassék, s a mennyiben az nyilvánkönyvek tárgyát képezi, a hivatalos bizonyítvány, illető­leg bírói itélet alapján az örökös javára bekebleztessék. Hagyományok érvényesítése. 401. §. Egyes hagyatéki dara­bok vagy készpénz hagyományozása, ha az örökösök által kétségbe vonatik, nem osztály utján, hanem az örökösök ellen intézett ke­reset által érvényesítendő. A szent korona képviselőjének értesitése. 402. §. Ha vala­mely örökhagyó törvényes örökösök és végrendelet nélkül halt el, erről a szent korona képviselője mindjárt a haláleset beérkeztével hivatalból értesíttessék. A biróság ily hagyatéknak törvényszerű biztonságáról a fentebbi szabályok megtartása mellett gondoskodik. Az érdekeltek megidézése. 403. §. Ily esetben egyszersmind mindazok, kik magukat a hagyaték iránt örökösi, tulajdonosi vagy hitelezői minőségben érdekelteknek vélik, a hivatalos hírlapban háromszor közzéteendő azon felszólítással idézendők : hogy a bíró­ságnál egy évi határidő alatt jelenkezni, vagy igényeiket s illető­leg követeléseiket bejelenteni el ne mulasszák. A bejelentett igények érvényesítése. 404. §. Ha e felhívás folytán örökösök vagy tulajdonosok jelenkeznek, kiknek igényeit a szt. korona képviselője elismerni vonakodik : azok a bejelentett igények érvényesítése tekintetéből keresetöknek a 397. §. szerint kitűzendő zárhatáridő alatti beadására, a netán jelenkező hitelezők pedig, a mennyiben követelésök ellen kifogás tétetetnék, a törvény rendes útjára utasittatnak. 405. §. Ha igények nem jelentetnek be, vagy a bejelentettek jogerejü itélet által érvényteleneknek mondatnak ki: a hagyaték az álladalmi kincstárnak lesz átadandó. Perorvoslatok az örökösödési eljárásban. 406. §. A mennyi­ben a jelen fejezetben a perovoslatok kizárva nincsenek : perekben a törvénykezési rendtartásban körülirt perorvoslatoknak, egyéb esetekben a seromitő-székhez intézendő semmiségi panasznak van egyedül helye, mely a végzés vagy egyéb birói intézkedés fogana­tosítását nem gátolja. 407. §. A gyámi és gondnoki eljárás iránt a polgári magán­jog s az illetőségi törvény rendelkezvén, az itt szabályzott eljárás azokra ki nem terjed. II. Fejezet. Holtnak nyilvánítás. A kérelemre jogosított személyek. 408. §. A holtnak nyílva nitási eljárás megindítására következő személyek vannak jogosít­va: a) a hiányolt személynek házastársa, a házassági kötelék fel­oldása czéljából; b) annak törvényes örökösei, s örökösök hiányá­ban a kir. fiscus, az örökség birtokbavétele végett. A birói illető­ség ez esetekhez képest a 25. §-ban van szabályozva. A holtnak vélelmezés esetei. 409. §. Valamely távollevő vagy hiányolt személy megholtnak csak akkor vélelmezhető: a) ha szü­letésétől számítva nyolezvan év elmúlt, és tartózkodási helye tiz esztendő óta nem tudatikjb) születési idejére való tekintet nél­kül, ha tartózkodási helye harmincz egész esztendőn át ismeretlen maradt; c) ha háborúban nehéz sebet kapott, vagy havaiamely hajón volt, midőn ez törést szenvedett, vagy ha más közel halál­veszélyben forgott, s azóta három év lefolyta alatt hiányoltatik. A távollevő képviseltetése és idézése. 410. §. Az illető tör­vényszék, a mint a holtnak nyilvánítási kérvény hozzá beérkezett, gondnokot, s a 408. §. a) esetében különösen házasságvédőt is ren­del. Egyszersmind a hiányolt személyt, egy évi határidőt magában foglaló hirdetmény által hirlapilag oly hozzáadással idézi, hogy ha ezen zártidő alatt meg nem jelennék, vagy a bíróságot életben léte felől más módon nem értesítené: a biróság a holtnak nyilvání­tási kérvény érdemleges elintézésébe bocsátkozandik. Tárgyalás. 411. §. A tárgyalás a folyamodó fél és a gondnok között a rendes eljárás szabályai szerint folytatandó. Ennek befe­jeztével pedig itéletileg lesz elhatározandó, váljon a halaleset bebi-

Next

/
Thumbnails
Contents